Várhatóan megkapja a szavazatok szükséges minősített többségét pénteken a pénzügyminiszteri tanácsban a módosított magyar helyreállítási és a REPowerEU terv, de – valószínűleg hogy ne érje meglepetés – az Orbán-kormány meg fogja vétózni a fiskális szabályok reformjának azt az elemét, amely egyhangú döntés alá esik.
A tagállamok pénzügyminiszterei csütörtökön és pénteken kísérletet tesznek a stabilitási és növekedési paktum (SNP) legújabb reformjának nyélbe ütésére, és előreláthatóan jóváhagyják tizenhárom tagország kölcsönfelvétel miatt módosított helyreállítási tervét, továbbá az azokhoz különfejezet formájában csatolt REPowerEU terveit. Első pillantásra nincs összefüggés a két, döntésre váró dosszié között, ám a látszat csal: a magyar kormány a Szabad Európa értesülései szerint fenntartást jelzett a gazdasági kormányzási csomag azon rendelete (a paktum korrekciós ágáról van szó) kapcsán, amelyről a kormányoknak egyhangúlag kell dönteniük.
A pénzügyminiszterek jóváhagyhatják a magyar RRF-terv módosítását
Lapunknak nyilatkozó uniós források élnek a gyanúperrel, hogy a fenntartás (tulajdonképpen a döntés blokkolása) nem a fiskális szabályok reformjára vonatkozó elnökségi javaslatokkal való elégedetlenségnek szól, inkább a módosított magyar helyreállítási terv tanácsi jóváhagyásának bebiztosítására irányul. A magyar fenntartás ilyenformán jelzés lehet az uniós partnerek számára, nehogy eszükbe jusson elkaszálni a magyar tervet, amellyel 2024-ben előleg formájában 920 millió eurós kifizetés jár majd.
Egy másik feltételezés szerint az egész EU számára kulcsfontosságú fiskális reform fogása inkább a jövő heti uniós csúccsal áll összefüggésben, amelyen a magyar miniszterelnök számos jel szerint arra készül, hogy megvétózza a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, és a hétéves uniós keretköltségvetés felülvizsgálatát is.
Bár kevés a valószínűsége annak, hogy a magyar tervvel szemben létrejön a tanácsban egy blokkoló kisebbség (a helyreállítási tervet minősített többséggel kell elfogadni), az előkészítő ülésen értesülésünk szerint a magyar és az ugyancsak elfogadásra váró lengyel tervekkel kapcsolatban merült fel csak kérdés. Miközben a magyar tervvel szemben senki sem emelt kifogást, több, elsősorban a jogállami kérdésekben aktív tagállam a helyreállítási forrásokhoz való hozzáférés előfeltételéül az EU által szabott huszonhét szupermérföldkő teljesítését hiányolta.
Ettől eltekintve a módosított helyreállítási tervek jóváhagyása diplomaták szerint csupán formalitás lesz, még ha lehetnek is olyan tagállamok, amelyek nemmel szavaznak a magyar tervre, vagy tartózkodnak.
Ehhez kapcsolódóan: Eurobarometer: Csökkent azoknak a száma Magyarországon, akik jó dolognak tartják az EU-tagságot
Célegyenesben a tárgyalások a fiskális szabályok reformjáról
Lapunknak nyilatkozó EU-diplomaták ugyanakkor egyáltalán nem biztosak abban, hogy az év utolsó pénzügyminiszteri ülésén sikerül dűlőre jutni a stabilitási és növekedési paktum reformjáról. A spanyol soros tanácsi elnökség feltett szándéka, hogy a kormányok pénzügyérei általános megközelítést, egyfajta politikai alkut kössenek a csomagról a csütörtök este kezdődő és előreláthatóan a hajnali órákba nyúló tárgyalásokon.
Bár a kormányok – a magyart is beleértve – nagy vonalakban egyetértenek az asztalon lévő javaslattal kapcsolatban, EU-források szerint még számos fontos részletkérdés nyitva áll. A költségvetési fegyelmet betartatni hivatott fiskális szabályrendszer reformjának kettős célja van: az egyik a túlbonyolított szabályok egyszerűsítése, a másik pedig az, hogy a szabályok ténylegesen végrehajthatók legyenek, és mindenkire egyformán vonatkozzanak.
A korlátozott reform érintetlenül fogja hagyni azokat a küszöbértékeket, amelyek átlépése következményeket, éspedig a túlzott mértékű hiányeljárás megindítását vonhatja maga után. Ha tehát egy tagállam államháztartási hiánya meghaladja a GDP három százalékát, és nincsenek mentő körülmények, illetve hatvan százalék felett jár az államadósság szintje, akkor megindulhat a deficiteljárás a szóban forgó ország ellen.
