A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések.
A Debreciner.hu cikkét a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük. Ebben a sorozatban az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy saját olvasóikon túl a szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.
Augusztus 11-én részletesen bemutattuk a 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiírt EFOP-2.2.2. pályázatot, valamint az annak keretében elindult Jobb, mint az otthon – támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című, 2,41 milliárd forint európai uniós támogatásból finanszírozott programot. A projekt során Bárándon, Derecskén, Püspökladányban és Szerepen épültek fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyek számára olyan, tizenkét férőhelyes lakóházak, amelyek a hagyományos, nagy bentlakásos szociális otthonokat hivatottak kiváltani. Egyes házak már 2019-re elkészültek, azonban még egyetlen lakó sem költözhetett be az épületekbe.
Ugyancsak beszámoltunk arról, hogy az EFOP-os pályázat keretében 2017 óta elindult összesen huszonkét projektből még egyet sem zártak le, többszöri határidő-tologatás után a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) honlapján olvasható információk szerint a várható befejezés dátuma 2022. december 31.
Nem mondták meg a csúszások okát
Megkérdeztük az SZGYF-et, mi az oka annak, hogy egyetlen projektet sem sikerült még befejezniük. A főigazgatóság cikkünk megjelenése után egy nappal, augusztus 12-én reagált levelünkre. Azt írták, az említett projektek mindegyikében a meghatározott céloknak megfelelően, az érintett emberek érdekében zajlik a források felhasználása, a konkrét kérdésünkre, tehát a huszonkét projekt befejezetlenségének okára azonban nem válaszoltak.
„A cikk félreérthető, téves állításai arra vezethetők vissza, hogy a benne említett projektek még nem fejeződtek be. A projektek akkor fejeződnek be, amint minden szükséges engedély rendelkezésre áll, valamint ha az eltervezett valamennyi projektelem együttesen megvalósul” – írták. Arra az SZGYF nem tért ki, hogy cikkünk pontosan mely állításait tartják félreérthetőnek vagy tévesnek.
Minden épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni – állítja a főigazgatóság
Azt is kifejtették, hogy vannak olyan projektelemek, amelyek teljesülése folyamatban van, ezért csak a projektelemek együttes teljesítését követően lesz lehetőség a projektek befejezésére. „Így azelőtt minden olyan jellegű állítás, hogy nem valósultak meg a célok – alaptalan. Amit a projektekben vállaltunk, az mind megvalósul. Továbbá az összes épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni – minden ezzel ellentétes állítás tévedésen alapul” – közölte az SZGYF, minden bizonnyal arra, az általunk is megemlített derecskei szóbeszédre utalva, miszerint bizonyos személy(ek) a projektet kihasználva arra játszhat(nak), hogy a program befejezését követően csak öt évig kell az eredeti rendeltetésüknek megfelelően hasznosítani az ingatlanokat. Természetesen nem állítottuk, hogy ennek a híresztelésnek lenne szilárd valóságalapja, azonban cikkünk megjelenését követően is kaptunk olyan megkereséseket, amelyek alapján mindenképpen kijelenthető, hogy ez a téma része a városi közbeszédnek.
Nem közölték, mely helyszínekről és projektekről van szó
Az SZGYF-től azt is megkérdeztük, hogy az említett huszonkét program között vannak-e olyanok, amelyek keretében már költözhettek be lakók, és ha igen, akkor mely projekt kapcsán, mely településeken. A főigazgatóság válasza szerint 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett be a lakásokba, a konkrét projekteket és az érintett településeket azonban nem nevezték meg.
