Folytatják a nyomozást a győrszentiváni talajszennyezés ügyében. A rendőrségi vizsgálat korábban megállapította, hogy az akkumulátor- és az autóiparban használt oldószert találtak a talajvízben, ami veszélyt jelenthet az ott lakók egészségére. Ennek ellenére május végén felfüggesztették a nyomozást. Helyi környezetvédők kifogása nyomán most mégis folytatják az eljárást.
Egy évvel ezelőtt, 2023 tavaszán csináltatott talajvizsgálatot Győr Győrszentiván településrészén egy helyi civil szervezet. A Szentiváni Öko Szeglet Egyesület (SZÖSZ) azért látta szükségesnek a mérést, mert akkoriban több pletyka terjedt egy, a környékre esetleg tervezett akkumulátorgyárról. A civilek úgy gondolták, hogy a beruházás előtt jó, ha állapotfelmérést végeznek a területen, ahol több ipari létesítmény is működik.
A civil szervezet a helyiektől gyűjtött 16 millió forintból rendelte meg az akkreditált levegő- és talajvízszennyezettség-mérést.
Nem bizonyítható, ki a felelős
A talajvízminőség-mérés lítium és N-metil-2-pirrolidon- (röviden: NMP) szennyezést mutatott ki. Az utóbbi, a – természetben nem előforduló – vegyületet oldószerként használják például az akkumulátor- és az autóiparban.
A civil szervezet által megrendelt, a helyiek adományaiból finanszírozott hivatalos, akkreditált talajvízvizsgálat jegyzőkönyvét dr. Dézsi Csaba András polgármester felülvizsgáltatta. (Dézsi a június 9-i választáson vesztett, októbertől Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület jelöltje lesz a polgármester.)
Az önkormányzat által az ellenőrző vizsgálatra kötött szerződést szerette volna megismerni a civil szervezet, de csak a dokumentumok tartalmának nagy részét elrejtve kapták meg. (Azóta elérhető az anyag az önkormányzat weboldalán.)
Az önkormányzat által rendelt felülvizsgálat is kimondta, hogy a talajban van NMP és lítium.
„Az NMP esetében a módszer kimutatási határa 2 µg/l, a vizsgálati módszer alsó méréshatára pedig 10 µg/l. Ebből következtethetünk arra, hogy az NMP valós értéke 2–10 µg/l között van. Ez a két vizsgálati paraméter esetében megállapítható, hogy nem természetes eredetűek, mivel a többi vizsgált nehézfém jóval a határérték alatti, ezért a kiugró lítiumértékek speciális (ipari) szennyezésre utalnak.” (Részlet a győri önkormányzat által megrendelt talajvízállapot-értékelői szakértői véleményből.)
Feljelentés ismeretlen tettes ellen
A nemrég a Civil Díj 2024-gyel elismert Szentiváni Öko Szeglet Egyesület szerint a mérést követő megkeresésükre sem a katasztrófavédelem, sem a kormányhivatal nem kívánta feltárni a szennyezés forrását, így az ügyészséghez fordultak. Közérdekvédelmi indítványban kérték, hogy amennyiben az ügyészség megalapozottnak látja a környezetkárosítás gyanúját, indítsák meg a büntetőeljárást. Az ügyészség rendőrségi nyomozást rendelt el.
A rendőrség a nyomozás során megkereste az ügyben esetlegesen érintett cégeket. Egyikük, az Audi Hungaria Zrt. elismerte, hogy használja a kérdéses vegyületeket (N-metil-2-pirrolidon, vagyis NMP, és lítium), és tárolja győri, Győr környéki telephelyein.
„Az NMP festékek összetevője, de olyan csekély koncentrációban, hogy az nem feltüntetésköteles (öt évre vetítve 0,675 kg). A lítiumot vegyületeiben használják akkumulátorokban, 2022–2023. évben 1151 kg mennyiségben.”
Az Audi a rendőrségnek adott nyilatkozata szerint a lítiumot és NMP-t tartalmazó anyagokat előírásszerűen használják és tárolják.
Egy másik, szintén a környéken működő cég, a Büchl Hungária Kft. nyilatkozata szerint a lítiumot és NMP-t tartalmazó szennyező anyagokat előírásszerűen tárolják és kezelik.
