Az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben – derül ki az EU csalás elleni hivatalának hírleveléből. Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú tárgyalása március 29-én lesz.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta a vizsgálatot egy magyarországi projekt kapcsán, és azt javasolta, hogy több mint 3,6 millió eurót fizettessen vissza az Európai Bizottság az uniós finanszírozásból.
Az Európai Szociális Alap (ESZA) által finanszírozott projekt célja oktatási létesítmények modernizálása, valamint az e-tanuláshoz való hozzáférés javítása és bővítése volt. A program egyik fő eleme az informatikai eszközök beszerzése az általános és középiskolák számára, valamint a tanárok e-tanulással kapcsolatos képzésének biztosítása.
Az OLAF vizsgálata a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott a műszaki előírások utolsó pillanatban történő módosítása és a legolcsóbb ajánlat kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak. Az OLAF megállapította, hogy a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre voltak hatással, hanem a hallgatók tanulási tapasztalataira is, mivel a projekt megfelelő megvalósítása esetén jobb hardvert lehetett volna vásárolni ugyanannyi pénzből, mint amennyit költöttek rá.
Az OLAF vizsgálói megállapították, hogy a digitális projekt hatása kisebb volt, mint várták, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét. Ezért a 3,6 millió euró visszafizettetésére vonatkozó pénzügyi ajánlást megküldték az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának.
Még mindig bíróságon az Öveges-ügy
A mai napig nem zárult le egy másik ESZA-támogatott és az OLAF által vizsgált és elmarasztalt oktatási projekt, az Öveges-program ügyében indult büntetőper, amelyet, mint a Szabad Európa megtudta, a Gyulai Törvényszék március 29-én tárgyal másodfokon. Nyolcévnyi nyomozás után, 2021 őszén került sor vádemelésre. Tavaly a három vádlottat bűnösnek mondta ki a bíróság költségvetési csalás elkövetése miatt. Az Öveges-program és az Európai Szociális Alap más szabálytalan pályázatai miatt Magyarországnak 7,8 millió euró uniós támogatást kellett visszafizetnie. Az ügyet elsőként nyilvánosságra hozó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos szerint nem a valódi felelősöket kérték számon, csak kishalakat marasztalt el a bíróság.
A TÁMOP-program hivatalos elnevezése A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban volt. A projekt a természettudományos tárgyak oktatásának feltételeit hivatott javítani tankönyvekkel, laboratóriumokkal és másképp. Időközben kiderült, hogy az erre szánt pénzek egy részét korrupt módon költhették el.
A közpénzek átlátható felhasználását és a korrupció visszaszorítását célul tűző civil szervezet, a K-Monitor így foglalta össze az ügy részleteit 2016-ig:
- 2012. május: Elindul az Öveges-program.
- 2012. szeptember: Megalakul a KLIK.
- 2014. április és június: Hadházy Ákos a blogján bejegyzést szentel az Öveges-program szekszárdi megvalósításával kapcsolatos visszaéléseknek, amelyben megemlíti, hogy ez nemcsak Szekszárdot, hanem más, a programban részt vevő városokat is érint.
- 2014. június: Hadházy feljelentést tesz.
- 2014. november: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vizsgálatot indít, amely megállapítja, hogy kétmilliárd forinttal kell korrigálni a TÁMOP-os elszámolást.
- 2014. december: Az Emmi feljelentést tesz.
- 2015. augusztus: Az Európai Bizottság felfüggeszti bizonyos támogatások (152 milliárd forintnyi) kifizetését az Öveges-program körüli visszaélések miatt.
- 2016. március 31-i Hadházy-blogposzt: Az ügy átkerül a Nemzeti Nyomozó Hatóságtól a NAV-hoz, mert nem a nyomozó hatóság hatáskörébe tartozik (nincs hűtlen kezelés és hivatali visszaélés, csak bűnszövetkezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja), tizenegy esetben találtak büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró kárt, azonban a projektek mennek tovább.
- 2016. május–június: Rétvári Bence (államtitkár, Emmi) szerint 390 millió forintot használtak fel szabálytalanul.
