A PDSZ ügyvivője szerint munkajogi nonszensz, hogy a pedagógusok úgy dolgoznak hétfő óta, hogy még nem tudják, mennyit visznek haza hó végén. A köznevelési államtitkárral tartott keddi egyeztetést követően sem derültek ki a bejelentett 32,2 százalékos béremelés részletei, a túlmunkákat viszont továbbra sem akarják kifizetni, hiába nyerik sorra a pereket a tanárok.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár adta a tárgyalási időpontot, mégsem tudott semmi konkrétumot mondani a pedagógusoknak ígért 32,2 százalékos januári béremelés részleteiről, például hogy mi a bázisa – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
Most úgy néz ki, hogy a tavalyi év átlaga lesz a bázis, ami alacsonyabb összegű emelést jelent, mint ha már a magasabb, novemberi, decemberi bért vennék alapul – tette hozzá.
„Nem világos, hogy minek a 32,2 százaléka, és az sem, hogy mennyi lesz az egyes pedagógusok bére. Az majd csak január 22-én derül ki, miközben a kollégák már 8-tól dolgoznak, úgy, hogy nem tudják, mennyi pénzért. Ez is egészen elképesztő, ez munkajogi nonszensz” – fogalmazott.
Jövő hét szerdán egyeztetnek újra Maruzsa Zoltánnal, az államtitkár szerint addigra már lesznek adatok a béremelés részleteiről.
A kormány tanárbéremelésről szóló koncepciójában szerepel, hogy a teljesítményértékelés alapján nem lehet negatív irányba eltéríteni a béreket, miközben a státusztörvény erre is ad lehetőséget. Nagy Erzsébet szerint az államtitkár azt ígérte, rendeletben szabályozzák majd, hogy nem lehet lefelé eltéríteni.
Mint mondta, tisztázták, hogy a pedagógusvégzettségű, nevelést-oktatást közvetlenül segítők is megkapják a béremelést, mert több tankerületben az a hír terjedt, hogy csak a pedagógusoknak jár.
Visszatartott pénzek
A ki nem fizetett túlmunkák miatt indított polgári perekben folyamatosan születnek a jogerős ítéletek a pedagógusok javára, legutóbb Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – mondta Nagy Erzsébet. Az egyeztetésen megkérdezték az államtitkárt, hogy az állam hajlandó-e kifizetni a tanárok túlmunkáját, vagy minden esetben perelni kell érte, de nem kaptak egyértelmű választ.
A PDSZ azt kérte az államtitkártól, hogy gyűjtsék be az adatokat a munkáltatóktól, és minden pedagógusnak három évre visszamenőleg fizessék ki a túlmunkát. Úgy tűnik, erre a kormány nem hajlandó, vagyis nem tartják be a törvényt, mert a tanárok javára született jogerős bírósági döntések is ugyanazon a törvényen alapulnak – mondta Nagy Erzsébet.
Szerinte átlagosnak tekinthető, hogy a tanárképzést elkezdő hallgatók 20-25 százaléka helyezkedik el a pályán, ez évtizedek óta így van. A Népszava kérte ki az adatokat az Oktatási Hivataltól, amiből kiderült, hogy ebben a tanévben 2231 pályakezdő pedagógus kezdte meg a munkát, ami a képzést elkezdő hallgatók 23 százaléka.
Nagy Erzsébet szerint a tanárhiány egyre súlyosabb, már nemcsak vidéken, hanem Budapesten is egyre gyakrabban előfordul, hogy nem szakos tanárok tartanak órát. A pedagógusok unió felé vállalt 140 ezres létszámát a kormány az óraadó tanárokkal is kozmetikázza, pedig a szakszervezet szerint őket nem lenne szabad beleszámolni.
A státusztörvény miatt távozó tanárok végkielégítésére is rákérdeztek az egyeztetésen, mert – ahogy korábban beszámoltunk róla – a tankerületek nem a közoktatásban eltöltött összes időt, hanem csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszik alapul, amikor a végkielégítést számolják, ezért sok távozó tanárnak két- vagy háromhavi pénz helyett csak egyhavit fizettek.
Maruzsa Zoltán szerint a kormány nem változtatott az álláspontján, ezért a PDSZ szerint kénytelenek lesznek próbapereket indítani. Egyébként a két-vagy háromhavi végkielégítés is csökkentett juttatás ahhoz képest, mint ami a közalkalmazotti törvény alapján járt volna a távozó tanároknak – hívta fel rá a figyelmet, de a kormány még ezt sem akarja kifizetni – tette hozzá.
