Az állami szántók közel felét adta el az Orbán-kormány, miközben ellenzékben még kritizálta a földeladásokat. Most konzerválódik a hazai földpiac tulajdonszerkezete, az osztatlan földek kimérését követően egyeseknek nagyon nehéz lesz földhöz jutni.
„Legalább kétezer olyan családi vállalkozás van Magyarországon, amelynek a nettó vagyona egymilliárd forint fölött van. Többségüknek ez a vagyon az elmúlt két évtizedben keletkezett. Emiatt akarnak sokan termőföldet venni” – mondta a Szabad Európának Raskó György, agrárközgazdász.
Szántót érdemes venni
A termőföldek alatt a település külterületén fekvő, szántót, szőlőt, gyümölcsöst, rét és legelőt értjük. Ezek közül a szántó a legértékesebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy hektár szántó 2019-ben 1,5 millió forintba került átlagosan. „Hektáronként 70 ezer forintos uniós támogatás érkezik minden évben terület alapú támogatásként. Emellett gabona, vagy olajos magvak esetében éves szinten hektáronként 100-130 ezer forintos jövedelemre is szert lehet tenni. Mindezt adómentesen” – mondta Raskó György. Évi 170 ezer forintos nettó jövedelemmel számolva a másfél millió forintba kerülő szántó tíz éven belül visszahozza az árát, mialatt az értéke is sokat nő. A szakértő szerint, ha egy faluban valaki el akarja adni a földjét, arra 24 órán belül meg van a vevő.
Az állam is inkább elad
A Fidesz gazdaszervezete a Magosz 2010 előtt hangosan kritizálta a szocialista kormányokat, amikor az állami földeket adott hosszú távon bérbe, illetve értékesített. Az Orbán-kormány azonban ugyanezt tette 2015 és 2018 között amikor az állami tulajdonban lévő szántók közel felét privatizálta – derült ki a Szabad Európa közérdekű adatigényléséből. A Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2015-ben még 354 ezer hektár szántó volt állami tulajdonban, 2018-ra ez 186 ezer hektárra csökkent. (Tavaly 183 ezer hektárnyi szántó volt közösségi tulajdonban).
A földekre árverésen lehetett licitálni, sokan úgy jutottak nagyobb mennyiségű földterülethez, hogy csak papíron voltak helyben lakók. Érdekesség, hogy Torgyán József, az első Orbán-kormány, 1998-2001-ig hivatalban lévő mezőgazdasági minisztere is kritizálta 2015-ben a kormány termőföld-eladási programját. „Licitálni a nagy pénzekkel rendelkezők tudnak, nem a kisparasztok. A licit csak az oligarchák gyarapodását segíti” – mondta Torgyán a Népszabadság tudósítása szerint.
A Fidesz agrárpolitikájára jellemző, hogy a külföldi vevők távol-tartása miatt módosította a földforgalmi törvényt. E szerint csak gazda vásárolhat földet, viszont gyorsan megteremtették annak a lehetőségét is, hogy valaki 2 hónap alatt elvégezze az aranykalászos gazda tanfolyamot, így akár magyar ügyvéd, bankár vagy politikus, lényegében bárki vásárolhat termőföldet. Sokat számít, hogy kik ülnek a helyi földbizottságban, mert nekik is rá kell bólintani az ügyletre.
Hatalmasak az árkülönbségek
„Folyamatos kereslet van az eladó földek iránt, ez nem csoda, hiszen a mezőgazdasági termelés alapja a termőföld” – mondta a Szabad Európának Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője. A cég termőföld értékeléssel foglalkozik. Sáhó szerint azért van érdeklődés az eladó földek iránt, mert az egy olyan természeti erőforrás, amely korlátozott mennyiségben van jelen. „A gazdáknak az az érdekük, hogy növeljék a birtokméretet, hiszen így tudnak hatékonyabban gazdálkodni” – mondta.
Nehéz meghatározni egy terület árát, mert „nincs olyan hogy átlagos termőföld, mint ahogy átlagos autó sincsen”, minden parcellának meg van az egyedi tulajdonsága. Nemcsak az országon, vagy a régión belül, de sok esetben egy településen belül is eltérő minőségű termőföld található.
Sáhó szerint a termőföld árát két tényező határozza meg: a termőföld minősége és a helyre jellemző piaci viszonyok. Az első egy minőségi mutató, ez az adott terület jövedelemtermelő képességét jelenti, vagyis azt, hogy milyen a föld termőképessége, mennyi profitot termel meg a művelőjének. Hajdúságban és Békésben találhatók a legjobb minőségű szántók, míg Észak-Magyarországon és Zalában általában gyengébbek.
A második mutató a potenciális vásárlókat jellemzi. „Ha a településen csak egy nagyobb gazdálkodó van, akkor a termőföld ára alacsonyabb, mint ott, ahol több, egymással versengő mezőgazdasági vállalkozó tevékenykedik” – mondta Sáhó. A földforgalmi törvény a helyben lakó gazdálkodókat előnyben részesíti, ezzel próbálta az állam a spekulatív jellegű felvásárlásokat megakadályozni. Emiatt fontos, hogy első körben helyben, milyen vállalkozók a potenciális vásárlók.
Hiába közöl a KSH egy átlagárat, óriási különbség van a földárak között. A legolcsóbb termőföldek 600-700 ezer forintos hektáronkénti áron kaphatóak, míg a legdrágábbakért 4-5 millió forintot is elkérnek. A bérleti díjak esetében akár tízszeres különbségek is lehetnek a parcellák között. Az éves bérleti díjak hektáronként 30-40 ezer és 120-130 ezer forint között mozognak.
A kilencvenes években a kárpótlási jegyrendszer idején, tízezer forintot (statisztikai országos átlagár szerint) ért egy hektár termőterület, ma ez az Agrotax indexe szerint 1,7 millió forintot ér. Az elmúlt évtizedek alatt volt olyan esemény, amely nagyobb hatással volt az árakra, mint például az állami földek értékesítése/árverése.
A cég négy év alatt mintegy 300 ezer adásvételi és bérbeadási szerződés földre vonatkozó adatait gyűjtötte be. A jogszabályok szerint a piaci ügyletek szerződéseit kötelező kifüggeszteni az állami elektronikus felületen. Ez teszi lehetővé azt, hogy például a digitális modellű termőföld-értékeléshez szükséges országos adatbázisát naprakészen építse az Agrotax. „Az algoritmusokkal begyűjtött adatokat egyetemi oktatók segítségével tisztítjuk és így kapjuk meg a saját adatsorunkat, amelyet alapvetően az értékbecslésekhez használunk emiatt némileg különbözhet a más módszert alkalmazó KSH-étól” – mondta Sáhó Ákos. A cég egyébként műholdképek és egyéb állami adatbázisok segítségével értékeli fel egy-egy termőföld értékét.
Erre a szaktudásra idén még nagyobb szükség lehet, hiszen januárban elindult az osztatlan közös tulajdonban lévő területek felosztása. Ez 2,4 millió hektárnyi területet és 3-3,5 millió embert érint. Az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket a kimérést követően könnyebb lesz értékesíteni. Sáhó szerint ez a következő 2-3 évben megtörténhet, és ez hosszú évekre konzerválhatja a hazai földtulajdoni viszonyokat.
