Több mint 136 milliárd euró eddig jórészt zárolt pénzt szabadít fel most és a következő hetekben az Európai Unió Lengyelországnak, amely ráadásul rövidesen 23. tagállamként csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez (EPPO) – jelentették be Brüsszelben.
Az Európai Bizottság csütörtökön két fontos döntést is hozott, amelyek a következő hetekben és a többéves keretköltségvetés hátralevő idejére biztosítják a hozzáférést több mint 136 milliárd euró uniós forráshoz (vissza nem térítendő támogatáshoz és kölcsönhöz) Lengyelország számára, cserébe a Tusk-kormány által eddig meghozott, illetve előre beígért intézkedésekért, amelyek a jogállamiság helyreállítását célozzák.
A lengyelek csatlakoznak az Európai Ügyészséghez
Mintegy ráadásként a lengyel kormány úgy döntött, hogy 23. uniós tagállamként csatlakozik az uniós pénzek védelmére létrehozott Európai Ügyészséghez (EPPO). A belépés előtt az Európai Bizottság ugyancsak csütörtökön elfogadott pozitív döntése nyitja meg az utat, amely már márciusban hatályba léphet. Ezt követően a lengyel kormánynak ki kell jelölnie az EPPO-hoz delegálandó két ügyészt, mielőtt az Európai Ügyészség – becslések szerint nyáron – Lengyelországra is kiterjesztheti a tevékenységét.
Varsó csatlakozása után már csak négy tagállam – Svédország, Dánia, Írország és Magyarország – marad ki az európai ügyészi hivatalból, de EU-tisztviselők szerint Svédország hamarosan bejelenti csatlakozási kérelmét, és Írországgal is előrehaladott tárgyalások folynak. Mivel Dánia az EU-szerződés által biztosított kimaradási lehetőséggel, úgynevezett opt-outtal rendelkezik, rövidesen Magyarország lehet (Dánia mellett) az utolsó kimaradó tagállam. Néhány napja a Szabad Európának nyilatkozva Věra Jourová bizottsági alelnök elmondta, hogy számos alkalommal kérte magyar tárgyalópartnereit a csatlakozásra az EPPO-hoz, de minden egyes alkalommal kosarat kapott.
Nagy feltűnést keltve Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök már egy hete, Varsóban bejelentette, hogy a testület rövid időn belül felszabadítja azokat az alapokat, amelyeket az előző, Jog és Igazságosság (PiS) párti kormány idején – elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségének durva csorbítása miatt – zároltak Brüsszelben.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelország véget vetne az ellene folyó jogállamisági eljárásnak
Több mint 136 milliárd eurót kezdhet lehívni Lengyelország
A bizottság csütörtöki döntésével Varsó egyfelől 76,5 milliárd euró felzárkóztatási forráshoz férhet hozzá az erre a célra elkülönített, 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési pénzekből, összesen nyolc alapra (ebből négy kohéziós politikai, három belügyi és egy halászati). Mindezt annak fejében, hogy Brüsszel megítélése szerint Varsó immár teljesíti az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket, amelyek megléte után igényt formálhat az általa benyújtott fizetési kérelmek kifizetésére. Bizottsági becslések szerint így már a közeljövőben körülbelül hatszázmillió eurót folyósíthatnak Lengyelországnak, a maradékot 2030-ig hívhatják le a lengyelek.
A döntést a bizottságnál azzal indokolják, hogy a lengyel kormány egyrészt elfogadta az alapjogi charta elveinek érvényesítéséhez szükséges intézményi garanciákat, másrészt orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbító problémákat.
Varsónak formailag két, az igazságszolgáltatással összefüggő szupermérföldkövet kellett teljesítenie ahhoz, hogy megkezdhesse az 59,8 milliárd euró összegű helyreállítási forrás lehívását, ami 2024-es becslések szerint a lengyel GDP hét százalékának felel meg. A bizottság most úgy találta, hogy a varsói kormány mind a két feltételnek megfelelt, így a tanács döntésétől függően megkaphatja az első, 6,3 milliárd eurós kifizetést, amelyre Varsó már hetekkel ezelőtt benyújtotta a fizetési kérelmet.
