Hol található Hegyi-Karabah?
Hegyi-Karabah, ahogy a terület neve is sugallja, hegyes-erdős vidék, amely Azerbajdzsán és Örményország között található. A nemzetközi törvények értelmében Azerbajdzsán részét képezi, de a 150 ezer főt számláló helyi lakosság túlnyomó része örmény etnikai hovatartozású, akik nem fogadják el az azeri vezetést.
A helyieknek a kilencvenes években sikerült a területről kiszorítani az azeri csapatokat, azóta Örményország és a külföldön élő örmény diaszpóra támogatásával szinte autonóm módon működnek. Bár Hegyi-Karabah és Azerbajdzsán 1994-ben kölcsönösen megállapodott a tűzszünetben, azt már többször megsértették: 2016-ban például egy összetűzés következtében kétszáz ember vesztette életét.
Miért érzékeny az időzítés?
A két fél között már július óta erősödött a feszültség, amely szeptember 27-én összecsapásokba torkollott. Az időzítés ráadásul azért is okoz nehézségeket, mert azok az országok (Oroszország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok), amelyek korábban szorgalmazták a szakadár terület és Azerbajdzsán között a béketárgyalásokat, jelenleg a koronavírus-járvánnyal, az amerikai elnökválasztással, illetve a belarusz és a libanoni válsággal vannak elfoglalva. A júliusban vívott kisebb harcokra szinte nem is érkezett nemzetközi reakció.
Törökország Azerbajdzsánnal együtt katonai gyakorlatokat tartott nyáron, és támogatásáról biztosította az azeri vezetést. „Teljes felszerelésünkkel és teljes szívünkkel támogatjuk Azerbajdzsánt" – mondta Recep Tayyip Erdogan hétfőn Ankarában.
Azt nem lehet tudni, hogy ez a kijelentés konkrétan milyen segítséget takar. Örményország azt feltételezi, hogy a török elnök ezzel arra utalt, hogy az azeri hadsereget drónokkal, hadigépekkel és katonai szakértőkkel fogja segíteni. Azerbajdzsán azonban mindezt tagadja.
Mihez vezethetnek az összecsapások?
A két fél közötti harcok következtében 1988 óta mintegy 30 ezer ember vesztette életét. A legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy mindkét oldal erősen felfegyverkezett, ami az elmúlt harcokra eddig nem volt jellemző.
Oleszja Vartanyan, a Crisis Group dél-kaukázusi régiójának vezető elemzője a Reutersnek elmondta, hogy a hétfői összetűzések során szembetűnő volt a nehézfegyverek felsorakoztatása, és a tüzérség bevetése, ami ahhoz vezethet, hogy a harcok nagyszámú civil áldozatot követelnek majd. Így félő, hogy a két fél teljesen belesodródhat a háborúba, amelynek következtében Oroszország és Törökország is belebonyolódhat a harcokba. Mindez destabilizálhatja az olaj és a gázvezetékek fontos folyosójaként ismert dél-kaukázusi régiót.
Hogyan érhetnének véget a harcok?
Több ország, köztük Oroszország és Kína is felszólította a feleket a harcok befejezésére, egyelőre eredménytelenül. Oroszországnak fontos szerep juthat a harcok elcsitításában, ugyanis Örményországgal kölcsönös védelmi paktummal rendelkezik, és van az országban egy katonai bázisa is. Továbbá Azerbajdzsánnal is jó viszonyt ápol.
Ha az orosz diplomácia sikeresen meg tudná állítani a harcok kiterjedését, az kedvezne Putyin orosz elnöknek, akit jelenleg sok nemzetközi kritika ért az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij állítólagos megmérgezése miatt, és mert kiáll a kétes szavazati eredményekkel újraválasztott belarusz Aljakszandr Lukesanka mellett. Vlagyimir Putyin vasárnap telefonon beszélt az örmény miniszterelnökkel, ám arról egyelőre nincs hír, hogy hasonló beszélgetésre sor került-e az azeri elnökkel is.