Az adósságcsökkentésre kerül a hangsúly
Ez a múltban meglehetősen gyakran elő is fordult, ám minden alkalommal a túlzott mértékű államháztartási hiány és nem a magas államadósság miatt. Az új szabályokban a hangsúly az adósságcsökkentésre kerül, mégpedig úgy, hogy hatvan százalék feletti adósságszint fölött a bizottság az érintett országgal együtt egy alapesetben négy évre szóló, de indokolt esetben – növekedést szolgáló beruházások és reformok bevállalásáért cserébe – maximum három évvel meghosszabbítható adósságcsökkentési pályát vázol majd fel. Ezt a tanácsnak el kell fogadnia. Ha a tagállam nyomós érv nélkül eltér az előre felvázolt pályától, és nem csökkenti az előírt mértékben az adósságot, akkor automatikusan szankciók lépnek életbe. A jelenleg még érvényes szabálykönyv értelmében akár a GDP 0,5 százalékát is elérheti a pénzbírság, ám ez az összeg túl magas volt ahhoz, hogy valaha is alkalmazzák.
Ezért az asztalon lévő javaslat értelmében félévente legfeljebb a GDP 0,05 százalékának megfelelő pénzbírsággal sújthatják a renitens országokat, és a végösszeg attól függően nő majd, hogy mikor felelnek meg újra a szabályoknak. Az adósságcsökkentést a korábbi, úgynevezett egyhuszados szabály helyett a kormányzati nettó kiadások mértékében határozzák majd meg, ez lesz az egyetlen mérő- és viszonyítási szám.
A költségvetési szigort támogató északi országok követelésére numerikus biztosítékokat is meghatároznak majd, egy minimálisan kötelező adósságcsökkentést előírva. A GDP kilencven százalékát meghaladó államadóssági ráta esetén évi egyszázalékos, hatvan és kilencven százalék között pedig félszázalékos kötelező csökkentés lenne.
Az adósságcsökkentési pályát egy, a tagállamok által kidolgozott és benyújtott nemzeti terv tartalmazza majd, amelynek végrehajtásáról éves jelentést kell benyújtani. Már a jelenlegi szabályok is lehetőséget adnak úgynevezett releváns tényezők figyelembevételére, ha egy tagállam átlépi a numerikus referenciaértékeket. Ilyen releváns tényezőnek számítanak a jövőben a védelmi kiadások.
Az új szabályok több esélyt kínálhatnak az erősen eladósodott dél-európai tagállamoknak arra, hogy megszorítások nélkül és a növekedést elősegítő beruházások befagyasztása nélkül csökkentsék az államadósságot.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU politikai irányvonala lesz a júniusi szavazás tétje
Jó hír Orbánnak: a tanács dirigál majd, nem a bizottság
Az új szabályok betartásában és a nyomon követésben a tanács szerepe nő majd az Európai Bizottság rovására. Megfigyelők szerint az Orbán-kormánynak ez volt az egyik legfőbb törekvése a reformcsomag tárgyalása során, hogy Brüsszelnek minél kevesebb mérlegelési joga legyen a folyamatban. A spanyol kompromisszumos javaslat az európai költségvetési tanácsnak is nagyobb szerepet szán az elkövetkezőkben. További fontos újítás lehet, hogy egy újonnan hivatalba lépő kormánynak lehetősége lesz a feltételek (értsd: az adósságcsökkentési pálya) módosítására.
A paktum reformja három jogszabályt, két rendeletet és egy irányelvet érint. A tagállamok lényegében újraírják a paktum megelőző ágára vonatkozó rendeletet, amelyet minősített többséggel kell elfogadni. A paktum korrekciós ágát is módosítják, ehhez viszont a tagállamok egyhangú döntése szükségeltetik (ezt a rendeletet fogja egyelőre a magyar kormány fenntartása). A harmadik módosítandó jogszabály a költségvetési keretről szóló irányelv.
Akár lesz politikai megállapodás, akár nem, az Európai Bizottság 2024-ben visszatér a paktum Covid–19-járvány óta felfüggesztett szabályainak alkalmazásához. Ez alapján diplomaták szerint valószínűsíthető, hogy jövő júliusban akár 12-13 tagállam ellen is megindíthatja a bizottság a túlzott mértékű hiányeljárást. Mivel a magyar államháztartás hiánya jóval meghaladja a GDP három százalékát, biztosra lehet venni, hogy Magyarországgal szemben is megindítják.
