Az Egyesült Államokban az iskolák országszerte küzdenek a munkaerőpiacon lévő tanárokért, emiatt egyre több kormányzó szorgalmazza a fizetésemelést, a bónuszokat és egyéb juttatásokat a nyomás alatt álló pedagógusoknak. Egyesek még azt is beígérték, hogy megelőznek más államokat a tanárokért folytatott versenyben.
Georgia és Arkansas szövetségi állam kormányzója már 2023-ban fizetésemelést szorgalmazott a tanároknak. A hétfőn indult és a tanárok munkáját értékelő országos felügyelői vizitek előtt mások – republikánusok és demokraták is – ugyanezt javasolták a pedagógusok bevonzása és megtartása érdekében.
Az elmúlt évben az amerikai szövetségi államok kormányzóinak több mint fele – eddig 26 – javasolta a tanári fizetések emelését az ötlet társadalmi visszahangját nyomon követő csoportok szerint. A Teacher Salary Project nevű nonprofit szervezet azt állítja, ez a legmagasabb arány, amit közel két évtizede tapasztaltak.
„Ma már minden politikai pártból vannak kormányzóink, jobbról és balról is, és még néhányan, akik foglalkoznak a kérdéssel, mert muszáj – mondta Ninive Caligari, a szervezet alapítója és vezérigazgatója. – Soha nem láttunk még olyat, mint most. Soha.”
Idahóban Brad Little kormányzó azt tűzte ki célul, hogy az állam átlagos kezdő tanári fizetését az ország tíz legjobbja közé emeli. Delaware államban John Carney kormányzó szerint a tanárokért folyó verseny minden eddiginél élesebb. A béremelésre azért van szükség, hogy „megnyerjük a környező államokkal folytatott versenyt”.
Nem csak a fizetés miatt ábrándulnak ki a tanárok
Nem világos azonban, hogy a fizetésemelés mennyire fogja enyhíteni a hiányt. Néhány tanár szerint ez túl kevés és túl késő az évek óta fennálló problémák megoldásához.
A tanárhiány okaként a nagy recesszió utáni alulfinanszírozottságot, a beszűkült munkaerőpiacot, a főiskolák és a tanárokat képző programok alacsony részvételi arányát, valamint a Covid–19-járvány okozta kiégést hozzák fel.
Tömeges elvándorlás nem történt, de néhány, a tanárok fluktuációját nyomon követő szövetségi állam adatai azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben egyre több tanár hagyja el a pályát.
A kutatók szerint a hiány bizonyos területeken különösen extrém, beleértve a legszegényebb vagy legtávolabbi vidékek körzeteit. A kerületek arról is beszámoltak, hogy különösen nehéz tanárt felvenni olyan keresett tantárgyakra, mint a speciális oktatás, a matematika és a természettudományok.
Eközben a tanári fizetések egyre inkább elmaradnak a más, főiskolai végzettséget megkövetelő szakmákhoz képest, a tanárok növekvő munkaterhelésről, csökkenő önállóságról és egyre ellenségesebb iskolai környezetről számolnak be.
Magan Danielt, aki 33 évesen, nemrég hagyta ott Alabama középső részén található iskolai körzetét, nem tartották vissza az ígért fizetésemelések. (Alabama kormányzója ígéretet tett arra, hogy a tanári bérek a legmagasabbak lesznek az Egyesült Államok délkeleti államaiban. Ehhez nagy emelésekre lenne szükség, hogy beérjék a szomszédos Georgiát, ahol az átlagos tanári fizetés 62.200 dollár a Nemzeti Oktatási Szövetség szerint.)
Magan szerint a tanárok romló munkakultúrájának javítása és növekvő munkaterhelésének enyhítése erősebb ösztönző lenne, mint a fizetésemelés – mondta.
Felidézte például, hogy igazgatója tavaly ősszel arra kérte, hogy készítsen másolatokat és óravázlatokat, miközben fizetés nélküli szülési szabadságon volt. Elmondása szerint az, hogy nehéz helyettesítő tanárt találni, nyomást gyakorol azokra a tanárokra, akiknek néha rendkívüli szabadságra van szükségük. A papírmunkával töltött éjszakák és hétvégék elszívják a tanítás örömét.
„Nem mennék vissza csak magasabb fizetésért” – mondta.
Nem volt épp inflációkövető a béremelés
Oklahomában a 46 éves Joshua Morgan egy évvel ezelőtt hagyta el vidéki körzetét, mert 18 év után még mindig évi 47.000 dollár alatt keresett. Oklahoma kormányzója teljesítménybónuszokat lengetett be, de Morgan azt mondta, hogy csak lényegesen több pénzért – legalább évi 65.000 dollárért – menne vissza tanítani.
A NEA, az ország legnagyobb tanári szakszervezete szerint a 2021–22-es országos állami iskolai tanári átlagbér csak két százalékkal emelkedett az előző évhez képest, elérve a 66.745 dollárt. Az infláció viszont akkoriban kilenc százalék körül tetőzött.
