Az Igazságügyi Minisztérium újabban váltakozó, viszont egymásnak ellentmondó indoklásokkal tagadja meg annak kiadását, hogy hány nemzetbiztonsági célú megfigyelést engedélyeztek. A kérelmek számát azonban meg lehet tudni; ez alapján a választások előtti csúcs lecsengett, de így is napi három kérelemről döntenek titokban.
Szerte a világon használnak titkos megfigyelést, kémszoftvereket és hasonlókat, Magyarországon viszont rendszerszintű probléma van azzal, hogy kik és mire használhatják. Tavaly legalábbis ezt állapította meg a Pegasus és más kémszoftverek európai használatát vizsgáló EP-szakbizottság.
„Magyarországon teljes és totális a megfigyelés alkalmazása feletti politikai ellenőrzés” – húzta alá a jelentés.
Ehhez kapcsolódóan: Rogán Antal beköltözne a mobiltelefonunkba is.
Fél évvel később az Európa Tanács jogi bizottsága is arra figyelmeztetett, hogy egyre több bizonyíték van rá, hogy több tagállam törvénytelen célokra használ kémszoftvereket, ezért öt országtól, köztük Magyarországtól kért különbeszámolót a témában.
Ehhez kapcsolódóan: Nulla valódi ellenőrzéssel nagy a kísértés, hogy helytelen célra használják a megfigyeléseket.
Magyarországon leegyszerűsítve az igazságügyi miniszter – vagy Varga Judit alatt néha az államtitkára – engedélyezi a nemzetbiztonsági célú megfigyeléseket. Ebbe nem számítanak bele a bűnüldözési célúak, azokat ugyanis bíró engedélyezi, kizárólag törvényileg jóval pontosabban meghatározott célok esetében. Emellett lehetnek olyan megfigyelések is, amelyekre a szakszolgálatoknak nem kell külön engedélyt kérniük.
A választások előtt lehetett a csúcs
A HVG most kikérte a vonatkozó számot az Igazságügyi Minisztériumtól. Válaszuk alapján az első fél évben 658 titkos, nemzetbiztonsági célú megfigyelésről döntött az igazságügyi miniszter. Ez nagyjából
havi 110 döntést jelent, ami tízszer annyi, mint ahány bűnüldözési célú kérelem érkezett a bírókhoz,
ami havi tizenegy volt. A lap szerint egyébként utóbbiaknál lényegében mindegyiket jóvá szokták hagyni.
Az adatokból az is látszik, hogy az elmúlt időszakban a hazai megfigyelési csúcs az országgyűlési választások előtti időszakban lehetett, 2021-ben.
A minisztériumnak sem lehet világos, hogy épp mivel tagadja meg az adatkérést
Érdekes, hogy a minisztérium évekig nyugodtan kiadta éves statisztikai adatként a megadott engedélyek számát, de csak a Pegasus-botrányig. 2021 volt az első év, amikor azt a választ kapta a lap, hogy nem tartják külön nyilván a megadott engedélyek számát, csak összesen a beérkezett kérelmekét.
Sőt azt állították, hogy korábban sem tartották nyilván a megadott engedélyek számát, csak a kérelmekét, éveken át furcsa tévedés történt. De év elején kiderült, hogy ez nem igaz. A lap kérdésére már azt az új választ adták, hogy a kérelmek engedélyezett/megtagadott bontás szerinti közlése lehetetlen, mert „a közérdekű adat nem ismerhető meg, ha minősített adat”. Tehát rendelkezésre áll, csak nem adhatják ki, mert titkos.
Amikor most újra kikérték, a minisztérium visszatért eggyel korábbi indoklásához, amely szerint nem is tartják nyilván az adatokat, csak az összes beérkezett kérelem számát.
