Harcos Fidesz-ellenes amazon, progresszív balos és a kerület minden lakójának gondját megoldó házmester: három karakteres ellenzéki polgármester Budapestről. Kétrészes cikkünkben igyekszünk feltárni politikájuk mélyebb rétegeit, és hogy kínálnak-e alternatívát a Fidesz hatalomgyakorlásához képest.
A közös listás ellenzék 2019-ben megszerzett önkormányzati pozícióinak nagyjából felét fogja elveszíteni jövőre, hacsak nem lesz valami váratlan fordulat – írta 2023 júliusában Tóka Gábor választási adatelemző a Vox Populi blogon. Ugyanis a 2019-es önkormányzati választás idején még 258 település volt Magyarországon (a 3177-ből), ahol a közös listán induló ellenzék szavazataránya felülmúlta a Fideszét, a 2022. áprilisi országgyűlési választáson pedig már csak 66.
A váratlan fordulat elmaradni látszik, az ellenzéki pártok a magyar gazdaság válságából, az uniós támogatások befagyasztásából és a hatalmas inflációból sem profitáltak politikailag.
Cikkünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha már nekik nem sikerült, az ellenzék önkormányzati politizálása hozzájárulhat-e a sikerükhöz 2024-ben. Vagy – amiatt is, mert egyszerre szavazunk a helyhatóságokra és az Európai Parlament magyar képviselőire – az emberek országos pártpreferenciájuk alapján voksolnak majd a nagyobb településeken?
Három nagyobb önkormányzatot, budapesti kerületet választottunk ki elemzésre, a II.-at, a VIII.-at és a IX.-et. Mindháromban 2019-ben vette át az ellenzék az irányítást, és három markánsan különböző polgármesteri politizálási mód jellemzi őket.
Kíváncsiak voltunk arra, látszottak-e a hatalmi politikán kívüli szempontjaik is, alternatívát tudnak-e mutatni a Fidesz hatalomgyakorlásához képest. Vannak-e olyan figyelemre érdemes közpolitikai kezdeményezéseik, amelyek akár szavazatokat is hozhatnak, vagy a XXI. századi, törzsiesedett politikában – ahogy ezt sok elemző, itthon elsősorban Török Gábor állítja – csak a hatalmi politika és a politikai szereplők számítanak, a tartalom, a programok nem? Milyen hatalompolitikai szempontok fedezhetők fel a szakpolitikai döntések mögött? Megújíthatja-e a politikát a helyhatóságokban kipróbált divatos, új irányzat, a részvételiség, a polgárok bevonása?
A helyhatóságok az emberekhez legközelebbi politikai szint, de a a részvételi arányok tanúsága szerint mégsem annyira fontos a lakosságnak: 2006 őszén volt a legmagasabb a választási részvétel, 51 százalékos. E szerint az emberek nem érzik a súlyát a helyi döntéshozatalnak, ugyanakkor csak a miniszterelnök és a polgármesterük nevét szokták tudni (esetleg még az államfőét).
Természetesen míg a kistelepüléseken a szereplők ismertsége, helyi elfogadottsága a döntő a települési választáson, a nagyvárosokat erősen átpolitizálja a nagypolitika.
Az elbukott 2022-es választás után minden elemző azt mondta, és minden párt fogadkozott, hogy ezt teszi: erőt gyűjt, közösségeket teremt. Hogyan sikerült ez helyben, helyi politikusaik révén? Bár minden politikus azt mondja (főleg most, az országos választási helyosztás füstös szobákban született alkuinak paravánjaként), hogy „a helyi tárgyalások arról szólnak, hogy az önkormányzatokban hogyan tudják a helyi érdekeket a legjobban képviselni”, hogyan értelmezik az egyes polgármesterek és csapatuk a helyi érdekeket, és valóban az-e a legfontosabb egy százezres település választásán?
Cikkünk megírásához kerületenként öt–hét politikussal (a Fidesz politikusai egyik kerületben sem válaszoltak a megkeresésre), háttéremberrel és a kerületben aktív civillel folytattam háttérbeszélgetéseket. Különösen támaszkodtam a közgazdász-szociológus, de nem ebbéli, hanem évtizedes civil résztvevő/aktivista minőségében megkeresett Bódis Lajos információira, értékeléseire és az általa az évek során kikért sok közérdekű adatra.
