A szakmai standardok, előírások súlyos felhígításáról, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanásról ír állásfoglalásában a Magyar Orvosi Kamara, amely Kásler Miklós szakminiszter rendeletére reagál. A szakmai szervezet úgy látja, hogy a lassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. A telített osztályokról pedig nincs hova továbbadni az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket.
A számok meredeken emelkednek, a járvány tombol – figyelmeztet honlapján a szakmai szervezet, amely arról ír, hogy a diagnosztizált új fertőzöttek több mint egytizede kórházi kezelésre szorul, és a napi több száz betegfelvétel, az ápolt betegek számának tízszázalékos napi növekedése is óriási terhet ró a mentőszolgálatra és a felvevő kórházakra.
A járvánnyal összefüggésbe hozott legfrissebb halálozási adatok alapján, mint írják, a napi 178 halott, heti ezer – egy falunyi ember – száma növekedni fog.
Belefulladnak a betegekbe a sürgősségi osztályok
Az 565 lélegeztetett beteg kétszer annyi súlyos állapotú beteget jelent, aki már intenzív ellátásra szorulna, de nincs szabad hely, belefulladnak a betegekbe a sürgősségi osztályok, miközben újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a Covid-ellátáshoz, átvezényelve a szemészeket, az urológusokat, a sebészeket és ezen osztályok nővéreit.
A kamara szerint az intenzív osztályok telítődnek, miközben a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés.
Az intenzív osztályok egy ponton túl racionálisan nem bővíthetők tovább, a személyzet egyre fogy az előző járvány óta.
„Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek.”
A szakmai standardok, előírások súlyos felhígítása
A szakmai szervezet állásfoglalásában bírálja a most kijött miniszteri rendeletet, amely húsz intenzív ágyra egy szakorvost, egy orvost és öt nővért ír elő minimumfeltételként. Négy betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén egy nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova.
Mint írják, az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, „emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről”.
A kamara szerint mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. Hozzáteszik, az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, és most is egyre inkább ez a veszély fenyeget.
„A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt – most sem lesz másként. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható.”
Az intenzív osztályok telítődése a betegek ápolási helyükön való feltorlódását jelenti. Nincs hova továbbadni az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket, az idős, rossz állapotú betegek nagy része itt is hal meg.
Úgy érzik, nem becsülik meg a munkájukat
A szakmai szervezet emlékeztet arra is, hogy mindmáig nem rendezték Magyarországon az ügyeleti díjakat, a szakdolgozói béremelés pedig a kamara szerint messze elmaradt mind az elvégzett munka társadalmi jelentőségétől, mind az orvosokétól. A nyilvánosság nem megfelelő tájékoztatására is utalnak. Úgy fogalmaznak:
„az egész küzdelemből szinte semmi nem hallatszik ki az egészségügy falain kívülre. Ennek megfelelően az emberek nem is nagyon vesznek tudomást a járványról, a napokban még maszk nélkül jártak meccsre, koncertre, pártgyűlésre, töretlenül és minden korlátozás nélkül látogathatók az éttermek és a szórakozóhelyek.”
Mindennek a súlyát nem ők, hanem az egészségügyben dolgozók érzik az egyre nagyobb fizikai-lelki terhelés miatt.
A kamara szerint ha a magyar társadalom nem akar karácsonyra rengeteg halottat, ha ki akarja mutatni megbecsülését az érte küzdő hősök iránt, akkor
- rendezni kell az ügyeleti díjazást,
- emelni kell a szakdolgozói béreket,
- el kell kezdeni az egészségügy problémáinak érdemi kezelését és
- le kell lassítani a betegek számának növekedését.
A szakmai szervezet szerint utóbbi érdekében
- kötelezővé kell tenni a maszkot minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak stb.);
- be kell szüntetni a tömegrendezvényeket;
- legyen szükség védettségi igazolványra (megfelelő számú oltás felvételére hat hónapon belül) vagy friss negatív PCR-tesztre a belépéshez a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik).
Felhívják még a figyelmet a home office támogatására, a kézmosás és a távolságtartás fontosságára.
