Elsősorban az Orbán-kormányt bírálta brüsszeli nyilvános szereplésein Márki-Zay Péter. Tárgyalópartnereinek leszögezte, hogy lojális szövetségesként számíthatnak rá, és Magyarország részt kíván venni az európai integráció elmélyítésében. Találkozott az Európai Néppárt frakcióvezetőjével is, ahová a magyar miniszterelnök-jelölt a legszívesebben tartozna.
Talán soha nem volt még ekkora érdeklődés Brüsszelben magyar politikus iránt, mint Márki-Zay Péter esetében. A magyar ellenzéki miniszterelnök-jelölt előtt sorra nyíltak meg az ajtók, szűk két nap alatt húsz találkozót szerveztek neki. Első rendezvényére egyenesen a repülőtérről érkezett hétfőn este, a brüsszeli magyarokkal találkozott. A szervezők néhány tucat emberre készültek, végül a kibérelt étteremrész kicsinek bizonyult a közel kétszáz résztvevőnek. A csütörtökre meghirdetett nemzetközi sajtótájékoztatóra napokkal korábban az összes hely betelt – amikor Orbán Viktor még tartott sajtótájékoztatókat Brüsszelben – bár volt érdeklődés az újságírók részéről –, ilyen mértékű egyszer sem volt.
Brüsszelben bizakodnak
Ami a hivatalos találkozókat illeti: az európai pártpolitikusok legfelsőbb szinten tárgyaltak/tárgyalnak Márki-Zayjal. A szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok frakcióvezetője mellett Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának első embere is fogadja a magyar politikust. Ezenkívül hat uniós biztossal is találkozik Márki-Zay Péter. Ez is szokatlan egy olyan politikus esetében, akinek nincs országos közpolitikai tisztsége.
Úgy is lehetne fogalmazni, hogy Márki-Zay brüsszeli látogatása jókora kő az állóvíz közepében, de ez mégsem pontos, mert a magyar kormány lépései, nyilatkozatai miatt a magyar politika folyamatosan ad témát uniós szinten is. Cseh Katalin momentumos EP-képviselő úgy fogalmazta ezt meg, hogy eddig mindenki azt kérdezte tőle, mit szól Orbán Viktor újabb és újabb vitákat kiváltó kijelentéseihez, az előválasztás óta azonban a magyar ellenzékre kíváncsiak Brüsszelben.
Fidesz vagy nem Fidesz?
A már említett közönségtalálkozó hivatalosan közel két óráig tartott, utána pedig még oldottabb keretek között faggatták Márki-Zayt. Érték kritikák a politikust, többen is felrótták neki (például vállalhatatlannak nevezve), hogy a miniszterelnök fiának vélt homoszexualitását beemelte a közbeszédbe. Márki-Zay szerint ezért volt erre szükség, mert ezzel sikerült megállítania a melegellenes gyűlöletpropagandát, amelyet szerinte a Fidesz egészen a választásokig el akart vinni. Beszédében egyébként többször is történelmi jelentőségűnek nevezte a 2022-es országgyűlési választásokat. Többek között így fogalmazott:
„Most egy olyan közös felelősségünk van, ahol teljesen lényegtelen, ki a heteroszexuális, ki a homoszexuális, ki a jobboldali, ki a baloldali, ki a cigány, ki a nem cigány. Egyetlenegy feladatunk van nekünk és minden magyar embernek: ezt a legkorruptabb rendszert el kell távolítani. Mostantól áprilisig egyetlenegy kérdés van a magyar történelemben: Fidesz vagy nem Fidesz? Mindenkinek mindent meg kell tennie azért, hogy ezt az országot megszabadítsuk a Fidesztől. (Taps) Mondom ezt én, aki 2010-ig a Fideszre szavaztam.”
