„Tegnap reggel még nem ismertük egymást. Nem tudtuk, hogy ki kicsoda. Megszerveztük magunkat. Elég érettek vagyunk ahhoz, hogy elmondjuk a véleményünket arról, hogy továbbra is a saját iskolánkban, a saját tanárainkkal szeretnénk tanulni. Nem akarunk hátrányba kerülni az érettségi vizsgáinkon” – mondják kérdésünkre a kecskeméti egészségügyi, a Gáspár és a Károlyi középiskola végzős tanulói. Múlt héten három iskola diákküldöttsége 12 pontból álló petícióval fordult a Kecskeméti Szakképzési Centrum (KSZC) vezetőségéhez, amelyet a kecskeméti polgármesternek is eljuttattak.
A rezsiárak elszabadulása miatt a Szent-Györgyi Albert Technikumot a város másik részében található Gáspár András Technikumba költöztetnék, a Széchenyi István vendéglátó-iskolát pedig a Gróf Károlyi Sándor kereskedelmivel vonnák össze. Szó van további oktatási intézmények átszervezéséről is. A Kecskeméti Szakképzési Centrum alá a hét kecskeméti, egy kunszentmiklósi és egy tiszakécskei iskolán túl kollégiumok is tartoznak. Több mint hatezer tanulójuk, ötszáz pedagógusuk és száz további dolgozójuk van, akiket közvetlenül és közvetve érintenek a rövidített órák, a tervezett kollégiumi és iskola-összevonások.
Hogyan élik meg a diákok, hogy az érettségi előtt költözniük kell? Mik a félelmeik és hogyan szólalnak fel tanulótársaik érdekében? Erről kérdeztük Horváth Lili és Török Noémi egészségügyis, Ungor Bence gáspáros, Zavaczky Richárd és Orbán Dominik károlyis tanulót, a diákok küldöttségének vezetőit.
„Eü-sök vagyunk, maradni akarunk!”
Múlt hét csütörtökön több száz tanuló és tanár spontán demonstrációba kezdett az iskola-összevonás bejelentésének hírére. Nem akarnak olyan helyre menni, ahol nincsenek profilba illő eszközök a tanuláshoz. Tiltakozásul ezután kivonultak az iskolaudvarra. „Eü-sök vagyunk, maradni akarunk!”, „Nem költözünk” – írták fel a molinókra és skandálták a tiltakozó diákok.
További tájékoztatás céljából péntek reggel nyolcra összehívták az egészségügyis diákokat, ahol dr. Papp Zoltán iskolaigazgató, önkormányzati képviselő, Leviczky Cirill KSZC-kancellár, önkormányzati képviselő és Ignácz Bence, KSZC-főigazgató jelent meg. Ismét előadták, amit a diákok és a tanárok már tudtak: a magas rezsiárak miatt költözniük kell. A tanulók ezt, ahogy előző nap is, nemtetszéssel fogadták. Belenyugvás és csendes tudomásulvétel helyett mindenki meglepetésére a diákok egy csoportja lépett elő, hogy előadják 12 pontból álló petíciójukat.
„Szót kapni sem volt egyszerű. Ki akartak küldeni az iskolából, mire jeleztem, hogy károlyis diák vagyok, és a KSZC tagja. Jogom van itt lenni” – meséli Dominik.
Csütörtökön egész délután fogalmazták a petíció szövegét. Nagyon fontosnak tartották, hogy minden követelési pontjuk világos legyen, és hogy kiderüljön, mi az, amiben kompromisszumot tudnak kötni, és mi az, amiből nem engednek. A saját iskoláikban akarnak tanulni, és ragaszkodnak a 45 perces órákhoz, mert így sem elég az irreálisan nagy tananyagra 45 perc – érveltek egybehangzóan a diákok.
Bár sok negatív tapasztalatuk van a digitális oktatással, azt el tudják fogadni, hogy a reggeli és a délutáni tanítás helyett egyik héten jelenléti oktatás, a következő héten pedig online tanítás legyen. Azzal viszont nem értenek egyet, hogy késő estig kelljen iskolában lenniük, miközben több diáktársuk vidékről ingázik. Azt sem tartják elfogadhatónak, hogy 35 perces órák legyenek ötperces szünetekkel. A Károlyiban például nincs minden mosdó megnyitva, így esélytelen, hogy időben visszaérjenek az órára – fejtik ki az intézkedéssekkel szembeni érveiket a károlyis tanulók.
