Az Európai Bizottság még nem kapott a magyar kormánytól módosítást arra vonatkozóan, amit Orbán Viktor már levélben közölt a testület elnökével. Bár a magyar kormány haladéktalanul szeretne uniós forrásokhoz jutni, ehhez megfelelő tervekre és az elfogadásukra is szükség van. Amennyiben megérkezik Brüsszelbe a hivatalos kérelem, még hónapokig tarthat az elbírálása, ráadásul a miniszterelnök által megfogalmazottak nem is illenek a helyreállítási alap célkitűzéseihez.
Miután megjelent a sajtóban, a magyar kormány is nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet Orbán Viktor írt Ursula von der Leyennek. Ebben a magyar miniszterelnök azt kérte, hogy az Európai Bizottság haladéktalanul hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, de ne csak a vissza nem térítendő támogatást, hanem az ennél is nagyobb összegű kedvezményes hitelt is. Magyarország ugyanis csak a 2500 milliárd forintos, vissza nem térítendő forrást kérte egy évvel ezelőtt, a 3300 milliárd forintos hitelről végül letett. Levelében Orbán újra is strukturálta a helyreállítási forrásokat, mert úgy fogalmazott, hogy „Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához. Jelen körülmények között ellenállóképességünk erősítése szempontjából ezek a legfontosabb fejlesztési területek.”
Utánajártunk, hogy az Európai Bizottság eleget tesz-e a kérésnek, illetve hogy mi a jogi helyzet ezzel kapcsolatban. Nos, jelenleg pontosan ott állunk, ahol néhány nappal vagy akár egy évvel ezelőtt, mert mind ez ideig Magyarország még nem nyújtott be konkrét hiteltámogatási kérelmet a helyreállítási alappal összefüggésben. Vagyis az Orbán-levelet nem követte olyan lépés, amelyre az Európai Bizottságnak reagálnia kellett volna. Ahogy forrásunk fogalmazott, a bizottság elemzi a levelet, és nincs hozzáfűznivalója.
Ugyanakkor a hitelkérelmet bármikor elő lehet terjeszteni 2023. augusztus 31-ig, azonban ezt megfelelően indokolni is kell. A helyreállítási alapokra vonatkozó jogszabály részletesen körülírja, mire és milyen módon lehet pályázni, a feltételek teljesülését ellenőrzi a brüsszeli testület. A jelenlegi helyzet az, hogy a bizottság még a tavaly áprilisban beadott magyar tervet tekinti érvényesnek, amelyről azonban nem sikerült egyelőre megállapodni. Ennek oka Brüsszel szerint az, hogy a magyar közpénzek felhasználásában túl sok a korrupciós kockázat, a közbeszerzések átláthatatlanok. Erre az elmúlt években folyamatosan felhívták a magyar kormány figyelmét az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban, a magyar kormány azonban arra hivatkozva, hogy ezek csak ajánlások, eltekintett a leírtak komolyan vételétől. Ugyanakkor arra hivatkozott az Orbán-kabinet, hogy a források visszatartásának oka a gyermekvédelmi törvény – ezt Brüsszel minden alkalommal cáfolta.
Forrásaink elmondták, hogy amennyiben megérkezik a formai követelményeknek is megfelelő kérelem, annak tartalmaznia kell a támogatás indokolását, különösen indokolni kell a magasabb finanszírozási igényt, a további reformokat és beruházásokat, s ezekről meg kell állapodni az Európai Bizottsággal. Csak ezt követően készül el az értékelés, amelynek birtokában a tagállamok hozzák meg a végső, de már csak formai döntést.
Fontos, hogy a kérelmet széles körű társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie – ez elmaradt. Az is lényeges, hogy a helyreállítási alapot a gazdaságok zöldítése és a digitalizációs célkitűzések megvalósítása érdekében lehet felhasználni, az Orbán Viktor által megfogalmazottak túlmennek ezen a kereten.