- 2016. július: Az Európai Bizottság megfelelőnek találja a lefolytatott eljárásokat, és feloldják a támogatások felfüggesztését.
Az ügyről később az Átlátszó írta meg, hogy a NAV nem találta a felelősöket, és hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatát követően végül 7,8 millió eurónyi uniós támogatást kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt.
Nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás
Az Öveges-programhoz kapcsolódóan tavaly elindult és most másodfokon folytatódó perben a vád „különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása” volt. A tavalyi vádirat szerint a feltételezés szerint jogosulatlanul igénybe vett pénzeket az érintett önkormányzatoknak vissza kellett fizetniük.
„A tényállás szerint az önkormányzatok A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztése érdekében.
A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerint a segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett.
Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól, melyek kifizetése megtörtént. I. r. vádlott ezen magatartásával 73.715.940 forint, II. r. vádlott 69.400.000 forint, míg III. r. vádlott 34.500.000 forint vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Az önkormányzatok a felmerült vagyoni hátrány teljes összegét visszafizették a központi költségvetésnek.” (Idézet a vádiratból.)
Az ügyre a nyilvánosság figyelmét először felhívó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos az elsőfokú ítélet kihirdetése után kifogásolta többek között, hogy nyolcévnyi nyomozás kellett a 2021. őszi vádemeléshez, és hogy szerinte nem a valódi felelősök ültek a vádlottak padján.
„43 városban gimnáziumonként háromszázmillióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére, és mindenhol vettek 25 millióért »tanteremfoglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte, és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen három gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők” – fogalmazott a képviselő.
Első fokon felfüggesztett börtön és pénzbüntetés
A vádlottak első fokon felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak. Mint erről akkor a Magyar Narancs tudósított: a 74 millió forintos kárt okozó elsőrendű vádlott, R.-F. K. egy év két hónap felfüggesztett börtönbüntetést és kétmillió forint pénzbírságot kapott. A hetvenmillió forintos kár okozásáért felelőssé tett másodrendű vádlott, V.-né D. R. egyéves börtönbüntetést kapott egy évre felfüggesztve, valamint másfél millió forint pénzbüntetést. A harmadrendű Cs. I.-t (34,5 milliós károkozás miatt) nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és egymillió forint pénzbírságra ítélték. Az első- és a harmadrendű vádlottat a bíróság egy időre a cégvezetéstől is eltiltotta.
A vádlottak az azóta felszámolás alatt álló Lybrum Kft. és a Hunniareg Pedagógiai Intézet Nonprofit Kft. tulajdonosai és ügyvezetői voltak. Az utóbbi vállalkozásnál 69,5 milliós vagyonelkobzást rendelt el a bíróság. Mindkét cég tulajdonosi hátterében megjelent egy ponton a Peregrum-Hungary Kelet-Magyarországi Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. Ez a cég 2020-ig a gyulai önkormányzat Közbeszerzési Bizottsága volt külsős tagjának, Csizmadia Imrének érdekeltsége volt. Azóta egy, a gyulai önkormányzattól számos közbeszerzést elnyerő cég tulajdonosa, Piskolty Tibor és egy rokona birtokolja a céget az Opten cégadatbázis szerint. Kettejük üzleti ügyeiről korábban a Magyar Narancs írt részletesen.
A gazdasági elit szinte teljes körét felölelik
Az Öveges-program miatt elmarasztalt két cég háttere jól illusztrálja, hogyan kapcsolódnak, érvényesülnek a jó összeköttetésekkel bíró, tűzhöz közeli cégek. A Peregrum Hungary Zrt. megjelent tulajdonosként egy olyan cégben is (Hodler Alapkezelő Zrt.), amelyről a hvg.hu azt írta, hogy „tulajdonosai és vezetői a kormányhoz közel álló gazdasági elit szinte teljes körét felölelik”. Ez a cég az alapkezelője a tőkealapnak (Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap), amely a magyar állam külföldi földszerzésére alapított cég (Good Farming Kft.) tulajdonosa. (Ezt a vállalkozást Varga Judit igazságügy-miniszter férje vezeti.)
