Szerbiában már egymillióhoz közelít a hivatalosan megerősített Covid–19-fertőzöttek és nyolcezer-ötszázhoz a halálesetek száma. A bizalom alakulása továbbra is döntő tényező a megrekedtnek tűnő oltási kampányban. Ám vannak szkeptikusok, akik meggondolták magukat.
Tizenhat hónappal ezelőtt, a választások után, és még mielőtt az ország a Covid–19-esetszámmal a többi nyugat-balkáni állam elé ugrott volna, Szerbia délnyugati részén már nagy volt a gond.
Novi Pazar városára lecsapott az új koronavírus-fertőzési hullám, és a helyi egészségügy nem tudott megbirkózni a nehézséggel.
Ana Brnabić miniszterelnök és egészségügyi minisztere a helyszínen akarta demonstrálni, hogy ha törik, ha szakad, az ország úrrá lesz a gondon. Ehelyett azonban a helyi orvosok szó szerint hátat fordítottak nekik. Így tiltakoztak amiatt, hogy nem jutott elég védőfelszerelés és más alapvető orvosi eszköz nekik.
Ez volt az egyre jobban elszabaduló járvány előjele.
Ugyanakkor a közbizalom hiányára is rávilágított. A szerbiai lakosok hite a későbbi hónapokban még inkább megingott, amikor kiderült, hogy a főként bosnyákok lakta Novi Pazarban jelentősen kevesebb Covid–19-halálesetet ismertek el, mint amennyi valójában történt.
Ez a bizalmatlanság érdekesen formálta az egyik helyi lakos gondolkodását:
„Az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalmatlanságom miatt lettem antivaxxer – mondta Edin Rizvanović , egy 48 éves Novi Pazar-i lakos a Szabad Európa balkáni szolgálatának. – Hasonló okból döntöttem végül a védőoltás mellett; azaz mert nem megfelelő az ellátás az országban, legalábbis ami Novi Pazart illeti.”
Rizvanović a mesterségesen leszorított halálozási adatok körüli botrányt és a vakcinák beszerzése körüli korai átláthatatlanságot nevezte meg az oltóanyaggal kapcsolatos habozásának okaként. Emellett kivárt, mert először meg akart győződni arról, hogy az oltóanyag biztonságos-e – Szerbia hétmillió lakosának többsége hasonló okokból ódzkodott a vakcina felvételétől.
Szeptember közepén azonban, körülbelül tíz héttel a jelenlegi Covid–19-hullám kezdete után Edin több barátjával együtt beállt a sorba, és beoltatta magát.
Miután meghozta a döntést, Rizvanović azt mondja: „Egyáltalán nem haboztam. Még három legjobb barátomat is elvittem – hatottam rájuk.”
Az általánostól a konkrétumig
Világszerte a bizalmatlanság volt az egyik legnagyobb tényező abban, hogy sokan ellenállnak és nem hajlandók beadatni maguknak a Covid–19 elleni védőoltást.
Talán sehol máshol nem akkora az ellenállás, mint a Balkánon, ahol az online dezinformáció, valamint a koronavírus-összeesküvéselméletek termékeny táptalajra leltek; emiatt is alacsonyabb itt az átoltottság, mint Európa más vidékein.
A koronavírus-statisztikákat rendszeresen közlő amerikai Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a Nyugat-Balkán egyetlen országában egyetlen országnak sem sikerült a lakosság több mint 45 százalékát teljes mértékben beoltani, annak ellenére hogy egyes helyeken meglepően széles körben elérhető a vakcina.
Szerbia, amelynek elnöke, Aleksandar Vučić büszkén hirdette, hogy már korán beszerezte a kínai és az orosz oltóanyagokat, a hétmillió lakos mindössze 42 százalékát tudta beoltatni. Észak-Macedónia és Montenegró 35 százalék körüli aránnyal Szerbia mögött kullog, de még jobban lemaradt a harmincszázalékos átoltottságú Koszovó és a siralmas, 15 százalékot felmutató Bosznia-Hercegovina.
Videó: Oltakozás Szarajevóban – Boszniában a legalacsonyabb az átoltottsági arány az egész Nyugat-Balkánon.
