„A barnamezős területek hasznosítását előnyben kell részesíteni a zöldmezős területekhez képest” – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter március elején. Ennek ellenére senki nem tudja, miért nem a 2007 óta üresen álló laktanya területe a kecskeméti napelempark tervezett helyszíne. A város közgyűlése társadalmi részvételt ígért a projekt kapcsán, de még önkormányzati képviselők is alig kapnak információt a projektről. A város Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottságának ellenzéki elnöke egymásnak ellentmondó válaszokat kapott a napelempark ügyében a jegyzőtől, a nemzeti parktól és a vízügytől.
Nagy a csend az eredetileg beépítésre nem szánt kecskeméti, természetvédelmi érintettségű terület kapcsán, ahová 24 MW teljesítményű napelemparkot tervez építeni az MVM Zrt. Ilyen több is épült az elmúlt években Kecskeméten, a most tervezett beruházás annyiban tér el a többitől, hogy a napvilágot látott tervek szerint a fotovoltaikus erőmű a Csukás-éri-főcsatorna partján található záportározó területén valósulna meg, ami a város ökológiai folyosójának részét képezi a Mercedes-gyár szomszédságában.
Ehhez kapcsolódóan: Napelemfarm természetrombolással: vita a kecskeméti szolárparkról
A beruházás nem került le a napirendről, a hallgatás oka lehet, hogy a városvezetésen belül is megoszlanak a vélemények a hely kiválasztásával kapcsolatban.
Decemberi írásunkban a rendelkezésre álló szűkös információ alapján bemutattuk, hogy a zöldmezős beruházásként elképzelt napelemfarm milyen természetrombolással járna. Most annak jártunk utána, vajon miért nincs semmiféle nyilvános tájékoztatás az ügyben. Pedig a város közgyűlése – amikor 2020-ban elfogadta Kecskemét környezetvédelmi programját – rábólintott a társadalmi részvétel erősítésére is, aminek feltétele lenne a széles körű és kellő mennyiségű információ közlése.
Zöldre festés
A város klímavédelme szempontjából értékes területre tervezett erőműről a városvezetéstől alig és főként néhány elszólásból jön információ. Gaál József fideszes alpolgármester a 2022. februári közgyűlésen, a helyi energiaközösség létrehozásáról szóló napirendben említette először, hogy az MVM Zrt. napelemparkot telepít. A helyszínről ekkor nem esett szó, arról viszont igen, hogy a koncepció összhangban áll a város klíma- és környezetvédelmi stratégiájával.
A város Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottságának ellenzéki elnöke, Lejer Zoltán önkormányzati képviselő (Szövetség a Hírös Városért) szerint fél évvel később, Bács-Kiskun vármegye közgyűlésének vitájából derült ki, hol helyezkedik el a tervezett építési övezet. A képviselő kifogásolta, hogy miért nem barnamezős területre kerül a beruházás, miközben a közelben van alternatív helyszínként a 2007 óta üresen álló laktanya területe.
A városvezetésen belül is vitatott a helyszín
Bács-Kiskun közgyűlése 2022 őszén döntött arról, hogy elindítja a megye területrendezési tervének módosítását a napelempark elhelyezésére szolgáló övezet felülvizsgálata érdekében. A kiszemelt terület Kecskemét határán belül fekszik, ezért arról a kecskeméti közgyűlésnek is döntenie kell. Mindeddig ez nem történt meg, sem az érintett szakbizottság, sem a közgyűlés nem tárgyalta az ügyet.
A város tervezési folyamataira rálátó városházi forrásunk szerint ez összefügghet azzal, hogy a városvezetésen belül is vitatott a helyszín kiválasztása. Forrásunk viszont se cáfolni, se megerősíteni nem tudta azt, hogy döntéshozói szinten tervezik-e felülvizsgálni a jelenleg víztározóként használt helyet.
