Novák Katalin köztársasági elnök aláírta az új katatörvényt, amely hétfő este meg is jelent a Magyar Közlönyben. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint viszont hiba csúszott a jogszabályba. Ugyanazzal a lendülettel átírta a kormány az extraprofitadókról szóló júniusi rendeletét. Ez ugyanebből a közlönyből derül ki.
Novák Katalin „érzékeli a felháborodást", és úgy gondolja, „helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés", viszont szerinte „válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség. Helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé". Egyebek között ezekkel a mondatokkal indokolta közleményében az államfő, hogy a tiltakozások ellenére miért írta alá a 450 ezer embert ellehetetlenítő új katatörvényt, amely pár órával később meg is jelent a Magyar Közlönyben.
A hivatalos indoklás szerint a rohamtempóban, társadalmi, szakmai egyeztetés nélkül keresztülvitt változtatás célja
„a legkisebb gazdasági teljesítményű, saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozások adózási feltételeinek javítása az igazságos közteherviselés követelményeinek megfelelően".
Azzal, hogy erről mi a véleménye a Szabad Európának nyilatkozó adószakértőknek és az új szabályozás ellen tüntetőknek, több cikkben is részletesen foglalkoztunk, ezeket ide kattintva egy helyen megtalálja.
Jogalkotási hibára figyelmeztetnek a könyvelők
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) közben közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztet, hogy durva hiba maradt a jogszabályban. Így ugyanis, ahogy az a Magyar Közlönyben megjelent, az átalányadózásra való áttérés nem választható 2022. szeptember elsejével.
A szakmai szervezet alelnöke, Ruszin Zsolt által jegyzett Facebook-poszt szerint a jogi problémát az átalányadózás választásáról szóló részben az „adóév” kifejezés okozza. A régi katatörvény is említi az „adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózás" fordulatot, ami főszabály szerint január 1-től induló átalányadózást jelent, azonban a régi katatörvény az adóév említése nélkül szabályozta az átalányadózásra való áttérést.
Az új törvény átalányadózásra való áttéréséről szóló része, már 2022 augusztus elsején hatályba is lép, ez lerontja a régi törvény idevágó passzusát, így az átalányadózás nem lenne szeptember elsejétől választható, csak 2022 január elsejéig visszamenőlegesen, vagy 2023 január elsejétől.
Mint írják, a törvény indoklása még egyértelműbbé teszi a kormányzati kommunikációval ellentétes jogalkotási hibát, mert ott már nem is adóévre, hanem 2022-re vonatkozna az átalányadó visszamenőleges választása. A szakmai szervezet az ügyben már szombaton éjjel eljuttatta az észrevételét az államfőhöz, de válasz nem jött.
Hozzányúltak az extraprofitadóhoz
A Portfolio arra is felhívja a figyelmet, hogy ugyanabban a Magyar Közlönyben, amelyben megjelent az új katatörvény, megjelent egy kormányrendelet is, ami átírja az extraprofitadókról szóló júniusi rendeletet.
Belenyúltak például a banki különadóról, a tranzakciós illetékről és a légitársaságok különadójáról szóló részbe, és bizonyos termékeknél módosították a népegészségügyi termékadót (NETA). Az új szabály például pontosítja, és kiveszi az adó alól a kenyeret, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti vizes zsömlét és tejes kiflit – írja a gazdasági hírportál.
