Ausztria vezetésével hét európai uniós tagállam alapított lobbicsoportot azért, hogy felgyorsítsa a nyugat-balkáni államok integrációját. A magyar kormány elvileg a balkáni bővítés leghangosabb támogatói közé tartozik, mégis kihagyták a kezdeményezésből, és nem hívták meg a témában rendezett legutóbbi nemzetközi fórumra sem. A Szabad Európa kiderítette, miért.
Megalakult az Európai Unióban a Nyugat-Balkán Barátai nevű országcsoport – adta hírül még június 22-én az Euractiv. Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál szerint osztrák kezdeményezésre, Görögország, Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Csehország részvételével azért alakult lobbicsoport az EU-n belül, hogy elősegítse a térség államainak uniós integrációját.
A kezdeményezés feje, Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter azt mondta az Euractiv szerint, hogy „eltökélt lépéseket szorgalmaznak” annak érdekében, hogy az EU „végső lökést adjon a délkelet-európai bővítési folyamatnak”.
„Miközben nagyon helyesen most minden erőfeszítés Ukrajna megsegítésére irányul, az Európai Uniónak nem szabad elveszítenie a figyelmét a délkelet-európai térség iránt sem” – idézte a portál Alexander Schallenberg szavait.
Ehhez kapcsolódóan: Minden, amit Orbán Viktor és Milorad Dodik hirtelen szárba szökkenő barátságáról tudni szeretne.
Ő is mondja
A fenti mondatok akár Orbán Viktortól vagy Szijjártó Pétertől is származhatnának. A magyar kormány hosszú idő óta a nyugat-balkáni bővítés egyik leghangosabb szószólója az Európai Unióban.
A magyar kormányfő gyakori vendég a térség országaiban, éppen június 22-én járt utoljára Bosznia-Hercegovinában, ahol Borjana Krišto miniszterelnök asszonnyal tartott megbeszélései után a Népszava szerint azt mondta: „Nem lehet, hogy minden pénz Ukrajnába áramoljon, a balkáni fejlődésre és biztonságra is jutnia kell.” Ezenkívül „Magyarország a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát támogatja, az Európai Uniónak most nagyobb szüksége van a Balkánra, mint fordítva.”
Ennek fényében érdekes, hogy éppen a magyar kormányt hagyták ki a Nyugat-Balkán Barátai csoportból. (Az ügyben kerestük a külügyminisztériumot, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.) A Szabad Európa információi szerint a lépés osztrák oldalról nem diplomáciai baki, hanem szándékos.
„Vállalhatatlanná vált”
A térség érzékeny politikai viszonyai miatt a magyar kormány – elsősorban a Boszniai Szerb Köztársaságra és Szerbiára irányuló – politikai és gazdasági aktivizmusa nyilván feltűnést keltett több államban, így információink szerint Ausztriában is, ami az osztrák kormányhoz eljuttatott diplomáciai jelentésekben is megnyilvánult.
Mint megtudtuk, az elmúlt időszakban több irányból is olyan jelentések érkeztek az osztrák külügyminisztériumhoz, amelyek alapján – egy forrásunk szerint – „vállalhatatlanná vált a magyar kormány részvétele”.
Információink szerint három konkrét eset szolgáltatta a fő okot – ezekkel egyébként a Szabad Európa is részletesen foglalkozott korábban. Az első az volt, amikor 2021. november 6-án Orbán Viktor és Szijjártó Péter Milorad Dodik boszniai szerb elnökkel tárgyalt, és százmillió eurós (nagyjából negyvenmilliárd forintos) támogatást ígértek a boszniai szerb vezetőnek.
Ehhez kapcsolódóan: Mi a közös Dodikban és a fideszes trafikbizniszben?
Több helyi szakértő már akkor úgy értelmezte a gesztust, hogy az valójában Dodik választási kampányának burkolt támogatása, de később kiderült, hogy a pénz egy részét (35 millió eurót) címzetten, Magyarországon összeszerelt mezőgazdasági gépek beszerzésére lehet csak fordítani pályázatok formájában.