Belvízi és ártéri hatás
A zöldterületek védelme szempontjából a gond tehát az – amit a kecskeméti zöld civil egyesületek is kifogásolnak –, hogy a beruházás megvalósulása esetén csökken a zöldfelület és sérül a vizes élőhelyek ökológiai egysége, és ez ellentmond Kecskemét klíma- és környezetvédelmi stratégiájának. Az érintett természeti terület olyan értékes élőhely a Homokhátságon, ami a természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képes.
A tervezett napelempark mellé csatolt hatástanulmány, amelyet az MVM Zöld Generáció Kft. készített még 2021-ben (amikor Kecskemét klímastratégiáját is kidolgozták) kiemeli: a területen védett növények és állatok találhatók; és mivel a terület jelenlegi funkciója záportározó, nem mellesleg a Csukás-éri-főcsatorna partjára építkeznének, belvízi és ártéri hatásra kell számítani.
A bizottsági elnök furcsállja a jegyző válaszát
A tervezett napelemparkról a kormánypárti városvezetők kifelé nem kommunikálnak, és az önkormányzati képviselők kérdésére is igen visszafogottan válaszolnak. Amikor Lejer Zoltán önkormányzati képviselő próbált informálódni Gaál József kormánypárti alpolgármesternél, elmondása szerint nem kapott válaszul érdemi és új információt. Lejer ezért januárban írásban fordult a város jegyzőjéhez. A képviselő megkereste közben a beruházó MVM-et is a terület kiválasztásával és az önkormányzattal történt egyeztetésekkel kapcsolatosan, ahonnan azt a választ kapta, hogy „a városföldi laktanya területét is megvizsgálták, végül a csatlakozási ponttól való távolság, a természetes árnyékolás, a terület fizikai adottságai miatt esett a választás a záportározó területére. A tervezés előtt az MVM egyeztetett a naperőmű helyszínéről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával is, amit jóváhagyott, illetve a kecskeméti önkormányzattal is folyamatosak voltak az egyeztetések.”
Az MVM válasza fényében a bizottsági elnök furcsállta a jegyző válaszát, aki arról tájékoztatta, hogy az MVM és a kecskeméti önkormányzat között történt egyeztetésekről „dokumentáció nem áll rendelkezésre”. Ennél is meglepőbb választ küldött a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága arra a képviselői kérdésre, hogy az erőmű tervezett helyszínét ott jóváhagyták-e, mint ahogy az MVM a nekünk küldött válaszában állította.
Ugró Sándor igazgató arról tájékoztatta a környezetvédelmi szakbizottság elnökét február 3-án, hogy „a tervezett PV-erőmű elhelyezésére vonatkozó eljárásban sem a terület kijelölése, sem annak megépítése vonatkozásában jóváhagyási jogot a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nem gyakorolt”.
Aszály, homokviharok, hőhullámok, élelmiszer-drágulás
Az ellenzéki képviselő ekkor az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz (ATIVIZIG) fordult. A tervezett beruházás területén jelenleg található záportározót 2012-ben az ATIVIZIG közösen tervezte a kecskeméti önkormányzattal, kifejezetten a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a homokháti vízmegtartás érdekében.
A vízügyi igazgatóság ugyan nem üzemeltetője a Csukás-éri-főcsatorna érintett szakaszának, ahová a napelemparkot tervezik, de értesült a projektről. Fontosnak tartották viszont azt leszögezni az ellenzéki képviselő kérésére, hogy a napelemek telepítését a tározó területén csak abban az esetben támogatják, amennyiben a rendelkezésre álló tározási kapacitás nem változik a beruházást követően.
A szélsőséges időjárási viszonyok, az aszály okozta károk, gyakoribb homokviharok, hőhullámok, élelmiszer-drágulás Kecskeméten is tapasztalt, súlyosan érezhető nehézség. Helyi csoportok – civil egyesületek, lakóközösségek, gazdák – ezért rendszeresen felszólalnak a környezetvédelemért. Az utóbbi években több helyi tüntetésre is sor került, amikor a belvárosban fákat vágtak volna ki a színház parkjában, vagy tölgyeket, illetve véderdőt az Izsáki úton; ahogy az ellen is tiltakoztak, hogy a város központjában négyemeletes felszíni parkolóházat építsenek.