Elszámoltatás, átláthatóság
„Mi nem lopunk.” Minden ferencvárosi és józsefvárosi önkormányzati vezető, politikus ezt említi elsőként, amikor előkerül az összehasonlítás az előző, fideszes kerületvezetés politikájával. Az odafigyelés mellett a közpénzre igyekeztek elzárni a szivárgó közpénzcsapokat is. Szerződések felmondása (Ferencvárosnak pl. 25 ügyvédi irodával kötött szerződése volt), korábban egyben kiírt szolgáltatások részekre bontása, a feladat önkormányzati céggel történő ellátása, az irányított közbeszerzések melegágyának számító meghívásos közbeszerzések megszüntetése (ezt a II. kerület csak 2022-től lépte meg), a pályázatokban felsorolt egyes munkafolyamatok árszorzóinak átsúlyozása: ezek voltak ennek fő eszközei.
Ezzel saját számításaik szerint a VIII. kerületi önkormányzat négy év alatt összesen ötmilliárdot spórolt. Ferencvárostól három és fél milliárd forintot vont el a kormány a Covid-járvány kapcsán, de ez nem látszott meg a költségvetésén. „Ezen volt tetten érhető leginkább, hogy mi volt itt korábban” – mondja az egyik városvezető.
A fideszes vezetésű, legtöbb forrásunk szerint Bácskai János helyett/mellett a háttérből a korábban parlamenti képviselő Varga József által irányított (ő nemrég újból felbukkant Lázár János mellett) Ferencvárosban 2019 előtt – a belvárosi ingatlaneladásokhoz hasonlóan – öt-nyolcmillióért tudták megvenni húszéves részletfizetéssel, majd pár hónap múlva több tízmilliós haszonnal eladni az önkormányzat által frissen felújított házak nagy lakásait az azokra pár hónappal korábban bérleti jogviszonyt szerző rokonok, politikai kliensek.
Az új vezetés egyik első intézkedésével megtiltotta, hogy el lehessen adni önkormányzati tömbrehabilitáció során felújított bérlakásokat. A piaci bérleti áron hirdetett bérlakások pályázatai azóta a bérletidíj-ajánlat nagysága alapján dőlnek el, klientelizmus vádja nem merült fel.
Sokszor így is ugyanazok a cégek végzik a munkát, de olcsóbban. Néha a jellege, kiépített infrastruktúrájuk teszi őket megkerülhetetlenné, de több esetben látszanak „támogató ajánlatokkal” körbebástyázott régi/új nyertesek is.
Mindhárom kerület tett büntetőfeljelentéseket, eredménytelenül (bár vannak még folyamatban nyomozások), és úgy tudjuk, a kampányra is be van tárazva néhány. A II. kerületi önkormányzatnak a kerületi uszoda előző ciklusbeli építése kapcsán tett feljelentése másfél milliárd forintról szól, a józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi üdülőjével kapcsolatos feljelentés is több száz milliós.
Nagy személycserék nem voltak a hivatalokban (sokan maguktól elmentek, sokszor kormányhivatalokba), bár Józsefvárosban a városüzemeltető és bérlakásfenntartó cégnél igen, miután majdnem két év után átvilágíttatták egy komoly külsős céggel.
Voltak meglepő folytonosságok is. Ferencvárosban az új vezetéssel is lojálisnak mutatkozó (emellett komoly szakembernek is mondott) főépítész még két évig regnált, utána csöndben tanácsadói állást adott neki egy kerületi cégnél a városvezetés. A legtöbb kerületben lecserélték a polgármester legfőbb jogi/törvényességi támaszának számító jegyzőket, de a II. kerületi a helyén maradt. A polgármester, Őrsi Gergely 2006 óta MSZP-s kerületi képviselő. (Érdekes, hogy a hozzá hasonlóan „politikamentes” városvezetői szerepet formáló momentumos, VI. kerületi polgármester, Soproni Tamás is megtartotta a jegyzőjét.)
A kerületi cégek vezetői cserélődtek, néha politikából érkezőkkel, néha szakemberekkel, a cégek felügyelőbizottságai viszont mindenütt – ahogy korábban is – politikai alapon állnak össze, jórészt pártpolitikusokból.
Az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország a 2019-es választás előtt Ez a minimum néven átláthatósági javaslatcsomagot tett közzé, később kidolgozták ennek auditálási rendszerét is. A csomagot aláírta sok ellenzéki politikus, megígérve, hogy hatalomra kerülésekor bevezeti.
