Spanyolország, Írország és Norvégia kedden hivatalosan is elismeri a palesztin államot, jóllehet Izrael, amely egyre inkább elszigetelődik a nyolcadik hónapja tartó gázai konfliktusban, dühösen reagált erre. A három ország közölte: remélik, hogy döntésük felgyorsítja a tűzszüneti erőfeszítéseket.
Az alábbiakban néhány olyan kulcsfontosságú elemet veszünk sorra, amely a döntéshez kapcsolódik.
Mit jelentett be Írország, Norvégia és Spanyolország?
A három ország elismerte a palesztin államot az 1967 előtti határokkal, Jeruzsálemet pedig mind Izrael, mind Palesztina fővárosaként.
Elismerték azt is, hogy a határok változhatnak a végleges rendezést célzó esetleges tárgyalásokon.
„Ez történelmi döntés, és egyetlen célja van: hogy az izraeliek és a palesztinok eljussanak a békéhez” – mondta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök televíziós beszédében a kormányülés előtt, amely hivatalosan is jóváhagyja az intézkedést.
Írország közölte, hogy teljes körű nagykövetséggé bővíti ciszjordániai képviseletét, és az írországi palesztin misszió is teljes jogú nagykövetségi státuszt kap.
Simon Harris ír miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a palesztin állam elismerése nem csökkenti Írország hitét abban, hogy Izraelnek joga van a békés és biztonságos létezéshez – ez az álláspont szerinte egyértelmű.
Ehhez kapcsolódóan: Írország, Norvégia és Spanyolország is a palesztin állam elismerésére készül
Ki ismerte el még Palesztinát?
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 193 tagállama közül mintegy 144 ismeri el Palesztinát államként, köztük a földteke déli országainak zöme, Oroszország, Kína és India. Az Európai Unió 27 tagállamából azonban csak egy maroknyi, többnyire egykori kommunista országok, valamint Svédország és Ciprus.
Más államok – köztük Nagy-Britannia, Ausztrália, Málta és Szlovénia – azt mondták, hogy fontolgatják a példa követését.
Miért bír ez jelentőséggel?
A döntés, amellyel három nagy európai ország elismeri a palesztin államiságot, leginkább szimbolikus, de Izraelt az eddiginél elszigeteltebbnek mutatja a nemzetközi színtéren.
A lépés azért is jelentősnek bizonyulhat, ha – mint a három ország reméli – más országok követik őket a palesztin államiság elismerésében.
Alon Liel, az izraeli külügyminisztérium egykori főigazgatója szerint ez hatással lehet az izraeli közvéleményre, ugyanis sokan diplomáciai példaképnek tekintik ezeket az országokat.
Hogyan reagált Izrael, és hogyan a palesztinok?
Izrael indulatosan reagált, azonnal visszahívta nagyköveteit a három országból, és bekérette a képviselőiket a külügyminisztériumába.
Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy az elismeréssel gyakorlatilag megjutalmazták a Gázát kormányzó Hamászt azért az erőszakért, amelyet október 7-i támadásával követett el Izrael ellen gázai bázisáról.
A gázai háború október 7-én robbant ki, amikor a Hamász fegyveresei áttörtek Izrael déli határán, és végrehajtották az ország 75 éves történetének legvéresebb támadását.
„Sánchez, amikor (…) elismered a palesztin államot, bűnrészes vagy felbujtásban a zsidó nép elleni népirtásra és háborús bűnökben” – írta Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter kedden az X-en. Netanjáhú többször is elutasította a kétállami megoldás koncepcióját, és azt mondta: nem hozná el a békét és nem változtatna azon az elhatározáson, hogy felszámolják a Hamászt.
A Ciszjordániában korlátozott önrendelkezést gyakorló Palesztin Hatóság és a Hamász üdvözölte Spanyolország, Norvégia és Írország döntését.
„Nem hajókat, biztonságot akarunk” – elkészült az amerikai segélymóló a Gázai övezetnél
Mit szól az Egyesült Államok?
Az Egyesült Államok támogatja a kétállami megoldást, de szerinte csak a két fél közötti közvetlen párbeszéd révén érhető el, nem pedig a palesztin állam más nemzetek általi egyoldalú elismerésével. Múlt hónapban az Egyesült Államok gyakorlatilag megakadályozta az ENSZ-ben a palesztin állam elismerésére irányuló kísérletet azzal, hogy a Biztonsági Tanács szavazásán megvétózta a palesztinok teljes jogú tagságát.
Mi más európai országok álláspontja?
Spanyolország, Norvégia és Írország hónapokig lobbizott az EU-tagoknál, hogy csatlakozzanak a bejelentésükhöz, de a kérdés továbbra is megosztja az unió legnagyobb országait.
Franciaország közölte, hogy a palesztin államiság nem tabu Párizs számára, de nem a megfelelő időket éljük ehhez. Németország hangsúlyozta, hogy hosszú távú célja a kétállami megoldás, de az Egyesült Államokhoz hasonlóan úgy véli, hogy ez csak párbeszéd útján jöhet létre.
