Megjelent, hogy kik fogják irányítani a Mathias Corvinus Collegium közpénzből példátlanul gazdaggá tett alapítványát a jövőben. Ezeket az embereket a későbbi kormányok sem válthatják le soha, a magánszervezetnek átadott nagyjából 400 milliárdnyi közvagyont valószínűleg nem lehet már visszaszerezni.
A bírósági adatok alapján határozatlan időre módosították a Mathias Corvinus Collegium alapítványának kuratóriumi tagjainak megbízását. Ők
- Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, a Századvég korábbi igazgatója,
- Lánczi András, a BCE rektora, a Századvég alapítványának korábbi vezetője,
- Szakács Áron, az Miniszterelnökség alá tartozó Széchenyi Programiroda jelenlegi vezetője,
- Madarász László és
- Szalai Zoltán.
Eredetileg november 22-én járt le ugyanezen tagok hat hónapos, ideiglenes megbízatása. Megkérdeztük akkor az MCC-t, hogy kik lettek az új, határozatlan idejű tagok, de nekünk nem válaszoltak. Egy idő után viszont kötelező jelezni az államnak az ilyen jellegű változásokat, ez frissült nemrég a birosag.hu-n.
Más fontos feladatot szánnak neki
Ide kapcsolódik, hogy az ITM gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárától, Szepesi Balázstól még júliusban vált meg a minisztérium. György László államtitkár akkor azzal búcsúztatta, hogy "fontos feladatot" kap az MCC megerősítésében. De ezzel az is kiderült, hogy Szepesi a legfontosabb irányító testületben végül nem kap szerepet.
Pár százmilliárd elvesztette közpénz jellegét
A Mathias Corvinus Collegium azzal szerzett hírnevet, hogy rövid idő alatt, bármi verseny nélkül nagyjából 400 milliárd forintnyi közvagyont adott át az állam a magánszervezetnek.
Egészen pontosan az alapítvány alapító okirata szerint az induló vagyon az állami részvény- és ingatlan, illetve egyéb közpénztranszferek után több mint 369 milliárd forint volt. Ehhez jött még egy nagyjából plusz százmilliárdos állami támogatás jól időzített karácsonyi ajándékként tavaly december 24-én.
Ezt megelőzően jelentős részben a Batthyány Lajos Alapítvány finanszírozta a szervezetet vissza nem térítendő támogatásokkal.
Az MCC hivatalos célja a tehetséggondozás, de a most megkapott pénzzel szinte teljesen azt csinál majd, amit csak szeretne. Azaz az alapító okirat szerint befektethetnek bármilyen eszközbe határon innen és túl, alapíthatnak vagy felvásárolhatnak profit-orientált cégeket is akár.
Kívülről leválthatatlanok
Lényeges körülmény, hogy az alapítvány kuratóriumi tagjait, nem csak a következő, de már a mostani kormány sem tudja semmiképp leváltani.
A Magyar Állam lemondott minden alapítói jogáról, a kuratóriumi tagokat így maga a kuratórium választhatja csak meg. Ha valamelyikük meghalna, akkor is a kuratórium választ új tagot, a bármely tag kizárásól is csak ez a testület dönthet.
Van még egy három fős, kötelező felügyelőbizottság is, őket is a kuratórium választja. Ők, ha esetleg valamilyen törvénytelenséget észlelnek majd, akkor a kuratóriumot kell értesíteniük.
Mire kell nekik ennyi pénz?
Még novemberben megkérdeztük Fleck Zoltán alkotmányjogászt arról, hogy ha ilyen mértékű vagyontranszferek lehetségesek, akkor mi akadályozza meg a kormányt, hogy akár az összes állami vagyont átadja egy magánalapítványnak?
"Úgy tűnik, hogy semmi" - mondta Fleck Zoltán. "Sok szabály korlátozza általános normaként a közvagyon magánvagyonná alakítását. Ezeket ismerjük úgy, hogy az állami tisztségviselők nem kezelhetik hűtlenül a rájuk bízott vagyont, mert az nem az ő pénzük."
Ezt számon kérhetnék szerinte a kormányzati szándékokat korlátozó független intézmények, mint a független ügyészség, a független számvevőszék, a független nemzeti bank, a parlamenti vizsgálóbizottságok vagy a független sajtó.
"De ezek közül melyik igazán független a kormánytól ma Magyarországon?" - tette fel a kérdést.
A mostani magyarországi környezetben "illúziórikus ennek a szabálynak a számonkérése, mert nincs meg az az intézményi rendszer, amely arra hivatott, hogy ezt megtegye."
Szerinte a kormány egy kulturális harcot próbál közpénzből kiszervezni, de ez nem előzmény nélküli.
"Ilyen történet az egész Matolcsy-féle birodalom, az alapítványok, az egyetem is. Kicsit más eszközzel, de ilyen az egész Közszolgálati Egyetem vagy a Századvég és környezetének finanszírozása is" - magyarázta.
Megkérdeztük még, hogy ha van egy olyan állami feladat, mint a tehetséggondozás, amit ki akar szervezni az állam, akkor miért nem hirdetnek nyílt pályázatokat a feladatra. Fleck Zoltán szerint leginkább azért, mert akkor nem az MCC nyerne.
Szeptember óta egyébként többször kértünk interjúlehetőséget az MCC vezetőitől, de eddig nem akartak szóba állni velünk.
Talán le lehet fizetni okos diákokat is
Az intézmény kapcsán az egyik dilemma az, hogy ha a tehetséges diákokból tényleg önállóan gondolkodó, kritikus és felelős értelmiségieket akarnak képezni, akkor az hogy fog megférni azzal, hogy a Fidesz által irányított szervezeteknél a párthűség és a felsőbb akarat kérdések nélküli végrehajtása sokszor kiemelten fontos szempont.
A CEU például sok tanszékét tekintve Magyarország messze legnívósabb egyeteme volt, mérföldekkel a magyar elitképző intézmények átlagos színvonala felett.
Több kormányzati szereplő szerint viszont azért zavarták el őket, mert egy ideológiai "hadszíntérnek" érezték a tudományos képzést , és így akarták legyőzni azokat, akik nem fogadják el az aktuális fideszes ideológiát.
Nemrég a Balkan Insightnak név nélkül beszélt erről egy MCC-közeli forrásuk. Szerinte megpróbálnak tényleg értelmes embereket képezni, de talán sokakat le is lehet kenyerezni út közben. Pontosabban:
"Talán van egy olyan mögöttes gondolat, hogy [a diákok] nem szimpatizálnak egy olyan táborral, ami nem sok mindent tett azért, hogy lehetőségeket teremtsen nekik [ellentétben a Fidesszel]" - mondta.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