„Szerbia esetében általános a bizalmatlanság az állammal, a politikai pártokkal és az intézményekkel szemben” – mondja Jasna Milosevic Đorđević, a belgrádi Singidunum Egyetem szociálpszichológia professzora, a pandémia során tapasztalt oltásellenességről szóló kutatás szerzője.
„Az általunk végzett kutatás során a válaszadók például elmondták, hogy nem hisznek az SNS-ben [a kormányzó Szerb Progresszív Pártban], és ezért nem oltatják be magukat, de azt is, hogy nem bíznak a kormány válságstábjában, az egészségügyi dolgozókban vagy az orvosokban. A bizalmatlanság tehát az általánostól a konkrétumokig terjed az egészségügyi rendszerben.”
Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy például Dániában, ahol az állampolgárok mintegy 75 százalékát teljesen beoltották, és ahol a járványt nemrégiben teljesen lezártnak nyilvánították, a lakosok több mint kilencven százaléka bízik az egészségügyi hatóságokban.
Branko Richtman, az egyesült királyságbeli Warwick Egyetem mikrobiológusa szerint az átláthatóság és az időben történő tájékoztatás közös tényező a magas oltási arányú országokban.
„Amikor olyan országban élünk, ahol néhány hónap alatt lehet egyetemi diplomát szerezni vagy ahol meg is lehet venni, ahol a kórházak hálapénz alapján működnek, nem csoda, hogy az emberek nem bíznak az egészségügyi hatóságokban” – mondta a Szabad Európának Richtman, aki önkéntesként részt vett az oxfordi Covid–19-vakcinafejlesztési programban.
A védőoltás kiválasztása
A szerbiai Covid–19 oltási program elején a vakcinákat felvevő lakosok gyakran nem választhatták, melyik oltást kérik, annak ellenére hogy kétségek merültek fel mind a kínai vakcinák, mind az orosz Szputnyik V körül.
A szerb hatóságok jelenleg öt vakcinát engedélyeztek: A kínai Sinopharm-, a Szputnyik V-, valamint a Pfizer–BioNTech- és az Oxford–AstraZeneca-oltóanyagokat, továbbá a Moderna-vakcinát, amelyet már engedélyeztek, de még nem szereztek be.
A szakértők véleménye megoszlik arról, mennyire hasznos az ilyen nemzeti oltási kampányokban a vakcinák közötti választási lehetőség.
Rizvanović kiválaszthatta a vakcinát, és azt mondta, nem akart kínai oltást, még akkor sem, ha néhány barátja ilyet kapott.
Elmondása szerint 74 éves édesanyja számára vagy a Pfizer–BioNTech-, vagy a Szputnyik V-vakcinát szerette volna.
Arról is beszélt, hogy Novi Pazar-i szomszédai közül egyre többen hajlandók felvenni az oltást, és hogy az oltóközpontok előtt egyre nagyobbak a sorok.
Szeptemberben a városban több mint háromszorosára ugrott a havi beadott oltások száma, azaz több mint 3600 adagot adtak be a közel 79 000 lakosú településen – derül ki a szerbiai e-kormányzati oldalról.
Sefadil Spahic, a Novi Pazar-i Közegészségügyi Intézet igazgatója a Szabad Európának elmondta, hogy az oltottsági számok emelkedése mögött több tényező is áll. Ezek között szerepel a lakosság növekvő tudatossága.
„Keményen kellett dolgoznunk, hogy növeljük az oltóanyaggal kapcsolatos informáltság szintjét” – mondta Spahic, hozzátéve, hogy bizonyos problémákat előre láttak, de még mindig erős az oltásellenes lobbi.
„Egy másik tényező a járványhelyzet romlása – mondja Spahic. – Rövid idő alatt rengeteg ember betegedett meg, többnyire beoltatlan fiatalok, és sok oltatlan halt meg.”
Rizvanović „hiszem, ha látom” alapon állt hozzá a dologhoz.
Részben azért oltatta be magát, mert honfitársai milliói és világszerte emberek milliárdjai kapták meg az oltást látszólag mellékhatások nélkül, és szerinte ugyanezért más Novi Pazar-i lakosok véleménye is változik.
„Azért oltatják be magukat itt, mert látják, hogy aki kórházba kerül Covid–19-cel, az nehezen jut ki” – mondja.
„Ha valakinek egyéb betegsége van, és elkapja a koronavírust, akkor nem jön ki – vagy elviszik másik helyre, vagy nem jön ki.”