Márki-Zay többször is korruptnak, sőt fasisztának nevezte az Orbán-rezsimet, és arra hívta fel a figyelmet, hogy képes megszólítani a bizonytalanokat és a Fidesszel nem elégedett vagy a kormánypártban csalódott jobboldaliakat is. Arra is hivatkozott, hogy régebben konzervatív és keresztény, mint a Fidesz vagy Orbán Viktor. Megemlítette, hogy több és erősebb EU-ra van szükség, amelynek Magyarország lojális szövetségese lesz, csakúgy, mint a NATO-nak. A miniszterelnök-jelölt hitet tett az euró mihamarabbi bevezetése és az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás mellett. Szigorú elszámoltatást ígért, amelynek levezetését Hadházy Ákosra szeretné bízni. Azt is mondta, hogy a Fidesz kizárólagos hatalomra törekvési kísérleteit és az ennek jegyében hozott döntéseket érvénytelennek kell tekinteni.
A brüsszeli magyarok egyébként alapvetően jól fogadták Márki-Zayt, sokan akartak vele néhány szót váltani vagy közös képet készíteni.
Orbán a lukasenkai úton
Márki-Zay Péter az Európai Parlamentben elsőként a Zöldek és a Szociáldemokraták vezetőjével találkozott, majd Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője következett. Ezt megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozott, ahol többek között elmondta, szívesen lépne szövetségre a Néppárttal. Ehhez azonban arra van szükség, hogy egy olyan párt álljon mögötte, amelyik nem tagja más európai szövetségesi rendszernek. Minden bizonnyal az is feltétel lenne, hogy a KDNP ne legyen a Néppárt tagja. Annak ugyan nincs akadálya, hogy egy országból két szövetségese is legyen az Európai Néppártnak, Magyarország esetében azonban nehéz elképzelni Semjén Zsoltot és Márki-Zay Pétert mint együttműködő partnereket.
Márki-Zay Péter mindenesetre minden tárgyalásán azt képviselte, hogy az új magyar kormányra szövetségesként tekintsenek, ne pedig árulóként. Azt viszont ki lehet jelenteni, hogy pártállástól függetlenül nagy várakozással tekintettek a különböző pártok a Márki-Zay Péterrel való találkozásra. Mint megtudtuk, voltak olyanok is, akik bejelentkeztek Márki-Zayhoz. Néhány esetben mindössze tíz-tizenöt perc maradt egy-egy tárgyalásra.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint Magyarországnak nagy szüksége van az uniós forrásokra, mert ezek is kellenek ahhoz, hogy ne a második legszegényebb ország legyünk. Márki-Zay azonban megérti azokat, akik a magyarországi korrupció miatt aggódnak, szerinte sem lenne helyes „bűnözőknek” adni az uniós pénzeket. Ez a helyzet azonban még nagyobb problémát jelent, mert a jelenlegi kormány a kieső pénzt hitellel próbálja pótolni, ez pedig az ország még nagyobb mértékű eladósodottságához vezet. A politikus ismét kijelentette, hogy Magyarországnak azonnal csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez és négy-öt éven belül az eurozónához.
Leszögezte azt is, hogy sem ő, sem az őt támogató pártok nem ellenzik a rezsicsökkentést, ő személyesen sokat profitált belőle, hiszen hétgyermekes családként négyszáz négyzetmétert kell fűteniük, az energiaszegénység oka azonban szerinte nem a magas rezsi, hanem az alacsony fizetés. Úgy véli, a leghatékonyabb rezsicsökkentő lépés az lesz, ha támogatást adnak majd az embereknek napelemvásárlásra.
Kérdésünkre a migrációról is beszélt. Úgy fogalmazott, hogy ha indokolt, szükség van falak építésére. Egyúttal élesen bírálta Orbán Viktor azon ötletét, hogy Magyarország folyosót nyitna a migránsok számára Nyugat-Európa felé. Márki-Zay Péter szerint ezzel a magyar miniszterelnök a belorusz Aljakszandr Lukasenkával került egy szintre, aki szintén migránsokat enged az EU-ra. Kijelentette, az új kormány első feladatai között lesz az Orbán-kormány által két év alatt kiadott közel százezer bevándorlási engedély felülvizsgálata és a bűnöző, terroristagyanús elemek azonnali kiutasítása.
