Azerbajdzsán „súlyosan megsérti a vallásszabadságot, vagy eltűri a megsértését”, amióta Baku átvette Hegyi-Karabah szakadár régiót, ezért az Egyesült Államok megfigyelőlistára helyezte az İlham Əliyev által vezetett muszlim többségű országot. Három másik ország is felkerült a listára.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy Azerbajdzsán mellett a Közép-afrikai Köztársaság, a Comore-szigetek és Vietnám került fel a listára.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság-bizottsága (USCIRF) szerint aggályos a hegyi-karabahi keresztény vallási helyek megőrzése, ezért tették fel Bakut a listára. Azerbajdzsán szeptemberi hatalomátvétele óta gyakorlatilag a teljes százezres keresztény örmény kisebbség arra kényszerült, hogy Örményországba meneküljön.
A bizottság emellett aggodalmát fejezte ki a vallásgyakorlásra vonatkozó szabályozással kapcsolatban is. Az İlham Əliyev elnök által vezetett muszlim többségű országban minden vallási csoportot regisztrálni kell, és egy hivatalos szervnek jóvá kell hagynia a vallási kiadványaikat.
Korábbi cikkünk a témában: Az Európai Parlament etnikai tisztogatással vádolja Azerbajdzsánt Hegyi-Karabahban
Blinken azt mondta, hogy a külügyminisztérium megfigyelési listáján kívül tizenkét „különösen aggályos ország” van: Burma, Kína, Kuba, Eritrea, Irán, Nicaragua, Észak-Korea, Pakisztán, Oroszország, Szaúd-Arábia, Tádzsikisztán és Türkmenisztán.
Az USCIRF, amely ajánlásokat tesz, de nem határozza meg az USA politikáját, csütörtökön különnyilatkozatban fogalmazta meg aggályait a vallásszabadság romló helyzete miatt Belaruszban.
A szervezet szerint az Aljakszandr Lukasenka autoriter vezető által szerdán aláírt, a vallási szervezetek tevékenységét szigorító törvény megtartja az ország 2002-es vallási törvényének legszigorúbb rendelkezéseit, és további indokolatlan korlátozásokat ró a vallási közösségekre.
Ehhez kapcsolódóan: Lukasenka szigorít a belarusz egyházi törvényen
Az összes vallási szervezetnek egy éven belül meg kell felelnie a jogszabálynak. A törvény iránymutatásokat határoz meg a szervezeteknek, például előírja a szenvedélybetegek megsegítését, valamint az idősek és fogyatékkal élők szociális ellátását.
„Ahelyett, hogy hatályon kívül helyezték volna a több mint két évtizeddel ezelőtt elfogadott, rendkívül korlátozó vallási törvényt, amely nem felelt meg a nemzetközi emberi jogi normáknak, a belarusz tisztviselők egy még elnyomóbb vallási törvényt léptettek életbe, amely korlátlan ellenőrzést biztosít a kormánynak a vallási közösségek és ügyeik felett” – mondta Abraham Cooper, az USCIRF elnöke.
A végleges szöveget még nem hozták nyilvánosságra, de a tervezet szerint a szélsőséges tevékenységekben részt vevőnek ítélt személyek nem lehetnek vallási csoportok vezetői.
Cooper szerint a korlátozások azt jelentik, hogy a vallási közösségek „ijesztő választás elé kerülnek: vagy illegálisan gyakorolják a hitüket, vagy alávetik magukat egy brutális rezsimnek, amely válogatás nélkül alkalmaz erőszakot és megfélemlítést a saját népe ellen”.
Blinken szerint a vallásszabadság előmozdítása „az amerikai külpolitika egyik fő célkitűzése azóta, hogy a kongresszus 1998-ban elfogadta és hatályba léptette a nemzetközi vallásszabadságról szóló törvényt”.
Mint mondta, a kormányoknak véget kell vetniük az olyan visszaéléseknek, mint a vallási kisebbségek tagjai és imahelyei elleni támadások. Meg kell szüntetni a békés véleménynyilvánításért járó börtönbüntetést és a felhívást a vallási közösségek elleni erőszakra – jelentette ki.