„Az első pillanattól kezdve megvolt az összhang – vette át a szót Noémi, az egészségügyi iskola tizenkettedikes diákja. – Készültünk a reggelre, előre megbeszéltük, hogy másnap kik beszélnek majd. Senki nem tudta, hogy külsős diáktársainkkal jövünk. Meglepetésként ért mindenkit. Látható volt, hogy nem mindenki örült ennek. A társaink viszont tapsoltak” – idézte fel az eseményeket.
A diákok elsőre nem beszélhettek. Többszöri győzködést követően a kancellár, ha nehezen is, de megadta nekik a szót. A diákok 12 pontjának ismertetését taps és hangos egyetértés fogadta.
„Gondoljunk csak arra, hogy mekkora hátránnyal indulunk mi a gimnazistákkal szemben az érettségin, miközben ugyanazt fogjuk írni – szól a diákok első pontja. Azt üzenik a vezetőségnek, hogy továbbra is a saját iskolájukban és a saját tanáraikkal akarnak tanulni. Jogaikat is ismertették. – Jogunk van az egyenlő elvárásokhoz egyenlő oktatásban részesülnünk. Miért van az, hogy másnak szabad, nekünk meg nem?” – tették fel a kérdést a diákok.
Parázs hangulat volt – idézték fel a diákok a délelőttöt. Az igazgatók és a főigazgató mintha kínpadon ült volna, a rögtönzött, fiatal szónokok pedig nagyon izgultak a számukra szokatlan szituációban. Kritikaként azt kapták – vetette közbe Noémi és Dominik –, hogy nem is képesek ilyen szöveg megírására, nem elég érettek hozzá, és biztosan tanári segítséggel fogalmazták meg a petíciót.
„Először remegett a kezem, de nagy reményt adott az, ahogy a tanáraink és a diáktársaink ránk néztek, biztattak bennünket” – meséli Noémi, hogy milyen volt kiállni mindenki elé. „Izgultam én is. Beszéltem már tömeg előtt, de ilyen magas beosztású személyek előtt még nem. Éreztük viszont, hogy mellettünk az iskola, a tanárok, a szülők. Ekkor már nem is olvastuk a szöveget. Arról beszéltünk, ami a szívünkből jött” – reagált Noémire Dominik. „Az egyértelmű egyetértés nagy erőt adott. Meg kellett mutatnunk, hogy egyenlő felek vagyunk” – szúrta közbe Bence.
A diákok érzik tehát, hogy van mögöttük támogatás. A délelőtt folyamán többen is odamentek hozzájuk, a tanárokon kívül a konyhán dolgozók, a recepciósok, a többi diák is, és megköszönték, hogy elmondták az ő véleményüket is.
A petíciót nem vette át a szakképzési centrum vezetősége, nem kaptak választ a diákok
Miután a diákok ismertették 12 pontjukat, a vezetőség asztalára tették, és kérték, hogy vegyék át és tekintsék át. A vita ekkor még folyt, majd a vezetőség úgy állt fel az asztaltól, hogy a petíciót ott hagytak. Ekkor az egyik diák lépett utánuk azzal, hogy ottfelejtették a 12 pontot. Nagy nehezen sikerült végül átadni a diákok követelését – mesélte Dominik és Bence.
A KecsUP kereste (sikertelenül) ezzel kapcsolatban a KSZC vezetőségét, hogy miután megismerték a tanulók 12 pontját, van-e olyan részlete az átszervezésnek, amelyben engedni tudnak a diákok kéréseinek.
A diákok közben attól is tartanak, hogy az intézkedések miatt több tanár fel fog mondani. Kérdésünkre elmondták, hogy nagyon sok tanár szerint így nem lehet majd minőségi oktatást végezni, nem látják ehhez biztosítottnak a feltételeket. Többen kifakadtak, hogy ezt nem csinálják végig, és felmondanak. Az egészségügyiben már két tanár fel is mondott.
