A téli hidegek fokozódásával egyre rosszabbá válik az afganisztáni helyzet. A fagyos hőmérséklet csak súlyosbítja az Egyesült Államok által támogatott kormány bukásával és a tálib hatalomátvétellel elmélyült nyomort.
Sokan felvonják erre a szemöldöküket, de vasárnap tálib delegáció landolt Norvégiában, hogy nyugati képviselőkkel tárgyaljon az országot sújtó éhezésről. A tálib küldöttek még odáig is elmentek, hogy nőjogi aktivistákkal találkoztak. Az út célja, hogy elérjék annak a több milliárd dolláros afgán vagyonnak a felszabadítását, amelyet amerikai bankok számláin tartanak.
Segélyszervezetek és nemzetközi ügynökségek becslései szerint mintegy 23 millió ember – az ország több mint fele – küzd súlyos éhínséggel, és közel kilencmillióan vannak már az éhhalál szélén. Az emberek arra kényszerülnek, hogy eladják a vagyontárgyaikat, hogy élelmet vásárolhassanak, bútorral fűtenek, sőt a gyermekeiket is eladják.
Az amerikai kormány ebben a hónapban 308 millió dolláros humanitárius segélyt jelentett be Afganisztánnak, együttműködik az ENSZ-szel és olyan szervezetekkel, mint a Világbank, hogy további segítséget nyújtson. A Biden-kormányzat azt is igyekezett tisztázni, hogy a tálibokkal szembeni amerikai szankciók nem fékezhetik a humanitárius segélyeket. De egyre nagyobb a nyomás, hogy többet tegyenek, például oldják fel a New York-i Federal Reserve Banknál tartott afgán kormányzati pénzeszközök befagyasztását.
Hogyan romlottak el ilyen gyorsan az afganisztáni körülmények?
Afganisztánban az élet már az augusztusi tálib hatalomátvétel előtt is bizonytalan volt, az emberek több mint fele napi két dollárnál kevesebből élt. Az Egyesült Államok által támogatott afgán kormány teljes költségvetésének mintegy nyolcvan százaléka nemzetközi adományokból származott. Az ENSZ szerint az öt év alatti gyermekek több mint felének akut alultápláltsággal kellett szembenéznie. A Covid–19-járvány hatásai mellett az országot hosszan tartó aszály sújtotta, ami pusztító egy olyan országban, ahol a mezőgazdaság a GDP 25 százalékát teszi ki.
Az Egyesült Államok és szövetségesei kivonulása a gazdaság mintegy felét kitevő katonai és egyéb támogatások megszűnését jelentette. A legtöbb kormányzati alkalmazott nem kapott fizetést a tálib hatalomátvétel előtti két hónapban. Azóta mintegy félmillió afgán vesztette el a munkáját, köztük sok nő, akiket a tálibok kiszorítottak a munkaerőpiacról.
Az afgánok otthon a valutahiány miatt csak korlátozottan juthatnak hozzá a bankszámláikon lévő pénzükhöz. Eközben a külföldön élők nehezen tudnak segítséget küldeni otthoni családtagjaiknak, részben azért, mert a bankok vonakodnak üzletelni egy olyan országban, amelynek vezetőit az Egyesült Államok szankciókkal sújtja.
A piacokon van élelmiszer, de sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék – mondta Ciaran Donnelly, a Nemzetközi Mentőbizottság válságkezelési vezetője. „Ez humanitárius válság, gazdasági összeomlás és államcsőd egyben, és egymást erősítik” – mondta.
Mit tett eddig az USA a segélyezés érdekében?
Joe Biden elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok a kivonulás után is folytatja a humanitárius segélyek folyósítását Afganisztánnak, amelyet Donald Trump volt elnök és a tálibok által kötött békeszerződés után indítottak el. A kormányzat megjegyzi, hogy az Egyesült Államok továbbra is a legnagyobb humanitárius segélyt nyújtja Afganisztánnak és hozzájárul ahhoz az ENSZ-erőfeszítéshez, amelynek célja, hogy több mint ötmilliárd dollárt gyűjtsön az ország számára.
Washington azonban nem ismerte el az új kormányt és nem oldotta fel a tálibokkal és magas rangú vezetőikkel szemben hozott szankciókat, amiért menedéket nyújtottak az al-Káidának, miközben a 2001. szeptember 11-i támadásokat tervezte. Ez legalábbis azt a benyomást keltette, hogy nem lehet Afganisztánba pénzt küldeni vagy ott üzletet kötni.
