Kulcsfontosságú dokumentumokat fogadott el az Európai Parlament a migrációs kérdés rendezése terén. A testület megfogalmazta és elfogadta tárgyalási mandátumát, amelynek birtokában tárgyalóasztalhoz ülhetnek a tagállamokkal. A javaslatban változatlanul helyet kapott a szigorú határellenőrzés, a migránsok előszűrése, de az EP ragaszkodik ahhoz, hogy válsághelyzetben a menedékkérők kötelező szétosztásának is legyen helye a tagállamok között.
Akár pénteken elkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlament és a tagállamok között az új menekültügyi és migrációs paktumról. Azt is lehet mondani, hogy soha nem volt még ilyen közel a megegyezés lehetősége, az idő azonban rendkívül szorító: az egy év múlva esedékes EP-választások előtt be kellene fejezni a tárgyalásokat és el kellene fogadni a jogszabályt. Erre van esély, de bőven vannak kockázatok. Borítékolni lehet, hogy a tagállamok megosztottak lesznek a kérdésben, elég csak a magyar kormányt példaként említeni, amely a kötelező áthelyezés minden formáját elutasítja (márpedig a parlamenti javaslatban ez szerepel rendkívüli lehetőségként). Kérdés, hogy lesznek-e követői Orbán Viktornak, és elegen lesznek-e ahhoz, hogy blokkoló kisebbséget alkossanak a tanácsban. Az érdekek nagyon sokfélék, ugyanakkor a jelenlegi helyzet is tarthatatlan. Az Európai Parlament öt jogszabálytervezet kapcsán alakította ki az álláspontját – a Fidesz mind az ötöt ellenezte.
Öt javaslat – elfogadva
Új jogszabályra azért van szükség, mert a jelenleg érvényes Dublin III. rendeletet – amelyet tíz éve helyeztek hatályba – azon az elven alapult, hogy a menedékkérelem elbírálására az a tagállami hatóság illetékes, ahol a menedékkérő első alkalommal az EU területére lép. A gyakorlatban azonban azt láttuk, hogy tömeges beáramlás esetén ez nem működik. Így omlott össze 2015-ben a görög határőrizet, és emiatt hárul aránytalanul nagy teher ezekben a hónapokban az olasz, spanyol, máltai, ciprusi vagy portugál hatóságokra. Ezt a rendszert szerette volna felváltani az Európai Bizottság 2016-os javaslata, amelyről azonban a tagállamok nem tudtak megegyezni. A mostani tervezet sem új, mert a Von der Leyen-bizottság 2020-ban tette le az asztalra, és csak most jutottunk a célegyenes közelébe.
Ez a javaslat egy sokkal szigorúbb határőrizetre épül, ahol a harmadik országok állampolgárait előszűrik már akkor, amikor elérik az EU területét. Ezzel a bevándorlót tulajdonképpen be sem engedik az EU-ba, mert a határon őrizetbe veszik. Ezzel a másodlagos mozgásokat lehet megakadályozni. Csak akkor léphet az érintett uniós területre, ha az előszűrés alapján van esélye a menekültstátuszra.
Az előszűrés magában foglalja az azonosítást, az ujjlenyomatvételt, a biztonsági ellenőrzéseket, valamint az előzetes egészségi állapot és sebezhetőség felmérését. Az EP-képviselők módosító javaslataikba egy független alapjog-ellenőrzési mechanizmust is beépítettek, amely a határőrizetet is ellenőrzi annak érdekében, hogy az esetleges jogtalan visszaszorításokat jelentsék és kivizsgálják.
A menekültügyi és migrációs csomag központi eleme, a menekültügyi és migrációkezelési jogszabály rögzíti, hogy az EU és tagállamai hogyan lépnek fel közösen a menekültügy és a migráció kezelésében. Továbbfejlesztett kritériumokat állapít meg a tagállamok felelősségének meghatározására a menedékjog iránti kérelem feldolgozásában, valamint a felelősség igazságos megosztásában. Tartalmaz egy kötelező érvényű szolidaritási mechanizmust a migrációs nyomásnak kitett országok támogatására, beleértve a tengeren végzett kutatási és mentési műveleteket.
A válsághelyzet szabályozásáról külön jogszabály gondoskodik. A szöveg a harmadik országbeli állampolgárok hirtelen tömeges érkezésére összpontosít, amely válsághelyzethez vezet egy adott tagállamban. Az Európai Bizottság lesz jogosult a helyzetet értékelni, amelynek alapján kötelező áthelyezésekről, valamint az átvilágítási és menekültügyi eljárásoktól való eltérésekről születhet döntés.
