Öt gondolat a podcastból:

(1) Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez jelentős eredmény az Európai Unió Tanácsának magyar soros elnökségi félévéből; a végső alkut, a megállapodást a magyar apparátusnak sikerült elérnie. Elsősorban Ausztria fenntartásait kellett enyhíteni, de ehhez szükség volt az ausztriai választások eredményének ismeretére is, tehát némileg kódolva volt, hogy nem születhet ennél hamarabb egyezség.

(2) Az osztrák kormány a migrációs kockázatok miatt akasztotta meg a folyamatokat, de ezt egy részleges, szúrópróbaszerű határellenőrzés fenntartásával sikerült megoldani. Az is szerepet játszott a döntésben, hogy a korábbi schengeni belépőkhöz hasonlóan az elmúlt fél évben a reptéri ellenőrzések lazításával már a román és a bolgár hatóságok is bizonyították a felkészültségüket.

(3) A migráció mellett az úgynevezett aranyvízumok ügye is hátráltatta a megegyezést. Úgy tűnik, az EU tanult a magyar leckéből: komoly bírálatok érték a pénzért, befektetésért, államkötvény-vásárlásért cserébe adott útlevelek jelentette biztonsági kockázatot. Az Európai Bizottság szigorúbb ellenőrzést követel ezeknél az eljárásoknál; valószínűleg ebben is született megállapodás a kulisszák mögött, hiszen a téma lekerült a napirendről.

(4) A schengeni bővítés sikere aligha árnyalja a magyar soros uniós elnökség megítélését, a magyar kormányfő önjelölt közvetítési kísérletei rányomták bélyegüket az időszakra. Brüsszeli tudósítónk úgy tapasztalja, két részre osztják a magyar elnökség megítélését: az első hónapokat a külpolitikai feszültségek jellemezték – elég Von der Leyen bizottsági elnök és a magyar kormányfő közötti, az európai parlamenti meghallgatáson kialakult éles vitára gondolni. A későbbieket már a higgadtabb jogalkotás uralta; erre pedig az Oroszország elleni, itthon kevésbé hangoztatott, tizenötödik szankciós csomag elfogadása a példa.

(5) Január 1-jétől Lengyelország vette át a stafétabotot Magyarországtól. A lengyel kormány már bejelentette, hogy ebben a félévben a jogállamisági vita kerül majd a fókuszba. Tudósítónk szerint nagy áttörés nem várható a valószínűleg kitűzendő következő meghallgatáson sem, hiszen a folyamatok újraindítása, a döntések előkészítése el fogja vinni ezt az időszakot. Ráadásul hiába igyekszik saját jogállamisági bizonyítványát javítani az új lengyel kormány, ebben a kérdésben nem ők, hanem az Európai Bizottság fogja meghatározni a menetrendet.

Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.