Egy neve elhallgatását kérő magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő elismerte, hogy a szankciók nem csak a tálib vezetést sújtják. Elmondta, hogy az Egyesült Államok ezt részben az úgynevezett különleges engedélyekkel igyekezett feloldani. Ezeket decemberben adtak ki, hogy biztosítsák a nemzetközi szervezeteket, más nemzeteket és nem kormányzati szervezeteket arról, hogy a szankciók ellenére nyújthatnak humanitárius segélyt.
A tisztviselő elmondta, hogy az Egyesült Államok a Világbankkal és az Ázsiai Fejlesztési Bankkal is együttműködik, hogy a tálib hatalomátvétel előtt az afgán újjáépítésre elkülönített pénzt humanitárius segélyezésre fordítsák.
Roya Rahmani, Afganisztán korábbi amerikai nagykövete azt mondta, hogy nem támogatja az új kormány elismerését, de azt is, hogy a kérdést el kell választani a humanitárius segélyről szóló vitáktól. A segély akkor is létfontosságú, ha egy része a tálibok kezébe kerül.
„Afganisztánban nagyon erős és valós katasztrófa van kialakulóban, az emberek szenvednek” – közölte.
Mi a helyzet az Egyesült Államokban befagyasztott afgán vagyonnal?
A New York-i Federal Reserve Banknál közel hétmilliárd dollárnyi afgán pénz van befagyasztva a tálibok augusztusi hatalomátvétele óta. A tálibok azt követelik, hogy kapják meg a pénzt, de a szankciók miatt nem lehet átutalni nekik. A helyzetet bonyolítja, hogy a szeptember 11-i támadásokban megölt emberek családjai igényt tartanak a pénzre, hogy kifizessék az al-Káida és a tálibok ellen indított perben nekik megítélt kártérítést.
A Bidenhez csütörtökön eljuttatott levélben, amelyet 41, többségében demokrata kongresszusi képviselő írt alá, arra szólították fel az elnököt, hogy „biztosítsa, hogy a befagyasztott vagyon jelentős részét” humanitárius segélyezésre használják fel, azzal érvelve, hogy a romló körülmények miatt az ország „ismét a terroristaszervezetek”, például az al-Káida „táptalajává válhat”.
Sah Mehrabi, a marylandi Montgomery College közgazdász professzora és az afganisztáni központi bank igazgatótanácsának volt tagja szerint a befagyasztott pénzeszközök egy részét az árak stabilizálására, a köztisztviselők bérének kifizetésére és a magánszektor életben tartására kellene fordítani. Ellenkező esetben – figyelmeztet – beindulhat a gazdaság szabadesése.
„Nem hiszem, hogy ez az érdekünk és az Egyesült Államok érdeke – mondta Mehrabi. – Szerintem ezt az Egyesült Államok is tudja.”
A magas rangú kormányzati tisztviselő elmondta, hogy a Biden-kormányzat tárgyal a befagyasztott pénzeszközök sorsáról, de hagynia kell, hogy a szeptember 11-i áldozatok családjai által benyújtott jogi követeléssel kapcsolatos bírósági eljárás lezáruljon.
Van még valami, amit az USA és mások tehetnek?
Segélyszervezetek és mások sürgetik a washingtoni pénzügyminisztériumot, hogy adjon ki igazoló leveleket a vállalkozásoknak és kormányoknak, amelyek biztosítják őket arról, hogy nem kell jogi következményekkel számolniuk, ha Afganisztánban üzletelnek, bár a tisztviselő szerint az általános engedélyek éppen ezt hivatottak elérni.
Rahman, a volt nagykövet szerint a nemzetközi közösségnek le kellene ülnie, és kreatív megoldásokat kellene kidolgoznia, például valamilyen mobilbankot, hogy a tengerentúlon élő afgánok könnyebben eljuttathassák pénzüket a családjukhoz.
Bármit is tegyenek, annak rövid időn belül meg kell történnie – tette hozzá.
„Az éhezés és a szenvedés reménytelenséget szül – mondta. – A reménytelenség pedig szélsőségességet, terrorizmust és sokkal rosszabbat.”
