December végén adták be a keresetlevelet a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának a november 30-án kirúgott nyolc tanár ügyében – mondta a Szabad Európának az őket képviselő ügyvéd. Arra számít, hogy az első tárgyalás március végén, április elején lehet, ugyanakkor szerinte borítékolható, hogy a Kúriáig megy az ügy, ebben az esetben 2025 elejére várható döntés.
Két per indult a november 30-án felmentett nyolc tanár ügyében, mert két külön alperes van. Az Eötvös és a Vörösmarty gimnáziumból kirúgott egy-egy tanár esetében a Belső-Pesti Tankerületi Központ, a Karinthy gimnáziumból elküldött hat tanár esetében pedig a Külső-Pesti Tankerületi Központ az alperes – mondta Sziklai Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnökségi tagja, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) külsős jogásza.
Mindkét per ott tart, hogy megkapták a bíróságtól a végzést, hogy befogadták a keresetüket, és mindkét alperesnek elküldték. A keresetben a felperesek sok érvet sorakoztatnak fel, hogy miért tartják jogellenesnek a tanárok rendkívüli felmentését. Az alperes ilyenkor ellenkérelmet nyújthat be, amelyre 15 napja van – mondta a tanárokat képviselő ügyvéd. Ez a határidő még nem járt le, de szerinte biztos, hogy élni fognak az ellenkérelemmel, amely lényegében az alperes védekezése, amelyben vitatja a felperes követelését, és megindokolja, hogy szerinte miért volt jogszerű a tanárok rendkívüli felmentése – magyarázta Sziklai Tamás.
A következő lépés, hogy a bíróság megküldi a tanárokat képviselő ügyvédnek a tankerületi központok ellenkérelmét, ezzel egyidejűleg kitűzi az első tárgyalást. Ez Sziklai Tamás szerint néhány héten belül megtörténik, az első tárgyalási napra március második felében vagy áprilisban számít.
Korábbi cikkünk a témában: Megvan a jogi képviselője a múlt szerdán kirúgott nyolc tanárnak
Mint mondta, a munkaügyi perekre speciális rendelkezések vonatkoznak, első körben a bíróságnak meg kell próbálnia a felek kibékítését. Ez egy kötelező kör, az esetek döntő többségében sikertelen, ezt követően térnek át az érdemi tárgyalásra. Ennek első fázisa a perfelvételi szak, amikor a bíróság összegzi, hogy miről szól a kereset és az ellenkérelem, majd megkezdődik az érdemi szak, amikor meghallgatják a peres feleket és a tanúkat – ismertette Sziklai Tamás.
A tanárokat képviselő ügyvéd sok érvet gyűjtött össze, hogy miért tartja jogellenesnek a rendkívüli felmentéseket, több mint harmincoldalas a keresetük. Ebben például azt írják, hogy a joggal való visszaélésnek minősül a tanárok felmentése, mert a véleménynyilvánításuk elfojtására irányul. Szerinte a tankerületi központok megsértették az egyenlő bánásmód követelményét, ami azt jelenti, hogy politikai vagy más véleményük miatt estek hátrányos elbírálás alá a kirúgott tanárok azokkal szemben, akik nem vettek részt polgári engedetlenségben. Fontos érvnek nevezte még az arányosság elvének megsértését, mert szerinte aránytalanul súlyos szankció és indokolatlan a tanárok rendkívüli felmentése.
Arról is beszélt, hogy a felmentésekben nem nevezik meg a polgári engedetlenséget, hanem jogellenes munkabeszüntetésként kezelik a tanárok tiltakozását. Ennek az az oka, hogy a polgári engedetlenség fogalmát a munkajog és a sztrájkjog nem ismeri. Ugyanakkor azt, hogy egy munkabeszüntetés, azaz egy sztrájk jogszerű vagy jogellenes, nem a munkáltató hivatott eldönteni, hanem a munkaügyi bíróság. Ez azt jelenti, hogy a tankerületi központoknak ahhoz, hogy jogszerűen felmenthessék a tanárokat, egy úgynevezett nemperes eljárást kellett volna indítaniuk a sztrájk jogellenességének megállapítása érdekében – tette hozzá Sziklai Tamás.
Korábbi cikkünk a témában: Pertársaságot alakítottak a Kölcseyből rendkívüli felmondással elbocsátott tanárok
Úgy érzi, érveiket nem hagyhatja figyelmen kívül a bíróság. Némelyik képezheti bírói mérlegelés tárgyát, vagyis kétesélyes, de vannak olyanok is, amelyek álláspontja szerint teljes mértékben megalapozzák a felmentések jogellenességét.
Amennyiben a bíróság megállapítja ezt, akkor helyt ad kereseti követeléseknek, ami a felperesek egy részénél visszahelyezését jelent, illetve minden felperes esetében kártérítés és sérelemdíj kifizetését – mondta az ügyvéd.
Jogorvoslatra van lehetőség, az első fok a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma előtt zajlik, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jár el, a felülvizsgálati eljárást pedig a Kúria folytathatja le, amennyiben elmegy idáig a per, de az ügyvéd szerint borítékolható, hogy ez megtörténik. Ez időben azt jelenti, hogy ha áprilisban elkezdődik az első fok, az ítélet valószínűleg átcsúszik őszre, onnan legalább fél-háromnegyed év, mire megszületik a másodfokú döntés, ez 2024 közepe, és onnantól még minimum fél év, mire a Kúriát is megjárja az ügy, ami 2025 elejére várható – mondta Sziklai Tamás. A Kúria határozatát követően lehet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet - tette hozzá.
A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból szeptember végén kirúgott öt tanár ügyét Tóth Balázs, a Helsinki bizottság ügyvédje képviseli, hamarosan beszámolunk arról is, hogy az ő perük hogy áll.
