Megkezdődött az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezeték tervezett éves karbantartása, miközben egyesek attól tartanak, hogy Moszkva később sem fogja helyreállítani a most leállított gázszállítást.
A balti-tengeri vezeték karbantartása az eredeti menetrend szerint július 21-ig tart majd, az üzemeltető tájékoztatása szerint rutinműveletről van szó, egyebek mellett „a mechanikus elemek és az automata rendszerek teszteléséről”. A szállított földgáz mennyisége már hétfő reggel visszaesett.
Több német tisztségviselő gyanakvó az orosz kormány szándékaival kapcsolatban, különösen miután a Gazprom energetikai óriásvállalat júniusban 60 százalékkal csökkentette az Északi Áramlat-1 vezetéken keresztül szállított mennyiséget arra hivatkozva, hogy a nyugati szankciók miatt fontos alkatrészek nem érkeztek vissza a kanadai karbantartásról.
Kanada az előző hétvégén végül bejelentette, hogy a gázszállítás leállítása óriási nehézségeket okozna a német gazdaságnak, ezért engedélyezik a szóban forgó turbinák elküldését.
Németország szerint Oroszország csupán ürügyként használta fel az alkatrész hiányát és a technikai magyarázatot, ugyanis tisztán politikai döntésről volt szó, amelynek célja a bizonytalanság fokozása és az árak további felhajtása lehetett.
Robert Habeck német gazdasági miniszter kijelentette, azt gyanítja, hogy Moszkva „valamiféle apróbb műszaki részletre” hivatkozva nem fogja helyreállítani a szállítást az eredeti terveknek megfelelően.
A német közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője pedig úgy vélekedett, hogy senki nem tudja pontosan megmondani, hogy mikor nyitják meg újra a csapokat.
„Rendkívül eltérő jelzések jönnek Oroszországból. A Kreml egyes szóvivői azt mondják, hogy a Siemens turbináival ismét jelentősen növelni tudják a mennyiséget, de érkeznek nagyon harcias üzenetek is” – tudatta.
„Nem tehetünk úgy, mintha semmi nem változott volna"
Az ukrán energetikai és külügyi tárca közös közleményt adott ki vasárnap, amelyben azt írták, hogy az alkatrészek visszaküldésével „Oroszország szeszélyeihez igazítják a szankciós rezsimet”.
Európában jelenleg nagy erőkkel dolgoznak az orosz energetikai függőség mérséklésén és a gáztározók feltöltésén még a téli fűtési szezon kezdete előtt. A kontinens legnagyobb gazdaságának számító Németország korábban a földgázfogyasztása mintegy 35 százalékát orosz forrásból fedezte.
A berlini kormány júniusban az elsőből a második szakaszába léptette az ország vészhelyzeti tervét a gázellátás apadása miatt, arra figyelmeztetve, hogy válság alakulhat ki.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a napokban valós lehetőségnek nevezte az orosz gázszállítás teljes leállítását, s leszögezte, hogy Párizsnak nyáron „harci üzemmódba” kell lépnie, hogy felkészüljön a télre, és bátor döntésekre van szükség.
„Nem tehetünk úgy, mintha semmi nem változott volna. Most kell terveznünk és átszerveznünk, változtatni kell a szokásainkon, csökkenteni kell a fogyasztásunkat” – húzta alá.
Az ENI olasz energetikai cég ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy a Gazprom hétfőn harmadával csökkentette a szállított mennyiséget még az előző napok átlagához képest is.
