Vlagyimir Putyin orosz elnök idei győzelem napi beszédében teljességgel ignorálta a nyugati szövetségeseknek a náci Németország legyőzésében játszott szerepét, és úgy fogalmazott: a szovjet nép „egyedül” volt a háború legnehezebb időszakában. Kommentátorok szerint Putyin propagandacélokra használja fel a háborús visszaemlékezést.
Vlagyimir Putyin korábbi győzelem napi katonai díszszemléken is hangsúlyozta a Szovjetunió hatalmas szerepét a Harmadik Birodalom legyőzésében. Az idén azonban nemcsak hogy elbagatellizálta, de meg sem említette a Hitlerrel szembenálló nyugati szövetségeseket.
Putyin – a jelek szerint az utolsó pillanatban módosított – beszéde azt sugallta, hogy a Szovjetunió lényegében egyedül győzte le a náci Németországot. Ezért még orosz kommentátorok is bírálták az elnököt, és azzal vádolták meg, hogy saját politikai céljaira használja fel háborús győzelemből táplálkozó nemzeti büszkeséget.
A második világháborúban – vagy ahogy a volt Szovjetunió több utódállamában nevezik, a Nagy Honvédő Háborúban - becslések szerint 27 millió szovjet állampolgár halt meg, és csak kevés családra nem volt hatással.
Hogyan lett az egységesből egyedül?
A május 9-i beszédnek a Kreml honlapján található eredeti szövege szerint Putyin azt mondta volna, hogy „a háború legnehezebb pillanataiban, a fasizmus elleni harc kimenetelét meghatározó döntő csaták során népünk egységes volt – egységes volt a győzelemhez vezető fáradságos, hősies és áldozatos úton”.
Ezekben a szavakban nincs újdonság. A modern Oroszországon belüli etnikai feszültségek és a Moszkva és más volt szovjet köztársaságok közötti viták közepette Putyin gyakran használta a győzelem napi beszédet annak a narratívának az erősítésére, hogy a szovjet nép egységes volt a háború idején.
A kép azonban árnyaltabb: a Szovjetunió egy részét megszálló nácikat ukrán, orosz és kaukázusi kollaboránsok is támogatták. Ukránokból, oroszokból, valamint a türk nemzetek képviselőiből álló SS-alakulatok is létrejöttek, amelyekben több százezren szolgáltak. Sztálin szovjet diktátor ezt az érvet kihasználva csapott le és száműzött Közép-Ázsiába egész észak-kaukázusi népcsoportokat.
Idei beszédében Putyin az „egységes” szót „egyedül”-re cserélte, azt sugallva, hogy a Szovjetuniónak – legalábbis a háború döntő pillanataiban – nem volt segítsége.
(Sztálin már 1942-ben kérte Churchill brit miniszterelnököt és Roosevelt amerikai elnököt, hogy nyissák meg a „második frontot”. Ez csak 1944 nyarán történt meg, így az 1942-es sztálingrádi csata, a 2. magyar hadsereg tragédiájával zárult, a Don-kanyarban 1943-ban vívott harcokban és az 1943-as kurszki csata idején a német és a velük szövetséges erőket még nem vonta el a nyugati hadszíntér. Viszont a szövetségesek más színtereken már hadban álltak Hitlerrel, az angol kereskedelmi flotta és más szövetségesek 1941-től a német tengeralattjárókkal dacolva utánpótlást juttattak el Oroszország északi részére.)
Putyinnak a szovjetek „magányáról” szóló szavai még otthon is nemtetszést váltottak ki
„Először nem is hittem el. A szövegben azt láttam, hogy »egységes«, így azt hittem, rosszul hallottam” – mondta Gleb Pavlovszkij, Putyint bíráló politikai elemző és volt Kreml-tanácsadó az interneten nézhető Dozsgy TV-nek. „Aztán újra meghallgattam – és kifejezetten azt mondta, hogy egyedül.”
Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Moscow Center elemző intézet orosz belpolitikai programvezetője szintén azt mondta, hogy először nem hitt a fülének, amikor meghallotta Putyin szavait.
„Putyin győzelem napi beszédének hivatalos szövegében az áll, hogy népünk egységes volt” – írta a Twitteren a szintén Putyin-kritikus Kolesznyikov.
„Világosan hallottam, hogy kétszer mondta: népünk egyedül volt a győzelemhez vezető úton. Mindenesetre nem említette a szövetségeseket a győzelem kapcsán.”
A beszéd a Nyugattal való viszony fokmérője
Valamivel a beszéd után a Kreml honlapjára feltett szöveget megváltoztatták, hogy az megfeleljen Putyin elmondott szavainak.
Nem világos, hogy nyelvbotlás volt-e vagy szándékosan használta az „egyedül” szót, de a megfogalmazást elemzők szerint beleillett abba, hogy Putyin az ünnepséget felhasználva saját imázsát erősítse, és egyszerre üzenjen haza és a külföldnek.