A K-Monitor 2022-ben soktényezős auditrendszere alapján monitorozta harminc önkormányzat átláthatóságát. Az auditon a VIII. és a IX. kerület a legjobbak között végzett, a II. viszont a legkevésbé transzparens helyhatóságok között. A rossz eredmény elsősorban a közbeszerzések és a szerződések rossz átláthatóságának köszönhető. A kerületi önkormányzati cégek közbeszerzéseit nem tették nyilvánossá. A képviselő-testület közbeszerzési bizottságának sem volt nyilvánossága, a kutyapártos képviselő, Juhász Veronika harcolta ki, hogy legalább a napirendet közzétegyék. A jogszabálynak megfelelően ötmillió forintos értékhatár felett közöltek a szerződésekből összesített információkat, idéntől ezt levitték egymillió forintra, és vizualizálták a költségvetést is. Az Ez a minimum aláírói az egymillió forint feletti szerződések teljes közzétételét vállalták.
Szintén Juhász Veronika, valamint az önkormányzatot adatkérésekkel bombázó Bódis Lajos derítette ki a kerületi pártirodák ügyének részleteit. „Összehasonlítva az ingatlan.com-mal és a Margit-negyed értékbecsültetett üzlethelyiségeivel, látható, hogy az önkormányzattól sokkal kevesebb pénzért bérlik a pártok a helyiségeket. Ráadásul az a pofátlanság is van benne, hogy a pártok képviselői által a Fény Utcai Piac Kft.-nek kiszervezett helyiségeknek csak egy részét kell bérbe venniük” – mondja Bódis Lajos.
Az Alkotmánybíróság évtizedekkel ezelőtt kimondta a pártok önkormányzati helyiségbérleti kedvezményezésének tilalmát. A pártirodák ilyen konstrukciójú bérlésében már a fideszes városvezetés alatt is működött a kerületi nagykoalíció a pártok között: az egész helyiséget használhatják, de csak a terület 20–57 (az előző ciklusban 20–30) százalékáért kell fizetniük, és az is csak harmada a piaci négyzetméterárnak. Ebbe a kölcsönös korrupcióba csak a Kutyapárt és az LMP nem szállt be, illetve a Momentum csak akkora részét használja az irodának, amennyiért díjat fizet. Viszont az előző ciklusban fő kedvezményezett MSZP visszaadta az irodát, Őrsi Gergely orvosi rendelőt hozatott ott létre, és most egy Margit körúti magánhelyiségben tartja a párt az eseményeit.
A kutyapártos képviselő javaslatára szüntette meg a testület a meghívásos közbeszerzéseket, amelyekből 2019–2022 között húsz volt a kerületben. A párt szakértői szerint az egyik építési pályázatot egyszereplősre sikerült kiírni.
Juhász Veronika javaslatára fogadták el a ciklus elején az Ez a minimum programot is, amelyet az audit szerint 2022-ig csak nyomokban sikerült teljesíteni. A képviselőnek azt már nem sikerült elérnie, hogy az önkormányzat saját tulajdonú cégeire is automatikusan vonatkozzanak az Ez a minimum normái.
Yes, we can: a részvételiség
A legtöbb demokráciában 2008 óta erősen csökkent a kormányzatba és a politikai intézményekbe vetett bizalom. Kutatások szerint elsősorban az állampolgári részvétel erősítése és a közszolgáltatások minőségének javítása növelheti ezt.
Az állampolgári részvételen keresztül az állampolgár kísérletet tehet a kormányzat/hatalom befolyásolására, hogy a számára preferált módon cselekedjen. 2019-ben mindegyik ellenzéki jelölt azzal kampányolt, hogy bevonja a lakosságot a döntéshozatalba. Ennek az elmúlt években Magyarországon is gyökeret vert eszközei az önkormányzatok különféle civil részvételi programjai, a közösségi tervezés és a közösségi költségvetés működtetése.
Kritikusai szerint ezek többségükben politikai akciók, a politikai kommunikáció részei, az emberek úgyis csak annyit akarnak, hogy ha bejelentenek egy kátyút, azt a polgármester azonnal csináltassa meg. Ha így fogjuk föl, akkor meg kell emlékezni Habony Árpádról, aki külföldről honosította meg a Fidesznél az alkalmanként közel tízmilliárd forintból megrendezett nemzeti konzultációkat, ami az állampolgári bevonódás országos szintű imitációja, viszont hatékony kommunikációs eszköz. (Amivel már az ellenzéki vezetésű főváros is kísérletezett.) Részvételi költségvetést viszont már fideszes önkormányzatok is meghirdetnek.