A rendőrség megkereste a szintén ott működő Märklin-Hungaria Kft.-t is, akik azt válaszolták, hogy a kérdéses vegyületeket nem tárolják, csak korábban használtak NMP-tartalmú vízbázisú festékeket. Utolsó, 2020. január 22-i adataik szerint az NMP légszennyező anyagként 0,21 mg/m3 koncentráció alatt volt a légkürtőkben.
Kimutatható a talaj szennyezettsége
A rendőrség nyomozott, majd határozatban tájékoztatta a civil szervezetet, hogy bár kimutatható a talaj szennyezettsége, a felelőst nem lehetett megállapítani Győrszentivánban, a további ellenőrzés – talajfúrásokkal – pedig a határozat szerint túl sokba kerülne, és nem azonosítani a szennyezőt, ezért az eljárást felfüggesztették.
„A szennyezés kimutatható: a mintavételi helyek, üzemek helye és a talajvíz áramlási iránya alapján valószínűsíthetően a Büchl, esetleg az Audi telephelye környékéről származhat a szennyeződés, de ez jelen adatok alapján nem bizonyítható.”
A határozat szerint a cégek felelősségét minden kétséget kizáróan csak úgy lehetne megállapítani, ha a három telephelyen és környékükön elvégeznék a körülbelül ötven, fúrással végrehajtott talajvízminta-vételt és a minták minőségi és mennyiségi elemzését, ami „jelentős, tízmillió forintot is meghaladó eljárási költséggel járna”.
A rendőrségi határozat ehhez annyit tesz hozzá: a fúrókutakkal csak azt lehetne megállapítani, hogy melyik telephelyről származik a szennyeződés, „annak talajvízbe kerülése időpontját, pontos helyét, munkafázisát nem; így valószínűsíthetően az ezért felelős személy azonosságát sem”.
Nincs határérték
A rendőrségi vizsgálat is megállapította, hogy a talajvízben mindhárom mérési ponton N-metil-2-pirrolidon nevű, toxikus oldószer detektálható, amelynek megjelenése természetes okokkal nem magyarázható, kizárólag szennyezés útján juthat a természetbe. Az is kiderült, hogy a mintavételi helyeken magasabb a lítium koncentrációja, mint a természetes előfordulása Magyarországon. A határozat ebből azt a következtetést vonja le, hogy a szennyezés veszélyt jelenthet az ott lakók egészségére.
„A lakosság egy része ásott, fúrt kutakból öntözi a saját maga által művelt veteményeskertjét, így egy ilyen toxikus, természetben elő nem forduló vegyület talajvízben történő megjelenése akár komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet az ott élők számára, hiszen az NMP humánegészségügyi hatása a bőrirritáción és a szemirritáción túl a kimutatott reprodukciós toxicitásig terjed.”
Az eljárást májusban felfüggesztő rendőrségi határozat emlékeztet rá: bár a mérési eredmények kifogásolhatók a lítium- és NMP-komponensekre, de nincs rögzítve szennyezettségi határérték e vegyületekhez. (Vagyis nincs meghatározva, hogy ezeknek az anyagoknak milyen mennyiségű előfordulása szabályellenes és bírságolható.)
Mégis folytatják a nyomozást
Az ügyről érdeklődtünk az Országos Katasztrófavédelmi Szolgálat Kommunikációs Szolgálatnál, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a tárgyi szennyezéssel kapcsolatban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál mint vízügyi és vízvédelmi hatóságnál vizsgálati eljárás van folyamatban”.
A 2024-ban Civil Díjat nyerő Szentiváni Öko Szeglet Egyesület megdöbbentőnek és felháborítónak tartotta a rendőrségi eljárás május végi felfüggesztését, és azt, hogy a rendőrség jelentősnek tekinti az ellenőrző kútfúrások tízmilliós költségét, ezért a szervezet fellebbezett.
Ezt követően, június közepén a rendőrség értesítette a civil szervezetet, hogy néhány napja visszavonta a május végi felfüggesztő határozatot, és mégis folytatja a nyomozást.
