A rendszeres kormányzati közvélemény-kutatásokban nemrég új kérdéscsoport bukkant föl: a romák helyzete. Azt jelenti-e ez, hogy a kormány a melegek utáni új ellenségképet készíti elő? Vannak jelek, amelyek hasonló mintázatot mutatnak.
„Kit tart cigánynak? Ki a felelős a romák hátrányos helyzetéért? Ki jár jól és ki rosszul azzal, ha integráltan oktatják a roma gyerekeket?” – ilyen kérdéseket kapott egy fiatal férfi a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft. telefonos kérdezőbiztosától múlt héten. Lapunknak elmondta, rendszeresen szokta hívni őt a Századvég-csoportnak és a Miniszterelnökségnek is közvélemény-kutatásokat végző cég, és ő válaszol is, mert kíváncsi, mit mérnek. Most nagyrészt ugyanazokat a kérdéseket kapta, mint pár héttel korábban (családtámogatási intézkedések, a kormány járványkezelése), de előkerült egy új blokk is, emlékei szerint öt kérdéssel: a romákról szóló.
Nem a „nemzeti konzultációkhoz” hasonló tendenciózus kérdések voltak, meséli, hanem használható adatokat gyűjtenek. „Valóban a véleményemre, az attitűdömre voltak kíváncsiak. Ahogy a régebbi kérdéseiknél sem, most sem éreztem, hogy vezettek volna.”
A Kód sűrűn szondázza az embereket különböző közéleti kérdésekről. A Kihívott.hu oldalra szinte hetente ír be valaki, hogy a Kódtól hívták.
A céget a közelmúltig az a Fűrész Gábor vezette, aki nemrég a Századvég Alapítvány kuratóriumának vezetője lett. Helyét a szintén Századvég-kurátor, Orbán Viktor egyik korábbi szövegírója, Görgényi Tamás vette át. Megkerestük őt a romakutatás kapcsán, de megrendelői szerződéseikre hivatkozva nem nyilatkozott arról, kitől, esetleg valamilyen kormányzati szervtől kapták-e a megbízást.
Közvélemény-kutatásokból szakpolitika és kommunikáció
A Századvég Csoport a kormány legfontosabb, évente többmilliárdos kormányzati megbízásokat kapó döntés-előkészítő agytrösztje, amelyet a Londonból (ahol közös céget alapított a haláláig a Fidesznek is dolgozó Arthur Finkelstein amerikai kampányguruval) a választásokra hazatérő Habony Árpádhoz kötnek.
Elemzők szerint semmi rendkívüli nincs abban, hogy a Fidesz-kormány folyamatos, különböző témákat lekérdező közvélemény-kutatásokkal alapozza meg későbbi intézkedéseit, kampányait. Azt is érthetőnek tartják, ha válaszok nyomán formálják a szakpolitikát, illetve a kommunikációs kampányok csapásirányait. Információink szerint a kormányt kiszolgáló megbízott cégek nagyon sűrűn, sokszor kétnaponta küldenek rövidebb kérdőíveket, hetente pedig nagyobb méréseik vannak.
Egy évet késett egy pedofilellenes törvénycsomag
Egy másik, névtelenséget kérő forrásunkat pár héttel a melegeket és transzszexuálisokat érintő intézkedések és ezek kommunikációjának beindítása előtt hívták föl pont erről a témáról szóló kérdésekkel.
A titokban hazamentett pedofil perui magyar nagykövet felfüggesztett börtönbüntetéséről szóló, egy éve megszületett bírósági ítélet után Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető bejelentette egy pedofilellenes törvénycsomag elkészítését. Aztán egy évig nem történt semmi, míg júniusban megszavazták a törvénycsomagot, és a miniszterelnök „nemzeti konzultációt” is bejelentett a témában.
Úgy tudjuk, hogy a Fidesz eredetileg őszre tervezte, de már nyáron élesítette a melegellenes kampányt, pár nappal a Pegasus megfigyelési ügy kirobbanása után. A korábbi elindítás miatt azonban a kampány szavazók érzelmeit célzó hatásának hét-nyolc hónapig, azaz a választásig kellene kitartania. Ez a politikai kommunikációval foglalkozó elemzők szerint nem valószínű.
Ismerős mintázat
Nem csak az új véleményszondázás utal arra, hogy a Fidesz mégis előhúzza a romakártyát a választás előtt.
2020 elején már úgy nézett ki, hogy a civil szervezetek, Brüsszel, a migránsok után a cigányok kerülnek a kormánykommunikáció (plusz az igazságszolgáltatás) fókuszába. Orbán Viktor a gyöngyöspatai cigány gyerekek évtizedes elkülönített oktatása miatt a strasbourgi bíróság által megítélt százmilliós kártérítés kapcsán a „dolgozó emberek” felháborodásáról és „munka nélkül szerzett” jövedelemről beszélt, „nemzeti konzultációt” is belengetett erről – de aztán a koronavírus elsöpörte ezt.
Akkor a helyi fideszes országgyűlési képviselő, Horváth László dobta be és tartotta a közbeszédben a gyöngyöspatai ügyet, utána szálltak be a Fidesz nagyágyúi.
Most a jászsági Pócs János képviselő állt elő bő egy hónapon belül két, a garázda, bűnöző cigányokról szóló sztorival. Júniusban egy roma verekedésről posztolt és nyilatkozott. Ekkor egy nagyszabású elsőáldozási családi ünnepség során vertek meg az ünneplők egy, a zaj miatt tiltakozó szomszédot, aminek végül Pócs hívására több tucat rendőr vetett véget.
