Ezt 2016 márciusában hirdették ki először, és azóta rendszeresen meghosszabbítják, legutóbb ez év márciusában. Hétfő este az újabb hosszabbításról jelent meg kormányrendelet a Magyar Közlönyben.
Az Orbán Viktor aláírásával megjelent rendelet „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” meghosszabbításáról szeptember 6-án lép hatályba, és 2025. március 7-ig biztosan hatályban is marad.
Érvényben van a háborús veszélyhelyzet is, amelynek hatályát március 14-én hosszabbította meg 180 nappal a kormány, így a jelen állás szerint november 19-ig tarthat.
Az Orbán-kormány a veszélyhelyzet első kihirdetése, 2020. március 11. óta, élve – jogvédők szerint visszaélve – korlátlan felhatalmazásával számos olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a koronavírus-járványhoz vagy az orosz–ukrán háborúhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja
A Magyar Helsinki Bizottság a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulóján közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020. március 11-e óta – egy pár hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket. A jogvédő civilek összesítése szerint:
- 2020-ban 257 veszélyhelyzeti kormányrendeletet fogadtak el (ez az összes új kormányrendelet 35,1 százaléka volt);
- 2021-ben 286-ot (ez az összes új kormányrendelet 34,4 százaléka volt);
- 2022-ben 267-et (ez az összes új kormányrendelet 41,9 százaléka volt);
- 2023-ban pedig 203 veszélyhelyzeti kormányrendelet született (ez az összes új kormányrendelet 29,5 százaléka volt).
A jogvédő civil szervezet szerint a szabályozással egyebek mellett az a probléma, hogy a túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást adnak az Orbán-kormánynak, amit ki is használt, több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el. Ezek közül számos rendeletnek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz, hanem a kormány politikai céljait szolgálta – írta a Helsinki Bizottság.
