„Reggel meglátogatott egy kárpátaljai ismerősöm, húsz éve ismerem, megörültem, hogy él. Busszal jött, mondta, nem kértek senkitől semmit, oltási papírt sem” – mondta március 2-án a Szabad Európának Magyar Zoltán, a záhonyi határforgalmi kirendeltség volt parancsnoka, aki maga is az első naptól segít a menekültek fogadásában. Tapasztalatairól beszélt a Szabad Európának. Záhonyban járt tudósítónk is, aki találkozott olyan családdal, akit civil szervezetek munkatársai teszteltek.
Éppen aznap, amikor Magyar Zoltán kárpátaljai ismerőse átugrott Záhonyba, vagyis egy héttel az orosz invázió megindulása után adott ki közleményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyebek között arról, hogy minden, Magyarországra belépő menedékkérőn lázmérést végeznek, ellenőrzik, érvényes-e a Covid elleni oltási igazolványa, és ha gyanítható, hogy fertőzött, tesztelik. Ha a menedékes oltatlan vagy utolsó oltása régi, felajánlják neki a védőoltást.
„És azt nem tette hozzá Kásler Miklós, hogy imádkozik azért, hogy mindez valóban így is legyen?” – kérdezte a záhonyi Magyar Zoltán, amikor elmondtuk neki, mi van az Emmi közleményében. Mint mondta, mindebből az invázió első hetében semmit sem tapasztalt Záhonyban, pedig az első három nap volt eddig a legdurvább.
Azt mondja, kárpátaljai ismerőseinek tapasztalatai szerint az oltási igazolásokat korábban, a háború előtt is inkább az ukrán határőrök ellenőrizték alaposan, a magyarok csak szúrópróbaszerűen.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település határforgalmi kirendeltségének volt parancsnoka, MSZP-s politikus a Szabad Európának elmondta azt is, hogy az invázió első három, a menekültáradat szempontjából eddigi legkeményebb napján Tiszabecstől Záhonyig bejárták a határt, bementek a falvakba az átkelőhelyek környékén. Sátrakban szendvicset, innivalót osztottak, de sehol nem láttak egészségügyi sátrat.
Önkormányzatok, helybeliek, civil szervezetek
„Iszonyatos kapkodás volt az elején. Kézben, zacskóban, tálcán hoztunk élelmet, vizet, utána felállítottuk az asztalokat, aztán lassan kialakult egyfajta rendszer, de ez mind az embereknek, az önkormányzatnak, a helybeliek és a civil szervezetek segítő szándékának köszönhető.”
A Szabad Európa szerkesztője szinte egyszerre ért a harcok elől menekülők első csoportjával Záhonyba, ő sem tapasztalt semmilyen központilag szervezett járványügyi ellenőrzést az első napokban. Civil szervezetek valóban vittek magukkal Covid-gyorstesztet, például a Budapest Bike Maffia az Age of Hope Alapítvánnyal közösen mintegy ötezer gyorstesztet juttatott el épp Záhonyba.
Beszéltünk egy kárpátaljai családdal, akik hat napja érkeztek Záhonyba, semmilyen Covid- vagy bárminemű egészségügyi szűrésen nem estek át, lázmérésen sem.
Magyar Zoltánnal folytatott beszélgetésünk után néhány órával, vagyis egy héttel az első menekültek érkezése után, március 3-án délután kezdett a kormány egészségügyi sátrat felállíttatni a záhonyi vasútállomáson, és ezzel egy időben az ombudsmani hivatal is ideiglenes irodát nyitott ugyanott, hogy ügyintézéssel, jogi tanácsadással segítse az érkezőket.
Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiában arról beszélt március 4-én, hogy a háború nyolc napja alatt mintegy 120 ezer menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra. A miniszterelnök szerint „amit most látunk, az a krízis eleje”, sokkal többen jöhetnek még, bár ő az eddigi adatok alapján úgy véli, hogy az érkezők hetven-nyolcvan százaléka továbbmegy Magyarországról.
Magyar Zoltán kárpátaljai ismerőseiről azt mondta, az idősebbek, főleg azok, akiknek jószáguk van, nem hagyják ott az otthonukat, legalábbis amíg nem érnek közelebb a harcok – azt remélik, ez sosem történik meg.
A Szabad Európa folyamatosan beszámol a háború fejleményeiről, minden ezzel kapcsolatos cikkünket, videónkat megtalálja egy helyen, ide kattintva.
