Az ukrán pénzügyi támogatásról szóló megállapodás előtt a talaj előkészítését és a rendkívül magas 2023-as magyar költségvetési hiány csökkentését is szolgálhatja az, hogy az Európai Bizottság a vártnál gyorsabban és nagyobb összeget utalt át 2023 végén és 2024 legelején Magyarországnak.
Amilyen jól zárult az előző, olyan jól kezdődött az új esztendő a magyar kormány számára, amely két részletben több mint 1,2 milliárd euró uniós forrást kapott Brüsszelből. Kevesebb mint egy héten belül 470 milliárd forint érkezett a kincstárba, ami megfigyelők szerint kedvezőbb légkört teremthet az Ukrajna további finanszírozásáról és a hétéves uniós keretköltségvetés félidei felülvizsgálatáról dönteni hivatott, február 1-jei EU-csúcs előtt, és a magyar költségvetés 2023-as, a tervezettnél jóval nagyobb hiányát is mérsékelheti.
A lehető legtöbb pénzt a lehető legrövidebb időn belül
Jó okkal feltételezhető, hogy az Európai Bizottság legfelsőbb szintjein volt egy politikai törekvés a Magyarország számára a pozitív decemberi döntések nyomán felszabaduló pénzek gyors folyósítására. Korábban még úgy tűnt, hogy Budapest első körben a helyreállítási tervhez csatolt 4,6 milliárd euró összegű REPowerEU program csak első, tízszázalékos részéhez (körülbelül 460 millió euróhoz) férhet hozzá előlegként 2024 első heteiben, hogy valamikor az év második felében a húszszázalékos előleg második tízszázalékos részletét is megkapja.
Ehhez képest a bizottság december 28-án majdnem 780 millió eurót utalt, ami a 4,6 milliárdos keret 3,9 milliárd eurós kölcsönrészének húsz százalékát teszi ki. Az ország orosz energiaimporttól való függésének csökkentésére létrehozott teljes REPowerEU-keretnek ugyanis durván 85 százaléka a helyreállítási terv keretében felvehető kölcsön, a maradék 15 százalék (hétszázmillió euró) vissza nem térítendő támogatás.
A bizottság ugyan nem tért el a szabályoktól, de minden jel szerint felsőbb utasításra arra törekedett, hogy a lehető legtöbb pénzt utalja át minél gyorsabban Magyarországnak. A hivatalos álláspont értelmében a hétszázmillió eurós támogatási részből a húszszázalékos előleget (140 millió eurót) „az év végéig” fizeti majd ki Brüsszel, de forrásaink biztosra veszik, hogy jóval előbb sor kerül majd rá. A teljes, 4,6 milliárd eurós keret nyolcvan százaléka ugyanakkor a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásával továbbra is blokkolva marad mindaddig, amíg az Orbán-kormány nem teljesíti az EU által támasztott 27 alapfeltételt, úgynevezett szupermérföldkövet.
Itt olvashat a megítélt forrásokról részletesebben: Tízmilliárd euró válhat elérhetővé jövő évtől Magyarország számára
Január 2-án újabb, ezúttal 445 millió euró (170 milliárd forint) összegű utalás futott be az EU-tól a Magyar Államkincstárba. Ebből 240 millió eurót az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Pluszra, 205 millió eurót pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Pluszra fordíthat Magyarország. Olyan kiadások megtérítéséről van szó, amelyeket a magyar költségvetés előre megfinanszírozott és a bizottság most a fizetési kérelmekre válaszul kifizetett. Sajtóértesülések szerint a kormány mostanáig nyolcszázmillió euró összegre nyújtott be számlákat, így elvileg a következő hetekben és hónapokban 355 millió euró kohéziós politikai forrás átutalására kerülhet sor.
A felzárkóztatást szolgáló kohéziós politika pénzcsapja megnyitásának előzményeként az Európai Bizottság decemberben úgy döntött, hogy az Orbán-kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását célzó négy reformmal és az azokat kísérő intézkedésekkel immár megfelel az úgynevezett horizontális feljogosító feltételnek. Ezzel elvileg a 2021–2027-es költségvetési időszakban rendelkezésre álló, közel 22 milliárd euróból egy csapásra 10,2 milliárd euró vált elérhetővé, amelynek kifizetése 2024 és 2030 között esedékes. A támogatási boríték maradék része a folyamatban lévő jogállami (költségvetési) feltételességi eljárás (6,3 milliárd euró), illetve további három, az alapvető jogok tiszteletben tartásával összefüggő feltételnek való nem megfelelés (2,6 milliárd euró) miatt egyelőre be van fagyasztva.
Mi köze lehet az utalásoknak a február 1-jei uniós csúcshoz?
Brüsszeli forrásaink szerint a február 1-jei, informális állam- és kormányfői találkozóig már túl kevés az idő a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásához szükséges feltételek magyar kormány által történő teljesítéséhez, ezért nem valószínű, hogy a magyar miniszterelnök az ötvenmilliárd eurós ukrán pénzügyi támogatási csomag jóváhagyásáért cserébe elérhetné az eljárás lezárását és a helyreállítási forrásokhoz való hozzáférést. Ha mégis kötné az ebet a karóhoz, az EU26-ok beélesítenék a számos B terv valamelyikét, megkerülve a magyar vétót. Orbán a többéves keretköltségvetés egyhangú döntéshez kötött félidei felülvizsgálatának elfogadását még így is blokkolhatja, de ezzel néhány más országnak is szolgálatot tenne.
Korábbi cikkünk az EU B-terveiről: Készül a terv Orbán vétójának kikerülésére az ukránoknak szánt uniós támogatás ügyében
Ezért a bizottság mostani iparkodását brüsszeli megfigyelők inkább annak a szándéknak tudják be, hogy megpuhítsák a magyar kormányfőt a február 1-jei csúcs előtt, hogy a pénzügyi transzferek hatására ne törje meg a konszenzust.
Abban, hogy a bizottság december 28-án utalt a REPowerEU-alapból háromszázmilliárd forintot a magyar államháztartásnak, egyes vélemények szerint a rendkívül magas, a kormány által 5,9 százalékosra becsült 2023-as államháztartási hiány tompításának szándéka is szerepet játszhatott. Igaz, az összeg érdemben nem javít majd a magyar számokon.
Lapunknak korábban nyilatkozó diplomaták biztosra vették, hogy előreláthatóan júliusban Magyarország ellen is elindul a deficiteljárás a GDP-arányosan három százalékot jóval meghaladó államháztartási hiány miatt.
Mint a Telex egy korábbi cikkében rámutatott, a magyar állam egyre magasabb kamatot fizet a költségvetési hiányt fedező hitelekre, még a GDP száz százaléka felett eladósodott Görögország is olcsóbban vesz fel hitelt.