Augusztus 16-án pedig a képviselő kitett a Facebook-falára egy videót, amelyen a saját telkén lévő kamera felvételéből összevágott rövid részlet látható. Pócs szerint a lánya tartott kerti bulit tizenöt embernek. Éjszaka megjelent három ember (a képviselő szerint romák), akiknek ugyan mondták a háziak, hogy privát bulit tartanak, aztán valamiért mégis inkább megkínálták őket, de a hívatlan látogatók végül mindenkit lepofoztak.
Megkerestük Pócs Jánost, aki elmondta, hogy látásból ismeri a három elkövetőt, viszont az esetről szóló cikkek dacára ő sosem állította, hogy kapcsolat lenne a júniusi és a friss eset között: „Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.” Helyi forrásunk szerint a három fiatalnak semmi köze a júniusi esethez.
Elmondása szerint tíz-tizenöt percig engedték a lányáék a látogatókat velük szórakozni, majd jelezték, hogy menjenek. Akik erre támadtak. Mivel egy több mint egyórás felvétel ötvenedik perce körüli történéseket látunk, forrásunk szerint lehetséges, hogy mindannyian végig együtt buliztak, csak a végén vesztek össze. Szerinte azt sem lehet tudni, hogy mindhárman romák-e.
Helyi forrásunk furcsának tartja a történetet, mert még „Jászapátin sem mennek be garázdák idegen helyre”. Ezt a képviselő azzal magyarázta, hogy a kertjükben kávézó is van, ami ugyan már rég zárva volt, de a látogatók ezt értelmezhették nyilvános térnek.
A Fidesz-képviselő „témagazdaként” való megjelenése mellett más motívum is hasonlít a korábbi kormányzati kampányok felépítéséhez: a radikális szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalommal összehangoltnak tűnő fellépés. Emlékezetes, hogy 2020 szeptemberében a mozgalom politikusa, Dúró Dóra fókuszálta a melegellenességet a kisgyerekek veszélyeztetettségére egy mesekönyv ledarálásával. Egy hónappal később pedig már Orbán Viktor beszélt arról, hogy a melegek „hagyják békén a gyerekeinket”.
Most pedig Pócs János júniusi megszólalását követően megint a Mi Hazánk szervezett tüntetést Jászapátiba a cigányok általi fenyegetettségre hivatkozva.
Még egy hasonlóság. Felvette a fonalat a jelentős Fidesz-influenszer, Bayer Zsolt is: posztjában a szabadlábon védekező éjszakai garázdák előzetes letartóztatásba helyezését követelte. Bayerről már bebizonyosodott, hogy nemcsak véleménye hangoztatásával segíti pártját, hanem aktív résztvevője is volt a civil szervezetek elleni kampánynak. A publicista ugyanis az – ismeretlen megbízó által fölbérelt – izraeli titkosszolgálati magáncég, a Black Cube embereinek menekülteket segítő magyar civil szervezetek képviselőit provokálni akaró (sikertelen) kísérletének hangfelvételeiből írt cikkeket.
Kádár-kori sztereotípiák újra- és újratöltve
A gyöngyöspatai kommunikáció az először az összeomló Kádár-rendszer végén sulykolni kezdett cigány = élősködő sztereotípiát élesztette újra (nem először, mert nem volt ez idegen a baloldali kormányoktól sem). A garázda romákról szóló híradások felhangosítása pedig a cigány = bűnöző, veszély képet mélyítette állami eszközökkel akkor is, később is a társadalomban. (A harmadik Kádár-kori cigány sztereotípia a túltámogatott roma volt, ezt nehezen tudná hitelesen kiaknázni a Fidesz-kormány.)
A társadalom szondázása egy témában; egy tipikus, nagy közfelháborodást keltő, az embereket megrémítő és felháborító „ügy”, amelyet egy fideszes képviselő futtat; a Mi Hazánk Mozgalom felbukkanása: ezek közös motívumok. Kérdés, hogy a folytatás is a szokásos lesz-e, vagy egyelőre csak egy később élesíthető kampányeszköz előkészítését látjuk.
Ha az első, akkor a korábbi tapasztalatok alapján nemsokára pörgetni kezdi a cigány–magyar-együttélés kérdését az állami médiától a Magyar Nemzeten át a Mandinerig tartó fideszes sajtó, majd megszólalnak a Pócs Jánosnál magasabb szintű fideszes politikusok is.
A kormányzati gyűlöletkampányokról szóló nemrég megjelent cikkünkben Szabó Andrea politológus lehetségesnek tartotta, hogy a Fidesz azért engedte el 2020-ban a romatémát, mert nagy a kockázata annak, hogy Magyarországon ez könnyen valós fizikai erőszakba, atrocitásokba torkollik.
Ruff Bálint politikai kommunikációs tanácsadó szerint viszont a Fidesz célcsoportja kilencven százalékának egyetértése egy ilyen témában fontosabb, mint egy esetleges eszkaláció, amit majd gyorsan elrendeznek. Hatását eléri, fel tudja kelteni a nem roma szavazókban a félelmet a választásokra. „A Fidesz all-int játszik, minden eszközt kihasznál, hogy hatalmon maradhasson” – mondta rizikót firtató kérdésünkre.
De ne zárjuk ki azt sem, hogy azért történik a közvélemény szondázása romaügyben, mert a kormány egy nagyszabású romaintegrációs programmal készül előállni. Igaz, ezt még egyik magyar kormány sem tette meg, különösen nem választások előtt.
