Március végéig több mint egymilliárd forint tartozást halmozott fel a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Kecskeméten – derül ki az államkincstár közléséből. Tavaly nyáron személyi feltételek átmeneti hiánya miatt ideiglenesen le kellett állítani a teljes urológiai ellátást Szegeden és Kecskeméten is.
A szürkehályog-műtétre váró betegek szűk három hét alatt sorra kerülhetnek a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban Kecskeméten, de térd- és csípőprotézis-műtétre csaknem három hónapot kell várni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint. A jó hír az, hogy a kétmilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósult egynapos sebészeten április elejétől már műtenek, az viszont nem, hogy március végéig a kórház több mint egymilliárd forint tartozást halmozott fel – derül ki az államkincstár közléséből. Tavaly személyi feltételek átmeneti hiánya miatt ideiglenesen le kellett állítani a teljes urológiai ellátást Szegeden és Kecskeméten is, mert nem volt elég puffer a rendszerben.
A magánszektor felé terelik a betegeket
A kormány ugyan nem beszél az egészségügy privatizációjáról, de nincs ma olyan, aki ne venné valamilyen formában igénybe a magánegészségügyet. Az állami finanszírozás csökken (ami jóval alacsonyabb az EU27-átlagnál), ezzel pedig kimondatlanul is a magánszektor felé terelik a betegek jó részét. A fizetőképes beteg megkeresi a magánorvost, ha szüksége van rá, mert az állami ellátásban nem tudja időben elérni a szolgáltatást. Aki viszont nem tud fizetni, az vár a bejáratott orvosára, vagy arra, akit éppen kap.
Az ország különböző részein a lehetőségek rendkívül eltérők az állami és a magánszolgáltatóknál is, csakúgy, mint a betegek tapasztalatai. Úgy tűnik, a politikusoké is: ez derült ki az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának áprilisi ülésén. Az önálló egészségügyi minisztérium híján a Belügyminisztérium égisze alá tartozó dr. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint nem másról van szó, mint hogy „az utóbbi időben többször lett divat ez a várólistázás és ez a várakozási időzés, de ha megnézi az ember a nagy képet, nyilván mindig ki lehet emelni egy-egy olyan esetet, amikor valaki valami miatt később kapott időpontot vagy később került ellátásra, de ez általában jellemzően akkor szokott lenni, amikor egy bizonyos orvoshoz ragaszkodik valaki”.
Márciusban 46 ezer beteg várakozott
Takács szerint tehát a várólisták helyzete korántsem olyan vészes. Csakhogy a törvényben előírt kötelező várólistákon felül – amelyen márciusban negyvenezer beteg várakozott műtétre, derült ki a Napi.hu adatkérése nyomán – létezik egy másik beteglista is, amelyet tartós kapacitáshiány, hatvan napot meghaladó várakozási idő miatt vezetnek az intézmények. Ezek között az ellátások között akkor további hatezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra.
Ismert továbbá az úgynevezett 14 napos szabály, amikor a pácienst már daganatos diagnózissal a kezelőorvos beutal további vizsgálatra, de amíg a konkrét gyanú nem áll fenn, addig nem. Márpedig gyakran előfordul, hogy vérképre, ultrahangra vagy egyéb más, komolyabb vizsgálatra lenne szükség, amely felfedi a daganatot. Ezért nem ritka az sem, hogy vannak, akik okosban oldják meg: bemennek a sürgősségire, mert tudják, hogy egy nap alatt elvégzik a rutinvizsgálatokat, az ultrahangot, akár a labort is. Ez nemcsak nem etikus, de még a leterhelt sürgősségi ellátásra is további terhet ró.
A magánszolgáltatót viszont sokan nem engedhetik meg maguknak. Megnéztünk hat fővárosi és vidéki klinikát, hogy mi mennyibe kerül. Hasi és kismedence-ultrahangért 25–30 ezer forintot kérnek el, a mellkas-CT 50–55 ezer forint, a gerinc-MR 25 ezer, a rutin nagylabor 15–27 ezer, a gyomortükrözés 55–90 ezer forint.
A betegek teljesen elveszettek a bonyolult egészségügyi rendszerben
Benkóczkiné Halasi Helga 1996 óta dolgozik az egészségügyben, kezdetben segédápolóként és nővérként a kecskeméti megyei kórház baleseti sebészetén, majd kivonuló mentőtisztként. 2015-től főállásban volt az OEP-nél, az orvosszakértői osztályon, de részmunkaidőben tovább mentőzött, míg 2017-ben – súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezető gerinc- és ízületi betegség miatt – fel kellett hagynia a munkájával.
Újra kellett terveznie az életét, ami családjának, orvosának hála némiképp sikerült is. Létrehozta a Híd az egészség-ügy és beteg-ség között nevű online csoportot. Ebben a több mint hat és fél ezer tagú közösségben próbál hidat képezni az egészségügyi dolgozók és a betegek között, segítve mindkét fél munkáját, mert a betegek teljesen elveszettek a bonyolult egészségügyi rendszerben.
Helga jól ismeri a megye kórházi viszonyait. Kérdésünkre, hogy mi a legnagyobb kihívás az ellátásban, azt felelte:
„A jó, elhivatott és lelkiismeretes orvosból sajnos egyre kevesebb van, nehéz megtalálni a megfelelő szakembert és nehéz megkapni a megfelelő ellátást. Nagyon sokan vannak, akik segítségre szorulnak. A kórházban dolgozó orvosok, nővérek nem győzik a sok beteget, emiatt gyakran túlterheltek, idegesek, és ez megint csak a betegeken csapódik le.”