„A részvételiség részben parasztvakítás és politikai akció – mondja egy több ciklus óta regnáló kerületi polgármester, – de a részvételi költségvetés arra tényleg jó, hogy a közösség azonosítsa a problémát. Arról szavazni, hogy a játszótéren hinta legyen, vagy kosárpalánk, nem involválás, csak látványpékség.”
Benne van a manipuláció lehetősége is, hiszen a megvalósíthatatlan vagy értelmetlen ötleteket ki kell szűrni, legtöbbször az önkormányzat felkínálta alternatívák között lehet választani, és a megvalósítással is befolyásolható az eredeti akarat. A program támogatói szerint viszont a fejlesztésre javaslatot tevő és azt megszavazó lakosok a megvalósítás alatt információkat szerezhetnek az önkormányzat működéséről, így tájékozottabban mondhatnak róla véleményt a jövőben. Az irányítottság jelentőségét mutatja, hogy Ferencvárosban arról volt vita a képviselők és a kutyapártos alpolgármester között, hogy ki kontrollálja a folyamatot: a hivatal, amely fölött a polgármesteri stábnak van befolyása, vagy a képviselők, akik Döme Zsuzsanna alpolgármester szerint politizálnának vele.
A részvételi költségvetésen kívül az új polgármesterek sűrűn tartanak fórumot, közösségi fogadóórát, ahol a polgárok is vethetnek föl témákat. A VIII. kerületben tesznek vállalásokat is a hivatal képviselői az érvényesnek elismert problémák kezelésére. A legközelebbi helyi fórum kezdetén előveszik, és elmondják, mi valósult meg belőlük.
A Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. működésébe is bekerült a közösségi tervezés: minden fejleszteni tervezett köztér esetében többlépcsős közösségi tervezést tartanak. Ilyet a másik két elemzett önkormányzat is szervez.
Józsefvárosban részvételi irodát is létrehoztak a civil részvétel facilitálására. Idén uniós támogatással gyerekrészvételi költségvetést is indítottak.
A részvételi költségvetésre kiírt összeg is mutatja a fontosságát a városvezetés szemében: Józsefvárosban idén 150, jövőre 180 milliót bocsátanak közösségi döntésre, a II. kerületben már csak ötvenet, Ferencvárosban pedig csak tízet, pedig ebben a kerületben dolgozik a legcivilebb párt, az MKKP legmagasabb önkormányzati pozícióban lévő politikusa, az alpolgármester.
Bár Ferencvárosban a polgármester – ahogy ezt a Kutyapárt egyik táborában nyilvánosan is megfogalmazta (ami beleállós alkatát igazolja abban a közegben) – túlhájpolt dolognak tartja a részvételi költségvetést, beszéltünk olyan ferencvárosi városvezetővel, aki büszke arra, hogy ők is túlléptek a törvényileg kötelező közmeghallgatás panasznapján, és közösségi tervezés révén két fontos projektjükben is döntő szava volt a lakosságnak. Az egyik a Bakáts térnek az előző városvezetéstől megörökölt felújítása, amelynek tervei egy online lakossági véleményezést követően változtak térköves, vízjátékos dísztérből zöld pihenőtérré. A másik az Ecseri úti metrófelszín felújítása, ahol azt véleményezhette a lakosság, hogy a korábbi bódés-pavilonos világ mennyire jöjjön vissza. A lakosság bevonását kiszervezték egy külsős cégnek.
A közösségi költségvetés minimális, tízmilliós keretéből viszont csak pár százezret költöttek el egy olyan projekt kisebbik részére, amely már eleve szerepelt az önkormányzat tervei között.
A ferencvárosi polgármester szerint voltaképp az önkormányzat egész költségvetése részvételi költségvetés, hiszen lakossági igényekre felel. Ez az álláspont azért nem áll messze az egyébként a három polgármester közül leginkább általa kritizált Fidesz hatalommegosztási filozófiájától, amely a választáson szerzett demokratikus legitimációra hivatkozva akadályozza a hatalomén kívüli érdekek artikulálódását.
A IX. és a II. kerületben, ahol ímmel-ámmal működtetnek részvételi költségvetést, arra hivatkoznak, hogy az embereket nem érdekli a dolog. „Hetvenötmillió forint elköltésére kevesebb javaslat érkezik, mint hogy egy névtelen közterületet Psota Irénről vagy Hugonnai Vilmáról nevezzünk el” – mondja egy budai interjúalanyunk.