Az újonnan felvettek közben szembesülnek főiskolai képzésük, a diákhitel visszafizetésének dilemmájával. A számok kegyetlenek: a NEA szerint a kezdő tanárok országos átlagfizetése 2021–22-ben 42.845 dollár volt. A tanárok gyakran jogosultak az állami hitel elengedésére, de csak ha tíz éven át havonta törlesztették a hitelt.
Amellett, hogy egyre kevesebb tanár szerez diplomát, a „tanári bérbüntetés”, a tanári fizetések és más, főiskolai végzettséget megkövetelő szakmák közötti bérolló is egyre nagyobbra nyílik, azaz más felsőfokú végzettségű dolgozók jobban keresnek.
Más szakmában negyedével többet lehet keresni
Az Economic Policy Institute, egy pártoktól független agytröszt szerint ez a különbség 2021-ben elérte a rekordot jelentő 23,5 százalékot. Minden, más szakmai végzettségű diplomás megkeresett egy dollárjához képest a tanárok átlagosan 76,5 centet visznek csak haza.
A kutatók szerint a különbség évtizedek óta növekszik. A férfiak esetében ez 35 százalék, a nők esetében pedig 17 – mindez tükrözi az egész amerikai gazdaságban megfigyelhető, nemek közötti bérszakadékot.
Kompenzálni kellene a kiégést
Rachaele Otto és más louisianai tanárok számára a kormányzó által javasolt, háromezer dolláros fizetésemelés kilátása csábító. Otto szerint azonban a havi körülbelül kétszáz dollár adózás utáni extra pénz nem elég ahhoz, hogy megtartson egy olyan tanárt, aki kiégettnek vagy demoralizáltnak érzi magát.
„Tudom, hogy vannak olyan tanárok, akik hajlandók kevesebb fizetésért elhagyni a szakmát – mondta a 38 éves, természettudomány szakos tanár, aki egy vidéki louisianai körzetben dolgozik. – Ha megdupláznák a fizetést, az talán megváltoztatná a hozzáállásukat.”
Sylvia Allegretto, a Center for Economic and Policy Research (Gazdasági és Politikai Kutatóközpont) vezető közgazdásza a tanárok fizetését tanulmányozza. Szerinte a kormányzók által tett fizetési ígéretek egyszeri sebtapasznak minősülnek, mert alig tartanak lépést az inflációval.
„Csak tünteti kezelést nyújtanak – mondta Allegretto. – Általánosságban nem oldják meg a problémát.”
A kormányzók számára a tanárok fizetésének emelése jó politika lehet, de a mindenkire kiterjedő emelésnek hosszú távon kevés hatása lehet. A kutatók szerint többet segíthet, ha pontosabb adatokat gyűjtenek be arról, hol van tanárhiány, és ezeket a területeket célozzák meg.
Talán a kritikus vidékeken adott, célzott fizetésemelés lenne a legjobb
Ed Fuller, a Penn State Egyetem docense, aki a tanárok minőségét és fluktuációját tanulmányozza, úgy véli: a kutatások azt mutatják, hogy a fizetésemelésnek van némi hatása a tanárok megtartására, viszont nehéz kimutatni, hogy milyen hatással van egy főiskolaihallgató-korú fiatal döntésére, hogy tanárképző programot választ-e, és hogy vállalja-e az ezzel járó diákhitelt.
Néhány körzet nem várta meg, hogy a kormányzók és a törvényhozók cselekedjenek.
Kentucky legnagyobb iskolai körzetében, a louisville-i Jefferson megyében tavaly négyszázalékos emelést adtak, és a tanfelügyelet egy újabb, ötszázalékos emelést hagyott jóvá, amelyet júliustól folyósítanak. Emellett évi nyolcezer dolláros ösztöndíjat is kapnak azok a tanárok, akik a speciális szükségletű diákokkal dolgoznak.
Marty Pollio vezető tanfelügyelő azt szeretné, ha a kerület a legjobban fizető lenne Kentuckyban, és „valódi és egyre súlyosbodó válságnak” nevezte a tanárhiányt.
Pennsylvaniában a William Penn Iskolaközpont csatlakozási bónuszt kínál a magukat hosszú távra elkötelező helyettesítő tanároknak, és első alkalommal rendez tanári állásbörzét.
Eric Becoats vezető tanfelügyelő elmesélte: egy tanár azt mondta neki, hogy a szomszédos körzetekben tízezer dollárral többet kereshetnek – amivel az ő, viszonylag kicsi és szegény körzete jelenleg nem tud versenyezni.
Néhány tanár azt is elmondta neki, hogy ha teheti, nyugdíjba vonul vagy elhagyja a szakmát.
Morgan szerint a fizetés jelentős emelésére van szükség ahhoz, hogy a tanárok meg tudjanak felelni annak, ahogy mostanában látják a szakmát, amire egykor úgy tekintettek, hogy onnan vonulnak majd nyugdíjba.
„A világ már nem így működik – mondta Morgan. – Azt látom, hogy egyre több pedagógus, különösen a fiatalabbak, jönnek, és azt mondják: nem vagyok hajlandó ezt elviselni.”