A tanárhiány régi probléma. Többen felmondtak a Károlyiban is. Ebben az intézményben sok óraadó tanít, de a diákok elégedettek a pedagógusokkal. „Az elmúlt négy évben jó tanáraim voltak” – véli Bence. „A tanáraink nagyon küzdenek értünk, ez csodálatra méltó. Túl vannak terhelve. Ezek az intézkedések további nyomást gyakorolnak az oktatóinkra. Itt nem minket kell kiemelni, hanem őket. De az ő mozgásterük korlátozott” – támasztja alá Lili és Noémi.
A diákok elfogadhatatlannak tartják, hogy a változtatást le akarják nyomni a torkukon, minden előzetes megbeszélés nélkül kellene költözniük. Amikor erről döntött az iskolavezetés, felmerült egyáltalán, hogy a bejárósok télen későn, sötét este fognak hazajárni? Hogyan fogják megoldani a különórákat? Az edzéseket? – sorolták egymás után a kérdéseiket.
A tanulók nagyon hiányolják a párbeszédet arról, hogy amikor meghozták a döntést az összevonásokról, előtte nem történt érdemi kommunikáció, se a tanárokkal, se a diákokkal. Pedig tudomásukra jutott olyan megoldás, hogy bizonyos, melegítést szolgáló eszközökkel megoldható lehetne a fűtés – mesélik a diákok. Amikor erre rákérdeztek, azt felelte a KSZC vezetősége, hogy nincs keret. „Nem volt ez teljesen kibeszélve, hogy mennyi lenne a költség, hogyan tudnák beépíteni. Egyszerűen elvetettek mindent azzal az indokkal, hogy erre nincs forrás” – foglalták össze a vitát.
Az érettségizők sajnálják azt is, hogy nem kaptak választ feltett kérdéseikre. A vezetőség azt sulykolta – emelték ki –, hogy a kialakult helyzetre tekintettel mindent el kell fogadniuk. Szerintük ez kitérő válasz, mert a szüleik adót fizetnek azért, hogy az állam az elvárásokhoz megfelelő minőségben nyújtson oktatást. Azonban így nem élhetnek megfelelően a közoktatáshoz való, mindenkit megillető jogukkal – érveltek a diákok, akik ezt a petíciójukba is belefoglalták.
Ott lesznek az összes diákönkormányzati ülésen
A diákok úgy érzik, hogy pénteken nem kaptak választ a kérdéseikre. Jelezték ezért, hogy az összes diákönkormányzati ülésen ott lesznek a következő hetekben a KSZC tagintézményeiben.
Kedden a Károlyiban lesz az első ilyen rendezvény. A diákok tartanak attól, hogy ide külsős diákokat nem engednek majd be. Szerintük előfordult már, hogy egyes iskolákban kirúgással fenyegették meg a diákönkormányzat vezetőjét arra az esetre, ha bele merne állni a diáktüntetésekbe.
Az ilyen esetekre vonatkozó kérdésünkre a tanulók diáktársaik védelmében nem szerettek volna válaszolni. Azért sem mondtak neveket, mert nem akarnak vádaskodni, legfontosabb céljuk az, hogy értelmes kompromisszum szülessen.
Annak ismeretében főleg, hogy a Kecskeméti Tankerülethez tartozó állami általános iskolákban, gimnáziumokban és pedagógiai szakszolgálatokban nem terveznek intézményi összevonásokat – tájékoztatott Pálfi Tamás szakmai vezető.
A KSZC diákjai úgy érzik, hogy hidegen hagyta a vezetőséget minden érvük. Nem maradt más választásuk, mint folytatni a küzdelmüket. Péntek délután egy spontán tüntetésre is sor került, ahol mintegy 150 diák, tanár és a diákokkal szolidaritást vállaló szülő gyűlt össze. A diákküldöttség felolvasta a 12 pontból álló követelésüket, és a városháza bejáratához vonult, hogy a petíciójukat átadja a polgármesternek. Némi várakoztatást követően sikerült egy ottani dolgozóval átvetetni a dokumentumot.
Hogyan tovább? – kérdeztük.
„Keddre bejelentettük az iskolák közös tüntetését. 15 órakor a Károlyi iskola előtt gyülekezünk. Innen vonulunk át a főtérre” – ismertette a programot Dominik.
„Itt vagyunk. Van hangunk. És igenis el fogjuk érni a petícióban foglalt céljainkat. Tanulni szeretnénk. Én egyetemre szeretnék jelentkezni” – zárta bizakodva a beszélgetést Noémi.