De a részvételi költségvetés folyamatát fel kell építeni következetes bevonási diskurzussal – mondják a részvételi demokrácia hívei –, fokozatosan el kell juttatni az embereket oda, hogy bevonódjanak és szavazzanak, és utána el is költődjön a pénz.
Valid a Józsefvárosba a részvételi iroda vezetője, Udvarhelyi Tessza által behozott részvételiségi koncepció – mondja Bódis Lajos. „Azzal együtt, hogy kontrollált, elég összetett. Lehet benne manipulációs szándék, de van valódi befolyásolási lehetőség is. Megtapasztalhatják az emberek, hogy rendszeresen oda tudnak menni, válaszol a polgármester, megtapasztalják az önkormányzat működését, és konkrétumokat kérhetnek számon.”
A II. kerületben másképp figyelnek arra, hogy mit mondanak az emberek: bárki beír egy fórumra valamilyen problémát, nemsokára felbukkan a polgármester (profilja), és biztosítja arról, hogy a hivatal intézkedik. És tényleg intézkedik. Emellett „területi fórumokon, igazából kis jelentőségű döntések előtt a polgármester meghallgatja az embereket” – kritizálja egy helyi politikus. A részvételiség demokráciafejlesztő részét – ahol a lakosok egymással kommunikálva mérlegelhetik, hogy kinek mi a fontos – és a projekt alapos és hosszú ideig tartó kommunikációját elhagyják.
A Fidesz folyamatosan meg akarja szüntetni a józsefvárosi részvételi irodát. „Jó érzékkel egyébként, mert tudják, hogy onnan jön az energia jelentős része. Abban az értelemben, hogy ha összevetem a részvételiségi iskolát a pártok aktivistabevonó, társadalmasító potenciáljával, nem kérdés, melyik az erősebb” – mondja Bódis Lajos.
Ehhez kapcsolódóan: Pikó András interjúja arról, hogy választási frontkerület lesz a „nyolc”.
A Fidesz szerint a részvételi iroda Pikó kampánycsapata, az irodát kampányszervező központnak tekintik. Tény, hogy Udvarhelyi Tessza volt Pikó kampányfőnöke, és a bevonás filozófiája és technikái az Obama kampánystratégiájának megalapozó baloldali közösségszervező, Saul Alinsky munkáiból (is) visszaköszönnek, aki a Fidesz-sajtó egyik démona a civil szervezetek elleni hadjáratban.
Abban igaza van a Fidesznek, hogy az emberek bevonásának mozgósító hatása áttételesen hatással lehet a választási kampányra is. Az állampolgárok növekvő tudása a központi és helyi kormányzatról ugyanis nagyobb intézményi bizalomhoz vezet – állítják kutatások. A növekvő átláthatóság pedig hozzájárul az állampolgárok növekvő tudásához, így közvetetten a bizalomhoz is. A helyi hatalomba vetett bizalomtól pedig már csak egy kis lépés az arra leadott voks.
A 2002-es országos kampányban a Fidesz benézte az MSZP kampánystratégájaként dolgozó Ron Werber módszerét, miszerint a választás előtti napokban a sajátjaidat kell a lehető legjobban mozgósítani, és a választás napján elvinni szavazni. Akkor ez door-to-door kampánnyal ment, ma már a legfontosabb a szavazóiddal való folyamatos kommunikáció. Egy regnáló polgármesternek erre eleve jobban megvan a lehetősége (ahogy a kormánynak is: lásd a Covid kapcsán indított levelezését az állampolgárokkal), egy részvételi iroda pedig folyamatosan kapcsolatot tart egyes ügyek, projektek kapcsán a polgárokkal.
„Még akár a politika akarata ellenére is ad felhatalmazást, és tesz képessé arra, hogy az emberek beleszóljanak dolgokba. Olyan értelemben nem szerveződött meg a lakosság, hogy születtek volna érdekképviselő, nyomást gyakorló csoportok, a politikai mobilizálás nem lett láthatóan erősebb. Pláne nem olyan, hogy alternatívát tudjon adni a pártok és a polgármester akaratának” – mondja Bódis Lajos.
Szerinte ennek a politikának az is a haszonelvű racionalitása a VIII. kerületben, hogy a „dzsentriknek” (a városi képzett középosztálynak) tetszik a szakpolitizálás és a kerületi mozgás. „Ezzel újból el tudja érni a polgárok aktivizálását, illetve a tájékozottabb emberekben fenn tudja tartami azt az optimizmust, ami a 2019-es pezsgéskor megvolt: legyen változtatás, és el is hisszük, hogy tudunk változtatni.”
