Rumen Radev bolgár elnöknek részt kellett volna vennie a jövő heti washingtoni NATO-csúcson, de hirtelen visszalépett. Hogy miért? Ennek egy olyan dokumentumhoz van köze, amely megerősíti Bulgária Ukrajnának nyújtott támogatását.
A jövő héten Washingtonban megrendezésre kerülő történelmi csúcstalálkozón a NATO alapításának 75. évfordulóját ünnepli, illetve stratégiát dolgoz ki arról, hogy miként segíthetné a továbbiakban is Ukrajnát Oroszország teljes körű inváziójával szemben.
A július 9. és 11. közötti értekezleten a harminckét tagállam – köztük az utóbbi két év során csatlakozó Svédország és Finnország – állam-, illetve kormányfői vesznek részt.
Nem lesz azonban jelen a 2004 óta NATO-tag Bulgária elnöke. Rumen Radev azt mondta, hogy nem egyeztettek vele egy olyan dokumentumról, amelyben országa hivatalos álláspontját fogalmazzák meg az ukrajnai háborúval és a Kijev támogatását célzó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Helyette Dimitar Glavcsev ügyvivő kormányfő vesz részt a találkozón egyedül, nem Radevvel együtt, ahogy eredetileg tervezték.
A 61 éves Radev, akinek pozíciója nagyrészt ceremoniális jellegű, de lehetőséget biztosít a közvélemény befolyásolására, világossá tette, hogy nem támogatja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának, mivel szerinte ez csak elnyújtja a konfliktust. Az ilyen támogatást pártolókat „háborús uszítóknak” nevezte.
Deljan Pejevszki, a liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) párt vezetője, az elnök egyik leghangosabb hazai bírálója annak megerősítésének nevezte az elutasítást, hogy „Radev álláspontja külföldi, nem nemzeti érdeket szolgál, és a keleti függőségeknek és kapcsolatoknak van alárendelve, ellentétben az euroatlanti értékekkel és elvekkel”. (A bolgár ellenzéki politikus ellen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is szankciókat rendelt el korrupció gyanúja miatt.)
Mások megkönnyebbülésüket fejezték ki, hogy Radev nem kíséri el Glavcsevet a csúcstalálkozóra, mert aggódtak, hogy a légierő egykori pilótája platformként használhatja fel az ülést Kreml-barát nézeteinek propagálására.
„Hogy pozitívumot is találjunk az összképben, legalább nem kell aggódnunk amiatt, hogy Bulgáriának kétértelmű álláspontja lesz a washingtoni találkozón” – mondta Elena Poptodorova, az ország korábbi washingtoni nagykövete.
„Máskülönben idegesen vártuk volna, pontosan hogyan képviseli az elnök a nemzeti álláspontot, ha ő lesz Bulgária hivatalos szóvivője Washingtonban” – tette hozzá.
NATO-szkepticizmus
Radev kifejtette, hogy a NATO-csúcs bojkottjáról szóló döntése attól fog függeni, hogy milyen szerepet játszhat, illetve nem játszhat Bulgária hivatalos álláspontjának kialakításában és az ukrajnai háborúval kapcsolatos kötelezettségvállalásaiban. Radev szerint nem konzultáltak vele, amikor a minisztertanács megállapodott ezekről a kérdésekről.
Miután a kormány álláspontját nem hozták nyilvánosságra, egyes politikusok – főként a Kremlhez közel állók – feltételezték, hogy valami sokkal radikálisabbra készülnek.
„Remélem, mindannyian látni fogjuk, mi áll ebben a szövegben, és megérthetjük, hogy miért nem egyeztettek előzetesen az elnökkel, és miért vannak fenntartások azzal kapcsolatban, hogy bemutassák a parlament előtt” – mondta Iliana Jotova bolgár alelnök június 27-én.
Egy nappal később a kormány sajtóirodája arról tájékoztatott, hogy a minisztertanács által lefektetett álláspont tartalmazza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások megerősítését és annak kimondását, hogy az országot nem szabad a területei feladásra kényszeríteni annak érdekében, hogy valamifajta békét kössön Oroszországgal.
Atanasz Zaprjanov megbízott védelmi miniszter aláhúzta, hogy a hivatalos álláspontot azért nem lehet nyilvánosságra hozni, mert bizalmas információkat is tartalmaz.
Néhány napra rá, július 1-jén Glavcsev közölte, hogy még aznap elküldik Szófia hivatalos álláspontjának tartalmát a parlament illetékes, minősített információk nyilvántartására szolgáló osztályának, ami lehetővé teszi, hogy a képviselők megismerjék a dokumentumot.
A miniszterelnök abszurdnak nevezte az állításokat, amelyek szerint a kabinet háborúba sodorhatja Bulgáriát. „Semmi olyasmi nincs benne, ami eltérne a Nemzetgyűlés álláspontjától és határozataitól” – tudatta.
Radev régóta szkeptikusan áll a NATO Ukrajnának nyújtott támogatásaihoz, és próbálta is akadályozni az erőfeszítéseket, azt állítva, hogy a segítségnyújtás csak szélesebb körű konfliktust szítana. Ezt a narratívát más Kreml-barát szereplők is hangoztatják, köztük Orbán Viktor.
A NATO Parlamenti Közgyűlésének májusi, szófiai ülésének idején Radev inkább Budapestre látogatott, hogy tárgyaljon a magyar kormányfővel, aki szintén az ukrajnai támogatások blokkolásán dolgozik.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint a közelgő washingtoni csúcs három fő témára fog fókuszálni, amelyek közül a legsürgetőbb napirendi pont Ukrajna önvédelmi erőfeszítéseinek támogatása lesz.
Radev a távolmaradásával káros üzenetet küld Bulgária NATO-partnereinek – emelte ki Asszen Agov volt bolgár törvényhozó, a NATO Parlamenti Közgyűlésének egykori elnökhelyettese.
„Rontja hazánk hitelét, azt gondolva, hogy pontokat szerez valamifajta nem létező békefolyamatban” – mondta.