Tavaly májusban a Napi.hu írta meg, hogy Mészáros Lőrinc egy Agrolink Kft. nevű cégen keresztül tulajdont szerzett a debreceni székhelyű Drone Agro Kft.-ben, amely mezőgazdasági gépek kereskedelmével is foglalkozik. Információink szerint a lépés az osztrák kormány figyelmét sem kerülte el, és úgy ítélték meg, hogy a magyar állami segítség valójában egyértelműen azt célozza, hogy a pénz egy része Orbán Viktor nagyvállalkozója érdekeltségeihez kerüljön, ami megengedhetetlen korrupciós kockázatot jelent.
Bajban ismerszik meg…
A második eset tavaly decemberben történt, amikor kiderült, hogy a magyar kormány az Eximbankon keresztül újabb 110 millió eurós (45 milliárd forintos) támogatást nyújt a Boszniai Szerb Köztársaságnak. Milorad Dodik ekkor már túl volt egy sikeres helyi választáson, amely előtt viszont a boszniai szerb kormány nagyon kiköltekezett.
Ebben a helyzetben akár életmentő is lehetett a rendkívül kedvező, évi ötszázalékos kamatozású, tíz évre nyújtott hitel. Dodik nemcsak szélsőséges szerb nacionalista, de nyíltan oroszbarát is, és már többször bejelentette, hogy el akarja szakítani a Boszniai Szerb Köztársaságot Boszniától, ennek érdekében pedig saját hadsereget akar. Egy osztrák forrásunk szerint emiatt elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány kifejezetten a személyének szóló támogatást nyújt kedvezményes hitel formájában.
Végül a harmadik eset az volt, amikor Lugos Roland magyar nagyvállalkozó cége, a Lugos Renewables megszerezte tavaly decemberben a Boszniai Szerb Köztársaság területén épülő legnagyobb naperőmű többségi tulajdonát. Mint megírtuk, a boszniai szerb entitás villamos energiai nagy cége, az Elektroprivreda RS (ERS) titokban, nyílt pályázat nélkül eladta nekik a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét.
Ehhez kapcsolódóan: Pénz nem számít, ha Dodikról van szó.
Idén már nem hívták Orbánt a kolostorba
Lugos Rolanddal a 100 leggazdagabb magyart bemutató cikkünkben mi is foglalkoztunk, ő egyike annak a kevés újgazdagnak, aki az utóbbi időben be tudott kerülni a listára. A napelemes ágazatban meghatározó szereppel bíró üzletember 16,8 milliárdos vagyonával ugyan a lista alján szerepel, és összesítésünk nem talált nála NER-es kötődést.
Információnk szerint osztrák részről ennek ellenére egyszerűen úgy látják, hogy aki ma Magyarországon egy olyan stratégiai ágazatban, mint a megújuló energiák, gyorsan meghatározó szereplő lehet, az csak a hatalom hátszelével érhet el ilyen üzleti sikert, Orbán Viktor és Milorad Dodik szoros kapcsolata miatt pedig Lugos Roland cégének terjeszkedése éppen a Boszniai Szerb Köztársaságban nem lehet véletlen, így ebben is egyértelműen a magyar kormány gazdasági térnyerésének, ezen belül politikai befolyásszerzésének bizonyítékát látják.
Június 23–24-én tartották az alsó-ausztriai Göttweig kolostorában a szokásos éves Európa Fórumot, ahol a nyugat-balkáni bővítés is kiemelt téma volt. Az eseményen többek között Giorgia Meloni olasz kormányfő, Karl Nehammer osztrák kancellár, Rumen Radev bolgár elnök, Maja Popović szerb igazságügyi miniszter és Alexander Schalleberg osztrák, Gordan Grlić-Radman horvát, Miroslav Wlachovský szlovák, Peter Burke ír, Jan Lipavský cseh külügyminiszter mellett Margrethe Vestager és Johannes Hahn uniós biztos is részt vett, valamint Gabriel Escobar, az amerikai kormány Nyugat-Balkánért felelős megbízottja.
Magyar meghívott idén már nem volt. Érdekes, hogy ehhez képest tavaly még úgy népszerűsítették a fórumot, mint amelyen „korábban Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker is részt vett már”. Ebben az ügyben is kerestük a külügyminisztériumot, válaszaikat közölni fogjuk.