Józsefvárosban megduplázták az elérést, persze alacsony bázisról: induláskor a lakosság egy százaléka szavazott a részvételi költségvetésre, most már kettő. De nyugati városokban is tíz év volt, mire elérte a tíz százalékot – állítja egy helyi tanácsadó. Hallottunk olyan véleményt is a városvezetésből, hogy az ötletadók és a szavazók száma is nőhetett volna jobban.
„Ez lassú demokrácia, arra jó, hogy fokozatosan megváltozzon az emberek apátiája és a közügyekhez való alattvalói felfogása. Korábban volt évente egy közmeghallgatás, karácsony környékén, munkaidőben, hogy véletlenül se jöjjön el senki, ott letudták a néppel való találkozást” – mondja a polgármester egyik munkatársa. Ma már havonta van közösségi fogadóra sorban az egyes negyedekben.
Ilyet a másik két polgármester is rendszeresen csinál, a szemléletbeli különbséget jelzi, hogy Baranyi Krisztináét Informálnak nevezik.
A középosztály alatti csoportok, a szegényebbek bevonása egyelőre sikertelen Józsefvárosban. A most készülő kerületi romastratégiáról tartott fórumon egyetlen „mezei” roma lakos sem volt, és online sem véleményezték.
„A részvételi folyamatokban részt vevők köre nem nagyon tág, de van egy erős tudatosság abban, hogy próbáljuk bővíteni. Kétesélyes, hogy mennyire lesz sikeres. Az országos közhangulat nagyon ellenkező irányban mozog. Végül is ez egy kísérlet arra, hogy egy ilyen fasizálódó autokráciában lehet-e demokratikus helyi politikát folytatni” – mondja a polgármesteri kabinet egyik tagja.
Ki a mi hősünk?
Baranyi Krisztina és Pikó András is civil jelöltként indult, de a pártok fölött lebegést mégis az MSZP-s Őrsi Gergely műveli leginkább. Csak míg Baranyi jellemzően az országos politika ügyeiben szólal meg, Őrsi teljesen kerüli.
Baranyi Facebook-oldalának két utolsó nyitóképe mutatja politikusi szerepfelfogását: októberben hatalmas fideszes botrányt kavart az ARC kiállítás egyik fotójának átvételével, amelyen narancsszínű cérnával van bevarrva az ’56-os forradalom lyukas zászlajába a Kádár-korszak Magyarország-címere. Nemrég a sportrövidnadrágba öltöztetett vizuális ikon, a Dávid-szobor mellett látható a falra festett Itt járt Dúró Dóra felirat. Cikkünk írásakor Pikó András coverfotója egy mostani kerületi akciójukra, a közbiztonsági aláírásgyűjtésre hív fel, Őrsi Gergelyé pedig őszi tájkép.
Az új vezetésű Józsefváros és megszemélyesítője, Pikó András politikai arculatát elsősorban a progresszív helyi szakpolitikákkal igyekeznek megteremteni, a vezetés bízik a politikai hasznukban a középosztályosodó (és 14 százaléknyi – jórészt fiatal – külföldivel is rendelkező) kerületben. (A cikk eredeti változatában téves számot írtam a külföldiek arányára - K.Gy.)
Az antikorrupció Baranyi Krisztina imázsának fontos része, ő már kerületi képviselőként is ilyen ügyek napvilágra hozásával szerzett ismertséget – és támogatottságot a polgármesteri induláshoz – a Fidesz alatt.
Bár a IX. kerület is jelentősen átalakította segélyezési rendszerét, a polgármester progresszivitásának kevésbé az elosztás, inkább az identitáspolitikai része hangsúlyos: BLM-szobor, szivárványos pad, most a Nemzeti Múzeum kapcsán megint a kormányzati homofóbia.
Őrsi Gergelyhez vagy a VI. kerületi Soproni Tamáshoz képest Pikó imázsa politikusabb. „Ez részben abból is ered, hogy Kocsis Mátét nagyon gyűlöli mindenki az aktív, tudatos ellenzékiek között” – mondja egyik közeli munkatársa.
Kritikusai szerint Baranyi országos és szimbolikus politizálást folytat. Egyikük progresszívnek sem nevezné: „Nekem az a progresszív, aki megfizetteti a parkolást.” (Ferencvárosban továbbra is lényegében ingyen parkolhatnak a helyiek.)