A Hodler Alapkezelő Zrt.-ben igazgatósági tag volt tavaly áprilisig Csák János jelenleg kultúráért és innovációért felelős miniszter. A cég felügyelőbizottságának tagja mások mellett Lantos Csaba jelenlegi energiaügyi miniszter is. A Hodler Alapkezelő Zrt.-ben igazgatósági tag még a lenti ábrán is szereplő Kerezsi Miklós és Kiss Alpár, és korábban Kajzinger Gábor is az volt, valamint Nádasdy Bence, aki az Indotek Csoport vezetője. Utóbbi főtulajdonosa a Tiborcz István üzleti partnereként is ismert Jellinek Dániel.
A Hodler Zrt. többségi tulajdonosa a Hodler Capital Kft., a kisebbségi tulajdonos Kajzinger Gábor, aki korábban a CARION Finanszírozási Centrum Zrt. egyik igazgatója volt.
A Hodler Capital három további cég érdekeltsége: a PriMont Consulting Zrt.-é, a Larstatt Asset Management Kft.-é és a Hodler Investment Kft.-é. A PriMont dr. Varga Jánosé, a Larstatt Kiss Alpáré (ügyvezető a Hodler Zrt.-ben és az általa kezelt tőkealapban), a Hodler Investment pedig a nyírpazonyi Kerezsi Miklósé, aki a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot is működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyik kurátora. Varga Jánosnak közös üzleti vállalkozása van (R-Port Tőkebefektető Kft.) dr. Czunyi Anikóval, aki a Rogán Antal vezette Belváros-Lipótváros önkormányzatának több cégét igazgatta 2010 után, és korábban a Bábolna Élelmiszeripari Zrt. igazgatója volt.
A másodfokú eljárásról a Szabad Európa kérdésére a Gyulai Törvényszék sajtótitkára, dr. Gézárt Fanni azt a választ adta, hogy „mint másodfokú bíróság előtt R.-F. M. K. vádlottal és társaival szemben 12.Bf.220/2022. szám alatt költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben másodfokú döntés még nem született, a kitűzött nyilvános ülés időpontja: 2023. március 29.”.
Az Öveges-program kapcsán néhány hete a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely a XII. kerület önkormányzati képviselőjeként egy videóban ismertette az ügy helyi, szerinte korrupt ügyleteit. Szerinte a Pokorni Zoltán vezette kerületben a Fidesz-holdudvar profitált az Öveges-program megbízásaiból is. Kovács január végén egy újabb anyagban az Öveges-program újpesti vonatkozásait is bemutatta.
A Kutyapárt-társelnök állításai kapcsán a XII. kerületi (Hegyvidék) önkormányzat sajtófőnöke, Arató Zsolt ismertette a Szabad Európa szerkesztőségével a kerület vezetőségének álláspontját-
„Az Öveges-programot 2009-ben a Bajnai-kormány dolgozta ki, ahogy a Bajnai-kormány találta ki azt is, hogy milyen célokra mekkora összegeket lehet felhasználni. A program társadalmi vitája 2009 második felében zajlott, a pályázati felhívás 2010 márciusában jelent meg. A hegyvidéki önkormányzatnak – akárcsak az akkori ellenzéki fideszes önkormányzatoknak – semmilyen ráhatása sem volt a program szakmai, pénzügyi összeállítására. Ezért azt az igyekezetet, hogy a hegyvidéki önkormányzatot vagy annak munkatársait hibáztassák, a Kutyapárt viccpárti tevékenységei közé is sorolhatnánk, ha nem lenne súlyosan bántó és nem a politikai haszonlesést szolgálná.”
Az Öveges-program keretében két pályázati kiírásra került sor (TÁMOP -3.1.3-10/1-2., TÁMOP-3.1.3-11/1-2). A hegyvidéki önkormányzat – a sajtófőnök tájékoztatása szerint – a 2011-ben megjelent, 2012-ben lezárt pályázaton nyert.