Putyin 17 éves elnöksége alatt az ünnepi beszéd mindig is a Nyugathoz fűződő kapcsolatok egyfajta barométere volt. (Ahogy az is, hogy a szövetséges államok vezetői megjelentek-e vagy bojkottálták a győzelem napi ünnepséget – mint ahogy tették azt 2015-ben.) Azokban az években, amikor a kapcsolatok jobbak voltak, Putyin megemlítette a nyugati szövetségesek hozzájárulását.
2005-ben például – amikor George W. Bush amerikai elnök a korábbi szövetséges és az egykori tengelyhatalmak vezetői között jelen volt a parádén – Putyin azt mondta: „A legkegyetlenebb és legdöntőbb események – azok az események, amelyek meghatározták ennek az embertelen háborúnak a drámáját és kimenetelét – a Szovjetunió területén játszódtak le.”
Viszont elismeréssel adózott a nyugati szövetségeseknek is: „Soha nem osztottuk fel a győzelmet a miénk és az övékre. Mindig emlékezni fogunk szövetségeseinkre – az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára, Franciaországra és a többi országra –, amelyek a náciellenes koalícióban harcoltak, és emlékezni fogunk a német és olasz antifasisztákra.”
Az idei beszédet viszont olyan körülmények között mondta el, amikor Moszkva és a Nyugat kapcsolatai a hidegháború óta példátlanul fagyos szintre, sőt talán az alá is süllyedtek.
Az egyetlen külföldi vezető, aki a Vörös téren felállított pódiumon nézte a felvonulást és hallgatta Putyin beszédét, Emomali Rahmon tádzsik elnök volt.
A realitáson túl
Valójában nem ez volt az első alkalom, amikor Putyin elmulasztotta megemlíteni a nyugati szövetségesek szerepét a náci Németország legyőzésében.
A háttérben részben az áll, hogy orosz illetékesek szerint éppenséggel a Nyugat szereti lekicsinyelni a Szovjetunió vitathatatlanul hatalmas szerepét és véráldozatát – ami még mindig elevenen él Oroszországban és más volt szovjet köztársaságokban, még akkor is, ha lassan kihalnak a veteránok.
És nem ez volt az első alkalom, hogy Putyin a győzelem napi beszédében burkolt utalásokat tett arra, hogy a világot most potenciálisan Moszkva egykori amerikai és nyugati szövetségesei fenyegetik.
A kritikusok szerint viszont a Szovjetunió „magányos” szerepének hangsúlyozásával az orosz elnök azonban túllőtt a célon.
Ezzel a nyelvezettel „a világháború realitását tagadta” – írta Leonyid Gozman ellenzéki politikus a Facebookon.
„Sikerült elhallgatnia azokat, akiket Sztálin ’bátor szövetségeseinknek’ nevezett” – tette hozzá.
Putyin szavaiból úgy tűnhet, mintha Oroszország „egyedül lenne a világgal szemben”, és hogy „lényegében a náci Németországhoz hasonlította az összes olyan államot, amely szemben áll az ő általa vezetett országgal”.
Ellopott győzelem?
Pavlovszkij Sztálin szavaival állította szembe Putyin beszédét. (A generalisszimusz 1941 novemberében a Vörös téren tartott beszédében megemlítette a szövetségeseket.)
Pavloszkij szerint Putyin szavai saját érzéseit és félelmeit tükrözik.
„Ő az, aki egyedül van. Elhagyatottnak, elárultnak érzi magát, akit ellenség vesz körül. Nincsenek szövetségesei” – mondta a Dozsgy TV-nek.
Egy másik elemző, Abbasz Galliamov szerint Putyin a szeptemberi parlamenti választásokra kacsingatva próbálja kihasználni a második világháborús megemlékezéseket.
A szavazáson megmérettetés elé kerül a népszerűtlenné vált Egységes Oroszország kormánypárt. Putyin a háborút és a győzelmet úgy emlegeti fel, hogy a választók azt vele és kormányával hozzák összefüggésbe.
„Gyakorlatilag a jelenleg napirenden lévő politikai, gazdasági és társadalmi kérdésben a Kreml már elvesztette a többség szimpátiáját” – mondta Galliamov a Jelenidőnek, a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös orosz nyelvű hálózatának.
„Viszont a többség számára a győzelem napja valóban szent ünnep. A nagyapáink küzdelméről szóló hazafias retorika, többé-kevésbé megfelel a többség hangulatának, vagy legalábbis nem megy vele élesen szembe... Putyin pedig így hisztérikusan próbálja belerángatni a történelmet a jelenlegi politikai párbeszédbe.”
A bebörtönzött Kreml-ellenzéki Alekszej Navalnij nem kommentálta Putyin május 9-i beszédét. Egy áprilisi bírósági meghallgatáson azonban azt mondta, hogy a második világháborús győzelem a múlt egyik olyan darabja, amelyet Putyin megpróbál „ellopni és saját személyes céljaira felhasználni”.
„Sok éven át ezt tette a népünk Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmével. Megpróbálta kisajátítani” – mondta Navalnij, akit áprilisban egy második világháborús veterán rágalmazásáért is elítéltek egy szerinte politikai indíttatású perben.