Őrsi Gergely viszont, miközben neki van egyedül komoly pártpolitikai háttere, antipolitikus politikus, aki kerül minden megosztó témát. Ugyanakkor azt vallja, hogy nem a politikát, csak a pártpolitikát kerüli, és egy posta újranyitása, egy rendelő felújítása, egy állam által eladott épület védetté nyilvánítása mind a kormány politikájának kritikája. A városvezetés állásfoglalásnak tartja a női-férfi egyenjogúság kérdésében, hogy csak nőkről neveznek el közterületet (és ezrről meg is kérdezik a közönséget), vagy nyilvánosságra hozták, mekkora bérkülönbség van az önkormányzatban és az önkormányzat által tulajdonolt cégekben a férfiak és a nők között. (Ami nem megosztó téma: egy kutatás szerint az egyenlő munkáért egyenlő bért elve minden párt táborában elsöprő támogatottsággal bír.)
Helyismerete hatalmas, az általa vezetett várostörténeti séták népszerűek. „A politikusként a kerületben töltött tizenhét évben tényleg megismerte a helyi szükségleteket” – mondja egy kerületi politikus. Amikor köztéri fogadóórát tart (ilyenek nem nagyon voltak a korábbi polgármester alatt), nagyon törekszik arra, hogy felkészült legyen.
A lakosság következetesen azt jelzi vissza, hogy a leglényegesebb és nagy változás, hogy látható és elérhető a vezetés, leginkább a polgármester.
Baranyi Krisztina brandjének fontos része, hogy ő civil polgármester, független a pártoktól. Ahogy a józsefvárosi Pikó-stáb a kerületi programjaira büszke, a ferencvárosi városvezetés arra, hogy sokak által szimbolikusnak minősített kiállásaik mögött egy nagyon nyitott, támogató kerületet látnak és építenek. „Azokban a kérdésekben, amelyek általában megosztók a lakosság egészében, mi határozottan állást szoktunk foglalni. Akkor is, ha tudjuk vagy érezzük, hogy a közhangulat nem egyértelműen támogató ezekben” – mondja egy munkatársa.
Baranyi konfliktusos személyiség. Kevésbé tudatos, inkább ösztönösnek tűnő politikai mozgások jellemzik, de támogatottságát nézve működnek ezek a döntései, kiállásai. Önazonos, és ez megéri.
Ráadásul a Black Lives Matter vagy egy szivárványos pad szembejött vele, nem ő/ők döntöttek ezekről, csak nem ugrottak el előle – mondják. Viszont ezek az ügyek alkalmasak a mi és ők kifeszítésére, és két hétig erről szólt a sajtó is. Az ő politikájuk nem az, ami több polgármesteré, hogy elugranak az érzékenynek tartott, megosztó témák elől. „Az a minimum, hogy nem állnak bele, de van, amikor teljes mellszélességgel egyetértenek a fideszes álláspontokkal” – mondja egyik munkatársa.
Baranyi erős kormányellenessége után „hideg zuhanyként ért minket, hogy elment a megnyitóra” – mondja egy helyi politikus az atlétikai vb kapcsán.
Miután a választási kampány egyik fő szlogenje a Stadionstop volt (a polgármester egyik munkatársa szerint csak Karácsonyé, nem Baranyié), a polgármester és a főpolgármester a választás után egy hónappal előállt azzal: megállapodtak a kormánnyal abban, hogy a feltételeik teljesítésére tett ígéret mellett támogatják az atlétikai beruházást. Ezután a kerületi testület is megszavazta a polgármesteri előterjesztést, de információink szerint ehhez több párt esetében a pártközpont utasítása is kellett. (Pont a párbeszédes képviselő, Árva Péter tartózkodott. Ő egyébként egy Narancs-cikkében egy utcaátkeresztelés esetén is ellentmondott a párbeszédes főpolgármesternek.)
„Egy hétvége alatt nyomta le mindenkinek a torkán” – mondja Baranyi egyik kritikusa. Bejelentette a sajtóban, két nap múlva rendkívüli testületi ülést tartott, azalatt ment a pártközpontoktól a nyomásgyakorlás, hogy meg kell szavazni, megszavazták, és néhány nap múlva így tett a Fővárosi Közgyűlés is. „Nem volt politikai törésvonal” – mondja egy városvezető, igaz, elismeri, hogy ebben a pártközpontok is szerepet játszottak.
