A mentőszolgálat a mentő indításától és nem a segélyhívás fogadásától számítja az időt, csak így tudják tartani a 15 percen belüli kiérkezésről szóló uniós ajánlást – mondta a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) alelnöke. Szerinte addig nem oldódik meg a létszámhiány, amíg egy sürgősségi osztályon a dupláját megkeresik a szakemberek annak, mint a mentőknél.
A kórházi sürgősségi osztályoknak van külön sürgősségi pótlékuk, amellyel egy ugyanolyan szakápolói végzettségű dolgozó ott akár a dupláját is megkeresheti annak, mint a mentőszolgálatnál, ami komoly elszívó erőt jelent, ez a létszámhiány egyik oka – mondta a Szabad Európának Lengyel Tibor, a legnagyobb mentőszakszervezet, a MOMSZ alelnöke.
Egy 5-ös kategóriás, 13-15 éve ott dolgozó mentőápoló fizetése nettó háromszázhúsz-háromszázharmincezer forint körül alakul, a mentőtisztek mintegy négyszáztízezer forint környékén keresnek, ezt túlórákkal tudják még növelni, ami a család és a pihenés rovására megy. Egy budapesti kórház sürgősségi osztályán kétszer ennyit is megkaphatnak – mondta Lengyel Tibor.
Ismer jó pár mentőápolót és mentőtisztet, aki felmondott a mentőszolgálatnál, és elment sürgősségi osztályra dolgozni. Ez tovább súlyosbítja az amúgy is régóta meglévő humánerőforrás-hiányt. A mentésirányító csoportok is borzasztóan leterheltek, ott is nagyon kevés az ember – tette hozzá.
Szerinte a létszámhiány oka egyértelműen az alacsony bér, normális fizetéssel pillanatok alatt meg lehetne oldani a problémát, visszatérnének a mentődolgozók.
Ehhez kapcsolódóan: Egészségügyi szakszervezet: a 18 százalékos emelés még a keresetek értékének megőrzéséhez is kevés
Máshogy mérik
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő, aki maga is volt mentős, Facebookon azt írta, hogy a mentőszolgálat csak azért tud büszke lenni kiérkezési idejére, ami a 15 perces nemzetközi standard alatt marad, mert máshogy mérik az időt, mint a legtöbb helyen.
Míg Magyarországon kívül szinte mindenhol a bejelentés körüli időponttól, azaz vagy a segélykérés pillanatától, vagy az azt követő egy-két perctől mérik a kiérkezési időt, addig ez itthon attól az időponttól számítódik, amikor a bejelentéshez találnak szabad mentőegységet – fogalmazott.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) azt írta, hogy a hívás beérkezésétől a helyszínre érkezésig eltelt idő azért nem lehet alapja az életmentési sebesség megítélésének, mert a kocsi kiküldése előtt számos dolgot kell felmérni, például a beteg állapotát – idézte Kunetz Zsombor az OMSZ válaszát az RTL-nek.
„Ez akkora baromság, hogy még a Holdról is jól látszik” – fűzte hozzá.
Szerinte a beteg állapotának és az egyéb körülményeknek a felmérése maximum egy-két perc a nyugat-európai kikérdezési protokollokban, ennyi idő alatt fel kell tudni mérni, mekkora a baj, ha jó a protokoll. A nyilatkozat pontosan azt támasztja alá, hogy nem jó az a protokoll, amelyet a mentőszolgálat használ – írta a szakember.
„Ez valóban igaz, az OMSZ a mentő küldésétől számítja az időt, nem pedig a bejelentéstől. Ez azért van így, mert ilyen módon próbálják kozmetikázni az eredményt, elfedni a valóságot. Megrázó statisztika jönne ki, ha a bejelentéstől számított időt tennék közzé” – fogalmazott Lengyel Tibor, a MOMSZ alelnöke.
A 15 perces kiérkezési idő csak ajánlás az Európai Unióban, nem követelmény, nincsenek írott szabályai, de szerinte mindenhol máshol úgy értelmezik, hogy a bejelentéstől kell számítani az időt. Ilyenkor a megfelelő információkat is be kell szerezni a beteg állapotáról, hogy el tudják dönteni, milyen mentőegység induljon – mondta a MOMSZ alelnöke.
Itthon megpróbálták adaptálni a nyugati mintát a központi segélyhívóval, de ez is magyarosra sikerült, sok az időveszteség szerinte. A 112 hívása után a bejelentő elmondja, mi a probléma, a központi segélyhívó munkatársa pedig eldönti, hogy milyen intézkedés szükséges. Ha a mentőszolgálatot kapcsolja, akkor indul a pingpong az irányítóközpontok között, túlcsordulnak a hívások, ott veszik fel, ahol épp van szabad ember, mert az irányítóközpontok borzasztóan leterheltek – mondta Lengyel Tibor.
Ezen is lehetne változtatni, ha lenne elég ember az irányítóközpontokban – tette hozzá. Az is igaz ugyanakkor, hogy nagyon sok a felesleges hívás, olyan bejelentések, amelyek nem a mentőkre tartoznak. Erre jó szűrő lehetne a 112-es központi segélyhívó, de valamiért mégsem működik jól tapasztalatai szerint.
A mentőket egyébként már nem lehet közvetlenül hívni, a régi 104-es hívószám is a 112-nél csörög, nem lehet kikerülni, kétszer kell elmondani a bejelentést, először a 112-nek, majd a mentőknek, miután odakapcsoltak. Ez egy újraélesztésnél már kritikus időveszteség lehet – jegyezte meg a szakszervezet alelnöke.
A mentők is 18 százalékos emelést kapnak júliustól
Lengyel Tibor mentőtechnikusként dolgozik az OMSZ-nál, ami azt jelenti, hogy mentőápoló és gépkocsivezető is lehet, mindkettőre van képesítése. A MOMSZ a nagyobbik mentőszakszervezet, 1700 fő körüli tagsággal. Mint mondta, nem jó a kapcsolat az OMSZ-szel, nem kezelik őket partnerként, nem tárgyalnak velük érdemben.
A most bejelentett, 18 százalékos szakdolgozói béremelést kevésnek tartja a húsz százalék feletti infláció és a negyven százalék körüli élelmiszer-drágulás mellett. A MOMSZ legalább ötvenszázalékos azonnali béremelést követelt, de azt monda, soha nem hívták őket erről tárgyalni.
