Az izraeli hadsereg előző heti kiürítési parancsát követően tömegesen indultak meg a terület lakosai dél felé, ahol a zsidó állam részlegesen újraindította a vízellátást, elősegítve a palesztin civilek költözését.
Az izraeli légierő hétfőre virradóra ismét hevesen bombázta a Gázai övezetet uraló és nemrég brutális, körülbelül 1400 halálos áldozatot követelő terrortámadást végrehajtó Hamász katonai szárnyának létesítményeit. Helyi sajtóhírek szerint ez volt az eddigi legjelentősebb csapáshullám a gyakran Izrael szeptember tizenegyedikéjeként emlegetett merényletsorozat óta.
A palesztin polgári védelem arról számolt be vasárnap, hogy több mint ezer eltűnt ember lehet a Gázai övezetben az összeomlott épületek romjai alatt. A tájékoztatás szerint sokakat sikerült élve kimenteni. Palesztin közlés szerint Izrael megtorló légicsapásaiban eddig több mint 2700 ember vesztette életét Gázában.
Juliette Touma, az ENSZ palesztinokat segélyező missziójának (UNRWA) kommunikációs igazgatója közölte, hogy egy hét alatt nagyjából egymillió ember hagyta el otthonát a területen, és várhatóan a szám tovább fog emelkedni.
Kivégzett családok, szétzúzott otthonok a Hamász által megtámadott kibucokban
Az izraeli hadsereg a helyi lakosság biztonságára hivatkozva rendelte el Gázaváros kiürítését, mivel a Hamász egyebek mellett kórházak és ENSZ-épületek alatt építette ki alagútrendszerét parancsnoki és irányítóközpontjai működtetésére, ezért is lényeges a civilek távozása, hogy ne használhassák őket élő pajzsként.
Az izraeli hatóságok részlegesen újraindították az övezet déli részének vízellátását, hogy elősegítsék az északon élő civilek délre költözését. A víz- és áramszolgáltatást, valamint az élelmiszer- és üzemanyag-szállítást a terrortámadást követően szüntették be. Kiemelték, hogy addig így is marad, amíg szabadon nem engedik az Izraelből elhurcolt túszokat.
Ehhez kapcsolódóan: „Több osztálytársukat megölték, ezt még nem mondtuk el nekik” – izraeli magyarok a terrorhullámban
Jeruzsálemben bejelentették, hogy kitelepítik az embereket a libanoni határ menti két kilométeres sávban lévő 28 településről, miután az utóbbi napokban több rakétatámadást is indítottak ezek ellen a területek ellen a Gázai övezet felől. Egy csapásban előző nap életét vesztette egy építőmunkás, és többen megsebesültek.
Az izraeli hadsereg 155-ről 199-re emelte azoknak a számát, akikről úgy véli, hogy túszként tartják fogva Gázában. Akkor hurcolták el őket, amikor a Hamász fegyveresei alig több mint egy hete beszivárogtak Izraelbe, és több mint 1400 embert öltek meg.
Eközben az amerikai kormány is megkezdte állampolgárai kimenekítését. Ennek keretében több száz embert szállítottak Ciprusra hajóval.
Megnyitják az Egyiptom és a Gázai övezet közötti rafahi határátkelőt – ezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette be, miután vasárnap találkozott Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel. Ez az egyetlen átkelő, amelyen a palesztinok el tudják hagyni az övezetet, illetve amelyen keresztül humanitárius segélyt lehet bejuttatni Gázába.
Joe Biden amerikai elnök egy friss interjúban leszögezte, hogy az Egyesült Államok képes egyszerre biztosítani Izrael és Ukrajna támogatását, miközben fenntartja saját védelmét.
„Mi vagyunk az Egyesült Államok, a történelem legerősebb nemzete” – hangsúlyozta az amerikai elnök, aki Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a héten a kongresszushoz fog fordulni kiegészítő költségvetési forrásokért a két ország támogatásának fenntartása érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: Paradox módon a Gázai övezet zártsága és az utóbbi időszak fokozatos nyitása is a Hamásznak kedvezett
António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította a Hamászt a fogva tartott túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, Izraelt pedig arra, hogy a gázai lakosság számára biztosítsa az akadálytalan hozzáférést a humanitárius segélyekhez.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben közölték: Izraelnek joga van arra, hogy a humanitárius és nemzetközi joggal összhangban megvédje magát az erőszakos és válogatás nélküli támadásokkal szemben, valamint élesen elítélték a Hamászt és brutális terrorakcióit, és rámutattak, hogy ezt semmi nem indokolhatja.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rendkívüli EU-csúcsot hívott össze keddre videókonferencia formájában.
Ehhez kapcsolódóan: Az izraeli társadalom egyik legnagyobb dilemmája lehet a túszok sorsa
Ezzel egy időben Emmanuel Macron francia elnök óva intette iráni kollégáját, Ebrahim Raiszit az izraeli–palesztin konfliktus esetleges eszkalációjától, különös tekintettel Libanonra.
Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő tudatta, hogy Kairó ellenez minden olyan tervet, amely a palesztinok áttelepítéséről szól „más országok terhére”.
