Az Európai Parlament elnökének csütörtöki döntése nyomán a képviselő-testület március 25-ig pert kezdeményez az Európai Bíróságon, megkérdőjelezve az Európai Bizottság azon döntésének jogszerűségét, amellyel tavaly decemberben feloldotta több mint tízmilliárd euró magyar kohéziós politikai forrás zárolását.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön a pártcsoportok vezetői előtt jelentette be döntését, hogy a képviselő-testület nevében pert kezdeményez az Európai Bizottság ellen, amiért tavaly decemberben hozzáférést engedett Magyarországnak 10,2 milliárd eurónyi, előzőleg befagyasztott forráshoz.
A parlamenti elnök lépése előrelátható volt annak fényében, hogy az EP jogi szakbizottsága még hétfőn 16:1 arányban a kereset benyújtása mellett tette le a voksát. A keresetlevél benyújtásának határideje március 25., de az ítélet meghozatala nem valószínű két évnél hamarabb.
Az Európai Bizottság a hírre reagálva szóvivője útján közölte: a testület meggyőződése, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni a döntést az Európai Bíróság előtt. „A bizottságot szigorú határidők és feltételek kötik. Magyarország felmutatott minden, a bizottság által kért bizonyítékot az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozóan. Ezért az Európai Bizottság jogilag kötelezve volt ennek a döntésnek a meghozatalára” – mutatott rá Christian Wiegand.
Podcastunk a témában:
Az Európai Parlament még januárban, egy plenáris ülésen megszavazott állásfoglalásban nyitotta meg az utat az Európai Bizottság elleni per megindítása előtt, a jogi szakbizottságra bízva a vonatkozó ajánlás előkészítését.
A képviselők külföldi és magyar jogi szakvéleményekre hivatkozva úgy vélik, hogy a magyar kormány nem felelt meg minden, az igazságszolgáltatás függetlenségét szavatoló feltételnek, ezért a bizottság – az EP szerint nem kizárhatóan egy politikai alku részeként – indokolatlan és megalapozatlan döntést hozott a befagyasztott pénzek, összesen 10,2 milliárd euró felszabadításáról.
A kormány számára hozzáférhetővé tett kohéziós politikai források összege azóta az úgynevezett tematikus mérföldkövek teljesítése nyomán 12,2 milliárd euróra nőtt. Ez nem jelent automatikus kifizetést, hanem azt, hogy Magyarország 2024 és 2030 között fizetési kérelmek benyújtásáért cserébe fokozatosan lehívhatja a kérdéses összeget. Ez sokáig azért volt blokkolva, mert a kormány nem felelt meg az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek, amelyek viszont Brüsszel szerint a négy igazságszolgáltatási reformmal és a kísérő intézkedésekkel mostanra teljesültnek minősülnek.
A 2021 és 2027 közötti időszakban Magyarország rendelkezésére álló uniós források közül még így is nagyjából 21 milliárd euró zárolva van, részben a jogállami feltételességi eljárás, részben pedig a helyreállítási támogatások és kölcsönök felhasználásához szükséges szupermérföldkövek teljesítésének hiánya miatt.
Mivel az EP még csak most fogalmazza meg a keresetlevelet, jelenleg csak találgatni lehet arról, hogy egészen pontosan minek a megállapítását fogja kérni a képviselő-testület az Európai Bíróságtól. Elvileg ugyanakkor bírósági forrásaink szerint nem lehet kizárni, hogy – amennyiben a luxembourgi székhelyű bírák is jogellenesnek ítélik a pénzek felszabadítását megalapozó bizottsági értékelést – az ez alapján folyósított összegek visszatérítését fogják kérni. Ez alapvetően a magyar költségvetésre róna pluszkiadásokat és terheket.
Ugyanakkor megfigyelők szerint egyáltalán nem biztos, hogy az új, júniusi választások után megalakuló EP egy ponton nem vonja majd vissza a keresetet úgy, ahogy az a jogállami feltételrendszer késői alkalmazása miatt 2021 októberében a parlament által a bizottság ellen benyújtott kereset esetében is történt, amelyet 2022. június 8-án visszavontak, miután Brüsszel megindította az eljárást Magyarország ellen.
