A Hezbollah a nyolcvanas években alakult, válaszul Izrael dél-libanoni inváziójára. Fő támogatója, Irán hozta létre, és tette jelentős politikai és katonai erővé Libanonban.
A Hezbollah egyszerre fegyveres szervezet és politikai párt is, amely Dél-Libanon nagy részét uralja. Az Egyesült Államok terrorcsoportként tartja számon, az Európai Unió azonban csak a fegyveres szárnyát vette feketelistára.
A síita szervezet a libanoni polgárháború káoszában és Izrael 1982-es inváziójára válaszul alakult meg, születésénél az iráni Iszlám Forradalmi Gárda bábáskodott. A síita többségű Irán célja az volt, hogy egyetlen szervezet alatt egyesíthesse Libanon síita politikai csoportjait és milíciáit – jelentette ki Denni Citrinovic, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója.
A fegyveres szervezet kulcsfontosságú elemévé vált Teherán elrettentő stratégiájának. „Irán úgy tekint a szervezetre, mint amely elrettenti Izraelt és az Egyesült Államokat attól, hogy háborút indítsanak Irán ellen, és fáradhatatlanul dolgozik az erejének növelésén” – mondta a szakértő.
Az amerikai külügyminisztérium szerint Irán fegyverezte fel és képezte ki a Hezbollah harcosait, több százmillió dollárt juttatott a csoportnak. Korábban „a világ technikailag legütőképesebb terroristaszervezetének” nevezték a Hezbollahot.
A milíciának nagyjából negyvenezer harcosa van az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatója szerint, valamint több mint 150 ezer rakéta áll a rendelkezésére, köztük olyanok, amelyek mélységi bevetésekre is alkalmasak Izraelben. Az izraeli védelmi erők szerint a Hezbollah mára „a világ legnagyobb hatalmú nem állami szereplőjévé vált”.
Citrinovic arról számolt be, hogy noha Irán talán nem ad közvetlen parancsokat a Hezbollahnak, de a döntéshozatali folyamataira „mélyen befolyással van”. A kutató a milíciát nem is proxynak, hanem partnernek nevezte Irán közel-keleti stratégiájának végrehajtásában. A Hezbollah igen fontos része Irán úgynevezett ellenállási tengelyének, a különböző proxyk és Teherán által támogatott csoportok Izraellel és az Egyesült Államokkal szemben álló laza szövetségének.
A Haszan Naszr Alláh vezette Hezbollah szoros kapcsolatot alakított ki más iráni támogatású milíciákkal, segítve a felfegyverzésüket és harcosaik kiképzését. Citrinovic úgy vélekedett, hogy Teherán már szinte függ a Hezbollahtól az ellenállási tengely többi csoportjának felügyeletében.
A Hezbollah 2006-ban elrabolt két izraeli katonát, és ez harmincnégy napig tartó fegyveres konfliktust robbantott ki, amelynek során a zsidó állam a légicsapások mellett szárazföldi offenzívát is indított a szomszédos Libanonban. Az ENSZ közvetítésével létrejött tűzszünettel véget érő háború jelentősen növelte a Hezbollah politikai tekintélyét az országban és a régióban egyaránt.
Bár a Hezbollah továbbra is komoly politikai befolyással bír Libanonban, támogatói bázisa nem terjed túl a síita közösségen. A libanoni keresztény, drúz és szunnita muzulmán közösségek számos tagja azzal vádolja a Hezbollahot, hogy az állam ellenőrzésén kívül működik, illetve regionális konfliktusokba rángatja bele az országot. „A Hezbollah mára nem élvezi azt a fajta a népszerűséget és társadalmi támogatást, mint 2006-ban” – hangsúlyozta Hamidreza Azizi, a Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Német Intézetének munkatársa, aki a csoportot érő gazdasági és politikai botrányok sorozatának tulajdonítja a csökkenő népszerűséget.
A milícia az utóbbi hónapok folyamán jelentős veszteségeket szenvedett: Izrael likvidálta számos magas rangú parancsnokát, megsemmisítette katonai arzenáljának egy részét, illetve sikerrel megzavarta a belső kommunikációját. Bár a fegyveres szervezet meggyengült, szakértők szerint még nem szabad leírni. „A Hezbollah elegendő erőforrással és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy komoly kárt okozzon Izraelnek egy szárazföldi háború során” – jelentette ki Azizi, kitérve arra, hogy a csoport tagjai jobban fel vannak fegyverezve és jobban ki vannak kiképezve, mint a Hamász palesztin terrorszervezet.