Az alkuban a kormány ötvenmilliárdos egészségügyi fejlesztési támogatást ígért a fővárosnak és a kerületeknek együtt, amiből csak az első tízmilliárd érkezett meg. Ferencváros viszont megkapta a pluszban beígért pénzt a hatszintes szakrendelő-építésre és két tömbház rehabilitációjára a Soroksári úton. Ezek zajlanak, igaz, a lakók kiköltöztetése után a telek az államé lett, és a megegyezésben hat ház rehabilitációja szerepelt.
„Az, hogy esetleg Budapest egyik legértékesebb Duna-parti területén egy rekreációs terület is lehetne, kutyafuttatóval, játszótérrel, minierdővel, bicikliúttal, ahogy normális nyugati városokban van, fel sem merült” – mondja egy máig csalódott civil. A kormány fű alatti ajánlata a stadion támogatásáért cserébe ez volt, vagy egy lakópark, akkor viszont az önkormányzatok nem kapnak semmit – állítják a megegyezéspártiak. Ráadásul ez állami terület volt (legalábbis a stadion alatt lévő), tele ipari hulladékkal – hangsúlyozzák a kerületi támogatók. „Még csak azt sem lehetett volna mondani, hogy oké, a ti tulajdonotok, de majd mi vágjuk a füvet, és legyen ott park. Mert az, hogy ott füvet lehessen vágni, önmagában tízmilliárdos beruházás lenne.” Szerintük nagyon sokat kapott a kerület az igenjéért, ráadásul a deal a Fidesszel „egy szinttel feljebb dőlt el”.
„2019 őszén volt egy olyan kormányzati attitűd, ami a megegyezés irányába ment. Amit a főváros és a kerület alapvetően szeretett volna, arra lényegében vita nélkül mondtak igent” – értelmezi egy városvezető..
A közvetlenül a stadion környékéhez kapcsolódó pontokat (óvoda, strand, futókör, játszótér, kutyafuttató, szabadtéri fitneszeszközök, szabadtéri vetítésre alkalmas placc) megtervezték, részben elő is készítették a stadion építésekor.
Hátravan a másik négy ház. „Reméljük, ott is fogja állni a szavát a kormány. A ráckevei Duna-ág revitalizációja egy EU-s projekt részeként van elindítva. Igazából egy dolog nem teljesült, a diákváros.” Ott ugyanis az első ütem építését már el kellett volna kezdeni.
Most a stadionnak a csak a vb-re szánt részeit bontják. „Ha minden igaz, fél év, kilenc hónap múlva fogjuk látni, mi lett meg az ígéretekből.”
„Mi valamennyire közelebb vagyunk az ellenzéki, mint a házmester típusú városvezetési felfogáshoz – mondja egy ferencvárosi vezető. – Sokan elfelejtik, hogy a városvezetés melós dolog. Amikor azt olvasom, hogy az első pillanattól kezdve össze kellett volna állni egy szuperellenzéki valamivé, azt mondom, gondolják végig, hogy mennyi időt vesz el egy város mindennapi vezetése – egy olyan polgármesteri csapattól, amelynek jelentős része először lett városvezető. Ha ’19 novemberében mindenki elkezdett volna csak országos politikával foglalkozni, egy éven belül tönkrement volna a város.”
Viszont a NER-ben nem nagyon van értelme a várost csak működtetni – folytatja. Budapesten a választói igény is más, és a város szerepe is többre predesztinálja a kerületi polgármestereket és a főpolgármestert a házmester-hozzáállásnál. „Ebből a szempontból szerintem a ferencvárosi polgármester jó érzékkel áll bele ügyekbe. Nagy könnyebbség, hogy nincs mögötte egy párt, és nem kell folyamatosan azt méricskélnie, mit mondhat, mit nem” – mondja.
A közvéleményben saját munkatársai szerint sem polgármesteri karaktere van, inkább országos politikusé. A Forbes 2023-as Legbefolyásosabb magyar nők listáján Baranyi Krisztina a nyolcadik lett. Egyik munkatársa a „Nem hajlik és nem törik” mondattal jellemezte őt a lapnak. Nekünk ezt azzal egészítette ki, hogy ha Őrsi Gergely házmester, akkor Baranyi amazon. Nem tipikus polgármesteri karakter.
A második részben a szakpolitikák, a polgármesterek pártpolitikai és választói háttere és a civil szervezetekhez és a nyilvánossághoz való viszonyuk a témánk.
