Az Amerikai Nemzeti Sajtóklub, az amerikai újságírók szakmai szövetsége 18, a média szabadságán őrködő csoporttal együtt nyílt levélben szólította fel Biden elnököt, hogy ismerje el jogtalanul fogva tartott személynek Alszu Kurmasevát, a Szabad Európa oroszországi börtönben sínylődő újságíróját.
A Szabad Európa prágai irodájában dolgozó, amerikai–orosz kettős állampolgár Kurmasevát 2023. október 18-án vették őrizetbe, és az úgynevezett külföldiügynök-törvény megsértésével, illetve az orosz hadseregről szóló rágalmak terjesztésével vádolják. Ha elítélik, akár tíz év börtön is várhat rá.
Kurmaseva, munkaadója és támogatói egyaránt politikai indíttatásúnak tartják és visszautasítják a vádakat.
Az Egyesült Államok kormánya és maga Biden is azonnali szabadon bocsátását követelte. Szerintük Kurmasevát azért helyezték vád alá, mert büntetni akarják a Szabad Európánál végzett újságírói munkájáért.
Ám az Egyesült Államok külügyminisztériuma mindeddig nem minősítette jogtalanul fogva tartott személynek, pedig az intézkedés ténylegesen politikai indíttatásúnak minősítve magasabb szintre emelné az ügyét.
A Nemzeti Sajtóklub elnöke, Emily Wilkins a levélhez csatolt közleményében megjegyzi, hogy két korábbi felhívásuk, amelyeket Bidenhez és Antony Blinken külügyminiszterhez intéztek a fogva tartott amerikai médiamunkások ügyeinek priorizálása érdekében, megválaszolatlan maradt.
„A külügyminisztériumnak van egy részlege, amelyet olyan esetekre hoztak létre, mint amilyen Alszué – ez a túszügyekért felelős elnöki különmegbízott hivatala” – közölték a levél aláírói, hozzátéve: ahhoz, hogy az ügy odakerülhessen, jogtalanul fogva tartottnak kell nyilvánítani Kurmasevát.
„Minden kritériumnak megfelel. Ennek azonnal meg kell történnie; már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna” – áll a levélben.
„Hallottuk, ahogy a külügyminisztérium csűrte-csavarta a dolgot, azt magyarázta, hogy a kritériumokon kívül más tényezőket is figyelembe kell venni, de még nem hallottunk egyértelmű okot arra, hogy az állam miért nem nyilváníthatja őt jogtalanul fogva tartottnak” – folytatják.
Kurmaseva, aki 25 éve dolgozik a Szabad Európa tatár–baskír szolgálatánál, tavaly május közepén hagyta el a cseh fővárost, és utazott családi vészhelyzet miatt szülőföldjére, Tatárföldre.
2023. június 2-án rövid időre őrizetbe vették a kazanyi repülőtéren, ahol visszafelé tartó járatára várt, és elvették mindkét útlevelét, valamint a telefonját.
Öt hónapig várt arra, hogy döntés szülessen az ügyében. Végül tízezer rubel (42 ezer forint) pénzbírságra ítélték, amiért nem jegyeztette be amerikai útlevelét az orosz hatóságoknál.
Úti okmányai nélkül nem tudta elhagyni Oroszországot. Októberben ismét őrizetbe vették; akkor azzal vádolták, hogy nem regisztrálta magát külföldi ügynökként. Két hónappal később vádat emeltek ellene az orosz hadseregről szóló rágalmak terjesztése címén is.
Június 18-án Rizvan Juszupov bíró helybenhagyta a Tatárföld fővárosában, Kazanyban működő kerületi bíróság múlt havi határozatát, amely augusztus 5-ig meghosszabbította Kurmaseva előzetes letartóztatását.
Legutóbbi, május 31-i meghallgatásán Kurmaseva azt mondta, hogy megromlott az egészségi állapota, műtétre van szüksége.
„Túl sokáig tart Alszu kormányának, hogy segítsen rajta, és kijelentse, hogy jogtalan az őrizetbe vétele” – áll a levélben, amely közbenjárásra kéri Bident.
„Az ön külügyminisztériumának ki kell nyilvánítania, hogy Alszut jogtalanul vették őrizetbe” – fogalmaz a levél.
Az aláírók között a sajtószabadsággal foglalkozó szervezetek mellett olyan szakmai szervezetek is vannak, mint a Riporterek Határok Nélkül, az Újságírók Védelméért Bizottság, a Sajtószabadság Alapítvány, a Women Press Freedom és a Nőkért az Újságírásban Koalíció.
Két másik, ugyancsak orosz őrizetben lévő amerikait, a The Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot és Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost a külügyminisztérium jogtalanul fogva tartottnak nyilvánított.
Gershkovichot június 26-án állították bíróság elé az oroszországi Jekatyerinburgban, miután 2023 márciusában letartóztatták kémkedés vádjával, amelyet ő, munkáltatója és az amerikai hatóságok egyaránt politikai indíttatásúnak neveztek és indulatosan visszautasítottak.
