Nyolcvanhat éves korában meghalt Kasza László újságíró, aki 1956-os disszidálása után, huszonhat évesen került gyakornokként a Münchenből sugárzó Szabad Európa Rádióhoz, ahol később igazgatóhelyettes lett. Második alkalommal nyolcvanévesen hagyta el Magyarországot az Orbán-rendszer elleni tiltakozásul.
Münchenből fiától, Kasza Pétertől érkezett a hír, hogy múlt héten, nyolcvanhat évesen, hosszas betegség után elhunyt Kasza László – közölte Facebookon Haraszti Miklós, a demokratikus ellenzék egykori tagja, az SZDSZ egyik alapítója.
Kasza László 1937. szeptember 1-jén született Somogysámsonban. 1956. november végén menekült Németországba, Münchenben közgazdaságtant és újságírást tanult. 1963-ban került a Szabad Európa Rádióhoz, ahol először gyakornokként, majd szerkesztőként, végül igazgatóhelyettesként dolgozott.
Jelentős szerepet játszott abban, hogy a demokratikus ellenzék írásai kommentár nélkül szerepelhettek a SZER műsorában, ezzel újabb és szélesebb felületet biztosítva a rendszerváltás előtti szamizdat kiadványoknak.
A Holnap hullámhosszán, a Gondolatforgató és a Kommentár nélkül című műsorokat szerkesztette. A SZER magyar adásának beszüntetése után, 1994-ben hazatért Magyarországra, négy évig az MTV politikai műsorainak főszerkesztője volt. 1995–2005 között EU-megbízással média-tanácsadóként dolgozott Albániában, Macedóniában, Jugoszláviában.
Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét és a Nagy Imre-emlékérmet.
Mókusok az angolkertben című, 2009-ben megjelent könyvében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagai felhasználásával mutatta be a magyar kommunista állambiztonság Szabad Európa Rádió elleni tevékenységét: “[a szolgálatok] …módszerei közül nem hiányzott a betörés, robbantás, emberrablás és a belekalkulált gyilkosság terve sem.”
Második alkalommal nyolcvanévesen hagyta el Magyarországot. Erről akkor úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy 1956-ban menekülnie kellett, most önszántából távozik, tiltakozásul az ellen a rendszer ellen, amely ma uralmon van.
„Amikor először mentem, tizenkilenc évesen, a nagy bizonytalanságba indultam. Fogalmam sem volt, mit hoz a jövő. Most, nyolcvanévesen tudom, hogy család, unokák, biztos egzisztencia vár. Mégis ez a szomorúbb, sokkal szomorúbb búcsú. Nem egy országtól – a magyar hazámtól búcsúzom. Sokat jártam vidékre a barátaimhoz. Egyetlen csatornát lehet nézni, egyetlen rádiót lehet hallgatni, és a helyi lapot lehet olvasni, amely a kormány propagandáját harsogja. Ez fáj” – fogalmazott a hat ével ezelőtt készült interjúban.
Szerinte modern, XXI. századi diktatúra alakult ki Magyarországon, amely persze különbözik a múlt századiaktól.
„Kádár János diktatúrája is más volt, mint Rákosi Mátyásé. Tömeges kivégzéseket, bebörtönzéseket, deportálásokat Kádár a hatalma elején csinált. Viszont utána sem volt többpártrendszer, jogállamiság, sajtószabadság. A mai magyar rezsimből is hiányoznak ezek az ismérvek. Akkor is, ha vannak a Fidesz mellett jelentéktelen pártok, van még néhány szabadon működő média, de a sajtó kilencven százaléka a kormánypropagandát mondja, sugározza. Ez Orbán Viktor diktatúrája” – jelentette ki.
