Ilham Aliyev azeri elnök török kollégáját, Recep Tayyip Erdoğant fogadja, hogy megvitassák a vitatott státuszú, többségében örmények lakta régió helyzetét, amely felett Baku előző héten katonai erővel visszaszerezte az ellenőrzést.
Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság vezetői már az azeri „terrorellenes hadművelet” megindítását követő napon tűzszüneti megállapodásba kényszerültek, amelynek értelmében ki kell vonni a térségből az örmény katonai egységeket és felszereléseket, valamint le kell fegyverezni a helyi védelmi erőket.
Ehhez kapcsolódóan: Azerbajdzsán győzelmet hirdetett, tűzszünet kezdődött Hegyi-Karabahban
David Babaján elnöki tanácsadó azt közölte, hogy a területen élő körülbelül 120 ezer örmény inkább elköltözik az ősi földjükről, mert nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól.
"Népünk sorsa az örmény nép és az egész civilizált világ szégyene, a felelősök pedig Isten előtt fognak felelni bűneikért egy napon. Az örmény harcosok fegyverletétele folyamatban van" – fogalmazott. Majd hozzátette, nem tudható egyelőre, hogy mikor indulnak meg a tömegek az enklávéból a Lacini-folyosón át Örményországba.
A jereváni kormány tájékoztatása szerint hétfőn hajnali 5 óráig nagyjából 2900 ember lépte át a határt, és további áradatra készülnek a hatóságok.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb magyar vétó Brüsszelben, ezúttal az Azerbajdzsánt elítélő EU-nyilatkozat ellen
A Reuters hírügynökség helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy sokan vasárnap este indultak útnak a fővárosból, Sztepanakertből (azeri nevén Hankendi) a Lacini-folyosón keresztül Örményország felé.
A török elnök a nap folyamán az Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól területileg különálló, Örményország, Irán és Törökország közé ékelődött Nahicsevánba látogat, hogy azeri hivatali partnerével egyeztessen az új helyzetről.
„A Törökország és Azerbajdzsán közötti kétoldalú kapcsolatok, az aktuális globális és regionális ügyek, különösen a legfrissebb karabahi fejlemények lesznek napirenden” – írta az ankarai államfői hivatal.
Ehhez kapcsolódóan: Bajban az örmény kormányfő – reméli, hogy Hegyi-Karabahban maradhatnak az ottani örmények
Elemzők szerint az azeri győzelem megváltoztatja a kényes hatalmi egyensúlyt a Dél-Kaukázusban, ahol Oroszország, az Egyesült Államok, Törökország és Irán is erősíteni próbálja a befolyását.
Az előző heti harcokban több mint kétszáz ember vesztette életét és mintegy négyszáz megsebesültek.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Oroszországot hibáztatta azért, mert nem állt ki Örményország mellett, különös tekintettel arra, hogy a gyakran keleti NATO-ként is emlegetett, Moszkva által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) Jereván is tagja.
A kormányfő szerint egyesek ráadásul puccsot terveznek ellene, miközben az orosz média információs háborút indított vele szemben.
Ehhez kapcsolódóan: A baltás gyilkos esete után tíz évvel újraindultak a diplomáciai kapcsolatok Örményországgal
Az azeri védelmi minisztérium vasárnap tudatta, hogy harci felszereléseket, köztük lőszereket, aknákat, rakétákat foglaltak le örmény szeparatistáktól. A Hegyi-Karabahban állomásozó orosz békefenntartók pedig bejelentették, hogy több mint ezerkétszáz fegyvert szolgáltattak be, eközben pedig 125 tonna élelmiszert és 65 tonna üzemanyagot szállítottak le.
Baku és Jereván évek óta vitában áll Hegyi-Karabah miatt. Az örmények által támogatott szeparatisták a kilencvenes évek elején egy háború során elfoglalták Azerbajdzsántól a főként örmények lakta régiót (és az azt körülvevő, etnikailag azeri hét körzetet). Mintegy harmincezer ember vesztette életét.
A konfliktus rendezésére tett diplomáciai erőfeszítések eddig kevés előrelépést hoztak. A két fél 2020-ban újabb háborút vívott, amely mintegy hat hétig tartott. Az orosz közvetítéssel létrejött tűzszünet eredményeképpen Örményország elvesztette az ellenőrzést a régió egy része és hét szomszédos körzet felett.