A kulcs az igazságszolgáltatási szupermérföldkövek teljesítése
A két igazságszolgáltatási szupermérföldkő közül az egyik a legfelsőbb bíróság – egyébként régi formájában már az előző kormány által feloszlatott – fegyelmi kamarájának uniós joggal való működésének biztosítása volt, míg a másik a korábbi fegyelmi kamara döntései által érintett bírák helyzetének orvoslása. A bizottság úgy látja, hogy már nem fenyegeti veszély Lengyelországban az igazságszolgáltatás független működését, miután a lengyel igazságügy-miniszter február közepén egy rendelettel ad hoc fegyelmi biztosokat állított a bíróságok mellé, akik az esetleges ügyek korrekt elbírálásáért lesznek felelősek.
A lépést széles körben a korábbi kormány színeiben elnökké választott Andrzej Duda elnök kiiktatására és megkerülésére tett kísérletnek tekintik, de az erre vonatkozó kérdéseket Brüsszelben azzal hárítják el, hogy ez a lengyel alkotmányos és jogi procedúrák részét képezi, amibe nincs beleszólásuk.
A lényeg, hogy Lengyelország pozitív tanácsi döntés esetén (ami előre borítékolható) hamarosan lehívhatja a közel hatvanmilliárd euró összegű helyreállítási keret nagyjából tíz százalékát (további 5,1 milliárd eurót előlegként az RRF-hez tartozó REPowerEU terv keretében már folyósítottak Varsónak). A hatvanmilliárdos keretből 25,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 34,5 milliárd pedig kölcsön. A bizottságnál arra számítanak, hogy az igen ambiciózus lengyelek idén további egy, sőt akár két kifizetésre is bejelentkezhetnek, aminek érdekében el kell elfogadniuk határidőre a tervben rögzített reformokat. Bár az idő szűk a pénz 2026 végi felhasználásáig, Brüsszelben mégsem tartanak attól, hogy Lengyelország nem lesz képes lehívni a forrásokat.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelország: rendszerváltás vagy alkotmányos válság?
A 7. cikk szerinti eljárás és a fordított magyar–lengyel helyzet
A két pénzügyi döntésen túl a lengyel kormány februárban a tanácsban bemutatta azt a cselekvési tervet, amelynek mentén a következő hónapokban kísérletet tesz a jogállamiság helyreállítására és az ennek hiánya miatt még 2017 decemberében megindított, úgynevezett 7. cikk szerinti eljárásból való kilépésre. A bemutatott menetrend értelmében Varsó idén júliusig szeretne mentesülni az eljárás alól, ami után Magyarország lenne az egyedüli tagállam a jogállam rendszerszintű kockázatai miatt indított eljárásban.
Számos megfigyelő úgy véli, hogy az Európai Bizottság jórészt megelőlegezte a bizalmat Varsónak, nem csupán meghozott törvényekre, hanem politikai kötelezettségvállalásokra és előre tett ígéretekre alapozva döntését a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésről. A hozzáállás valószínű oka a Tusk-kormány iránti jóindulat mellett annak elismerése, hogy a lengyel kormánynak a jogállamiság útjára való visszatérésben nehéz akadályt jelent a Kaczyński-féle párthoz tartozó Andrzej Duda elnök tevékenysége, aki effektíve képes fontos törvények elfogadását megakadályozni.
Úgy tudjuk, hogy Donald Tusk néhány hete azzal érvelt Von der Leyennel tartott megbeszélésén, hogy a lengyel helyzet éppen fordítottja a magyarnak. Magyarországon úgymond papíron rendezik, módosítják a kifogásolt törvényeket, de a gyakorlatban nem feltétlenül tartják be. Ezzel szemben a lengyel kormány elkötelezett gyakorlati síkon is a jogállam helyreállítása mellett, de jogi téren – éppen Duda személye miatt – komoly akadályba ütköznek az erőfeszítései.