A képviselők jóváhagyták a tárgyalási felhatalmazást a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló jelenlegi irányelv módosítására vonatkozóan. Ezek közé tartozik a tartós uniós engedélyek kiadásának felgyorsítása három év jogszerű tartózkodás után, valamint az átmeneti védelmi státusszal rendelkező személyek beilleszkedésének lehetősége. Az EU huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező lakosai további munkavállalási korlátozások nélkül költözhetnének egy másik uniós országba, és eltartott gyermekeik is automatikusan ugyanazt a státuszt kapnák.
Ehhez kapcsolódóan: Csaknem egymillió ember kért menedéket tavaly az EU-ban
Konzervatív elutasítás, szocdem támogatás
A javaslat ellenzői között van a Konzervatívok és Reformerek Szövetsége, amely az olasz és a lengyel kormánypárti képviselőket is tömöríti. A téma felelőse, a Jog és Igazságosság képviselője, Patryk Jaki azt mondta, hogy azok a módosítások, amelyekhez az EP ragaszkodott, nagyon megnehezítik a tanáccsal folytatott tárgyalásokat.
„A bizottság eredeti szövege jó munkaalap. A parlament által javasoltak azonban nem megoldások – jelentette ki Jaki a Szabad Európának eljuttatott közleményében. Hozzátette: – Sokkal nagyobb tiszteletet kellett volna tanúsítani a szerződés szabályai és a tagállamok hatáskörei iránt, másodsorban pedig elsődleges feladatunk polgáraink, az európaiak biztonságának biztosítása.”
Jaki szerint a javasolt változtatásokkal a parlament nagyobb döntési jogkört kíván adni a bizottságnak, és a bizottságra kívánja hagyni annak eldöntését, hogy mikor alkalmazza a vészhelyzeti mechanizmust. Úgy véli, hogy az Európai Parlament szinte kizárólag a migránsok letelepítésére kíván koncentrálni, megszüntetve a szolidaritás kifejezéseként a visszatérés szponzorálását. Azt is jónak találná a konzervatív frakció, ha sokkal több menedékkérelmet lehetne benyújtani az EU-tagállamok határain kívülről, de „sajnálatos módon a módosított szöveg csak a harmadik országokkal kötött ilyen típusú partnerségek előmozdítását írja elő”.
A szociáldemokrata frakció azonban védelmébe vette az általuk is támogatott javaslatot. Birgit Sippel német EP-képviselő szerint „a migrációs paktum a megoldásokról szól, míg a falak építéséről való beszéd elvonja a figyelmet. A mai szavazás komoly jogszabályokról szól, amelyek hosszú távú megoldásokat és kötelező érvényű szolidaritási intézkedéseket jelentenek.”
Párttársa, a spanyol Juan Fernando López Aguilar üzent az ellenzőknek is: „Keményen dolgoztunk azon, hogy a bizottsági szakaszban szilárd többséget találjunk a képviselőcsoportok között, és ezt el is értük. A bizottság mandátumának megkérdőjelezésével a konzervatívok és a reformisták – köztük az olasz kormány kormánypártja is – megmutatják, hogy nem gondolják komolyan a megoldásokat.”
Bár ez nem szerepelt egyik dokumentumban sem, komoly vitát okozott az elmúlt hetekben az a kérdés, hogy az EU adhat-e támogatást kerítések, falak építéséhez. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és parlamenti frakcióvezetője nyilatkozatai alapján ugyanis a jobbközép pártcsaládnak megtetszettek a kerítések, amelyekre uniós forrást is költenének. Igaz, amikor példákról van szó, sosem a magyar határkerítést, sokkal inkább a bolgár–török szárazföldi határ megerősítését említette. Megfigyelők szerint ez összefüggésben van azzal, hogy Bulgária (és Románia) a területükön nagy számban áthaladó migránsok miatt még mindig nem lehet tagja a schengeni övezetnek.
A Fidesz a „migránspárti baloldalt” bírálja
Ahogy említettük, a Fidesznek a javaslatok egyetlen pontja sem tetszik.
„Az Európai Parlament migrációs javaslatai teljes mértékben alkalmatlanok a migrációs probléma megoldására, ezért azokat haladéktalanul el kell utasítani” – mondta Hidvéghi Balázs képviselő a szerkesztőségünknek megküldött álláspontjában. Kiemelte: a javaslatok ösztönzőleg hatnak az illegális migrációra, tömeges visszaélésekhez és újabb migrációs válságokhoz vezetnek.
Hidvéghi Balázs szerint a javaslatok a régi rossz megoldásokat, például a migránsok kötelező szétosztását erőltetik, és ilyen formában Brüsszel újabb látványos kudarcához fognak vezetni a migrációkezelésében.
A képviselő szerint az Európai Parlament szavazása ismét megmutatta, hogy a magyar baloldal EP-képviselői támogatják az illegális bevándorlást és a migránsok kötelező szétosztását, ugyanis szavazatukkal támogatták a bevándorláspárti javaslatokat.