Sok orvos átmegy a magánegészségügybe
Az orvoshiány kialakulásáról elmondta: az orvosok között is voltak, akik nem bírták a túlterhelést, a nem megfelelő feltételeket, ezért nem írták alá az új szolgálati jogviszonyt, felálltak és elmentek magánrendelőkbe, magánklinikákra, hiszen ott megkapják azt, amit az állami intézetekben nemigen. A paraszolvencia kivezetése se jól sült el – teszi hozzá –, ugyanis azzal, hogy megemelték az orvosok bérét, ami nagyon szükséges volt, nem kompenzálták a számukra szükséges, elégséges, megszokott anyagi forrást, ezért vándorolnak többen is a magáncégekbe. Ilyen körülmények között szerinte ma „nagyon nehéz feladata van a főigazgatónak, ápolási igazgatónak és a főnővéreknek, hogy kiállítsák a megfelelő létszámú szakembert a kórház minden osztályán és szakrendelőjében”.
Az egészségügy feneketlen kút, szokták mondani, amibe nem győzik a sok pénzt befektetni. Benkóczkiné Halasi Helga szerint inkább arról van szó, hogy „az államnak nem célja a beteg emberek meggyógyítása, mert sokba kerül, a finanszírozásokat is megvonják, mellyel a várólisták hossza egyre csak nő, ezzel is a magánszektorba kényszerítve a betegek jó részét”.
Milliárdos kórházi adósságok
Dr. Gondos Miklós vármegyei intézményvezetőt, főigazgatót kérdeztük arról, mekkora kihívást jelentenek a várólisták a Bács-Kiskun megyei kórházban, s hogy mi okozta a kórház milliárdos adósságát. A koronavírus-járvány miatt a súlypont az azonnali életmentésre és a pandémia megállítására helyeződött, ezért a sürgős beavatkozást nem igénylő műtétekre későbbi időpontot kaptak a betegek. Ennek következményeként a kórházi várólisták hossza is megnövekedett – tájékoztatott a kórház vezetője.
A szakemberhiányról elmondta, hogy az orvosi és szakdolgozói bérek növekedésétől remélik, hogy megoldja a humán erőforrás utánpótlását. A főigazgató hozzátette, hogy „kihívás számunkra is a Z generáció megszólítása”. Az ápolók helyben maradását egy most épülő, nyolcvanfős nővérszállóval is szeretnék segíteni.
Eladósodott közintézmények országszerte
A Magyar Államkincstár (MÁK) által közölt legfrissebb adatokból világosan kiderül, hogy a közintézmények adósságállománya jelentősen megnövekedett februárban (hetvenmilliárd forint), illetve márciusban.
A legnagyobb adósok között van az Országos Rendőr-főkapitányság, de a listán tankerületi központok is szerepelnek az egészségügyi intézmények mellett. A MÁK kimutatásából kitűnik, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórháznak 2023 februárjában 1,25 milliárd forint tartozása volt, márciusban 1,02 milliárd forint.
„Ennek fő oka a minden szektort érintő energiaválság és az annak hatásaként jelentkező áremelkedések. Kórházunk tartozásának 95 százaléka energiaszámla-tartozás” – válaszolta kérdésünkre dr. Gondos Miklós intézményvezető. Hogy mikor tudja le az adósságát a megyei kórház, azt egyelőre a főigazgató sem látja, de reméli, hogy sikerül idővel rendezni úgy, hogy mindeközben ne sérüljön a biztonságos betegellátás.
Levonják a társadalombiztosítást, mégis fizetünk
A 2021-es évhez képest az állami kórházak energia- és gázszámláinak többletköltsége 120-150 milliárd forint 2023-ban – mondta a kórházszövetség elnöke, Velkey György. A kormány ezt két módon igyekszik orvosolni: a lejárt adósságállomány konszolidálásával és a teljesítményfinanszírozással. A kórházak adósságának problémája Velkey szerint ettől még nem fog megoldódni. A várólistákkal kapcsolatban is van még bőven tennivaló: nemrég Rétvári Bence államtitkár is elismerte, hogy „még nem sikerült visszatérni a járvány előtti szintre”.
Nem valószínű, hogy hamarosan rövidülnek a várólisták, ezért sokak pont az idő szorítása miatt minden anyagi nehézség ellenére a magánegészségügyhöz fordulnak segítségért. Nem korrekt ez főleg azokkal szemben, akik egy életen át becsületesen fizetik a tb-járulékot, és amikor bajban vannak, nem kapnak megfelelő ellátást az állami szerveknél.
Márpedig továbbra is nagy szükség lesz a magánszolgáltatás mellett az állami egészségügyi ellátásra, ha érdemben nem javul a magyar emberek egészségi állapota. Nem fest ugyanis túl pozitív képet a KSH Magyarország számokban, 2022 című összeállítása, amely szerint a háziorvosok nyilvántartása alapján 3,2 millió embert kezeltek magas vérnyomással. Két évtized alatt a leggyakoribb betegségek előfordulása jelentősen megemelkedett, legnagyobb mértékben az asztmáé (272 százalék), a rosszindulatú daganatoké (158 százalék) és a diabéteszé (137 százalék).
