Az egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt olyan egészségügyi dolgozóval, aki nem veszi fel az oltást és meg kell szüntetni a jogviszonyt azzal, aki megtagadja, hogy beoltsák. Mentesség az oltás alól csak orvosi szakvéleménnyel kapható.
A védőoltás felvétele minden még be nem oltott az egészségügyi dolgozónak kötelező, beleértve
- az alapellátásban,
- a járóbeteg-szakellátásban,
- a kórházakban,
- a mentőknél,
- a gyógyszerellátásban,
- a diagnosztikában foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat,
- a betegszállítókat,
- a magán egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat is.
- az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozókat,
- a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozóknak (pl. idősotthonba bejáró orvosoknak).
A kormányzati járványportálon és a Magyar Közlönyben is megjelent rendelkezés szerint
"a még be nem oltott egészségügyi dolgozóknak legkésőbb szeptember 1-ig fel kell venni az oltás első dózisát. Az egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt olyan egészségügyi dolgozóval, aki nem veszi fel az oltást és meg kell szüntetni a jogviszonyt azzal az egészségügyi dolgozóval, aki megtagadja az oltás felvételét".
A munkáltató felhívhatja az egészségügyi dolgozót arra, hogy igazolja a védőoltás felvételét, illetve arra is, hogy a védőoltást a határidőig felvegye avagy az oltás alóli mentességet megalapozó orvosi szakvéleményt bemutassa.
Azok az egészségügyi dolgozók, akik már több mint 4 hónapja kapták meg a második oltásukat, már a harmadik oltást is kérhetik.
Az intézkedés indoklása szerint az egészségügyben dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek és forrásai lehetnek a vírus közösségi terjedésének, ezért oltásukra saját egészségük és a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van.
A szakszervezet szerint a kényszer nem jó megoldás
Ahogyan arról a Szabad Európa is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök július 16-án jelentette be, hogy az egészségügyben dolgozóknak kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást. Mint mondta, az egészségügyben amúgy is vannak kötelező oltások a dolgozóknak, ez a lista most eggyel bővül.
A kormány döntését fontosnak nevezte és üdvözölte a Magyar Orvosi Kamara. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke ugyanakkor arról beszélt a szakszervezet.hu portál beszámolója szerint, hogy megoszlanak a vélemények a döntésről. Szerinte lesznek néhányan, akik elhagyják emiatt a pályát. Az érdekképviselet vezetője szerint fontos lenne, hogy azokat, akik eddig távol tartották magukat az oltástól, ne kényszerrel győzzék meg.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke közben azt javasolta a kormánynak, hogy több olyan más munkakörben is tegyék kötelezővé a koronavírus elleni oltást, ahol a munkavállalók emberekkel érintkeznek, így például a rendészeti szervek alkalmazottainál, a közösségi közlekedésben dolgozóknál vagy az éttermi alkalmazottaknál. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón azt mondta, hogy foglalkoznak a javaslattal.
Magyarország nincs egyedül Európában az egészségügyben dolgozók koronavírus elleni oltásának kötelezővé tételével. Elsőként Olaszország vezette be ugyanezt, de kötelező már Görögországban és Franciaországban is. Utóbbiban tervezik más foglalkozási ágakra is kiterjeszteni az intézkedést, sőt, Emmanuel Macron elnök már arra is tett utalást, hogy később akár a teljes felnőtt lakosság számára kötelezővé tehetik a védőoltást.
Az Egyesült Királyságban, ahol az egyik a legmagasabb az átoltottság a világon, egyelőre az idősotthonokban dolgozók számára tervezik köztelezővé tenni az oltást.
