A török parlament illetékes bizottsága csütörtökön vitatja meg és valószínűleg jóvá is hagyja Svédország NATO-tagsági kérelmét. Eddig 18 hónap késedelmet okozott a török vonakodás, ami több szövetségest frusztrált, és bizonyos engedményeket csikart ki Ankara számára.
Tavaly májusban Tayyip Erdoğan elnök kifogást emelt mind a svéd, mind a finn csatlakozási kérelemmel szemben. Az északi államok az ukrajnai orosz invázió miatt jelentkeztek a NATO-ba.
Törökország áprilisban ratifikálta Finnország tagságát, de Magyarországgal együtt tovább várakoztatta Svédországot, azt követelve, hogy Stockholm tegyen újabb lépéseket a leszámolásra a joghatósága alá tartozó és Ankara szerint terrorista török állampolgárokkal szemben.
Íme egy útmutató arról, mit tett Stockholm, Helsinki és Washington, valamint a NATO többi tagja válaszul Ankara aggodalmaira, megjelölve azokat a pontokat, amelyek az elemzők szerint Erdoğan geopolitikai győzelmeit jelentik – akár annak árán, hogy megterhelték Törökország nyugati kapcsolatait.
Milyen engedményeket tett Svédország és Finnország?
Egy tavalyi madridi NATO-találkozón Törökország megállapodást kötött Svédországgal és Finnországgal arról, hogy feloldják a fegyverembargót, és intézkedéseket hoznak a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), valamint az úgynevezett Gülen-mozgalom tagjai ellen. Az utóbbiakat tartja felelősnek Ankara a 2016-os puccskísérletért.
Tavaly Stockholm visszavonta a katonai felszerelések Törökországba irányuló exportjának tilalmát, anélkül hogy részletezte volna, milyen cégeket vagy termékeket érint ez.
Júniusban benyújtott egy új terrorizmusellenes törvényjavaslatot, amely illegálissá teszi a terrorszervezeti tagságot, és közölte, hogy ezzel végrehajtotta a megállapodás rá vonatkozó részét.
Az elmúlt hónapokban egy svéd felsőbíróság megakadályozta két olyan török kiadatását, akiket Ankara gülenistáknak tart, míg egy fellebbviteli bíróság helybenhagyta egy férfi elítélését az EU és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek tekintett PKK pénzügyi támogatásának kísérlete miatt.
Közben Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter a Törökországban és más, muzulmán többségű országokban megfogalmazott kritikákra reagálva azt mondta: Svédország megvizsgálja, hogy végezhet-e törvénymódosítást annak érdekében, hogy elejét vegye a muszlim szent könyv, a Korán nyilvános égetésének.
Finnország a maga részéről tavaly beleegyezett abba, hogy eseti alapon dönt a Törökországba irányuló fegyverszállítási engedélyek megadásáról. Csaknem egy év várakozás után Ankara akkor áldását adta a finn tagságra.
Ehhez kapcsolódóan: Kvíz: Se veled, se nélküled – Mi lesz a svéd NATO-tagsággal?
Mit tett a többi NATO-tag?
Amikor Erdoğan egy júliusi NATO-konferencián jelezte, hogy Svédország végül zöld utat kap, a NATO-tag Kanada csendben beleegyezett abba, hogy újraindítsa a tárgyalásokat Törökországgal a drónalkatrészek, köztük optikai berendezések exportellenőrzésének feloldásáról.
Hollandia feloldotta a törökországi fegyverszállítások korlátozásait.
Ugyancsak júliusban, a török és a svéd vezetők találkozóját követően Jens Stoltenberg főtitkár bejelentette, hogy a NATO különleges terrorelhárítási koordinátori posztot hoz létre. A posztra októberben Thomas Goffus főtitkárhelyettest nevezték ki.
Ehhez kapcsolódóan: „Ez egy stratégia. Büszkék vagyunk rá” – mondta Orbán Viktor arról, miért találkozott Vlagyimir Putyinnal Pekingben
Svédország utat ad az amerikai F–16-os harci gépeknek?
Elhúzódó vita tárgyát képezte a kérdés, hogy Washington támogatja-e Ankara kérését F–16-os vadászgépek és 79 modernizációs katonai készlet beszerzésére húszmilliárd dollár értékben.
Egy nappal azután, hogy Erdoğan júliusban zöld utat adott Svédországnak a NATO-ba, a Fehér Ház bejelentette, hogy a kongresszussal egyeztetve előremozdítja az F–16-osok szállítását Törökországnak.
Októberben Erdoğan megfontolásra elküldte Svédország NATO-kérelmét a török parlamentnek, de azt mondta, hogy Washington összekapcsolja az F–16-osokról szóló szerződés ratifikálását Svédországéval.
Ankara 2021-ben nyújtotta be kérelmét az F–16-osok beszerzésére. Az Egyesült Államok Kongresszusa azonban kifogásokat emelt a NATO-bővítés török késleltetése és az ottani emberi jogi helyzet miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Alkotmánybíróság vs. fellebbviteli bíróság – aggályok a jogállamiság körül Törökországban
Mi van most a svéd tagsággal?
Ha a külügyi bizottság támogatja Svédország tagsági kérelmét, akkor a parlament egésze elé terjesztik, és a képviselők napokon vagy heteken belül szavazhatnak róla.
A NATO külügyminiszterei november 28–29-én találkoznak Brüsszelben. Magyarország sem ratifikálta még Svédország tagságát.
A török parlamentben Erdoğan szövetsége erős többséggel bír. A házelnök kedden azt mondta svéd kollégájának: remélik, hogy „a lehető leghamarabb” befejezik a ratifikációt.
A törvényjavaslat októberi parlamenti beterjesztése után Erdoğan azt mondta, hogy megpróbálja elősegíteni a ratifikációt, de hozzátette, hogy Stockholm még mindig nem tett elegendő lépést a kurd fegyveresekkel szemben.
Elemzők szerint Izrael és a Hamász háborúja Gázában megterhelheti az amerikai–török kapcsolatokat, és bonyolíthatja a NATO-bővítést.
Miután Erdoğan kijelentette, hogy a Hamász nem terrorszervezet, hanem a palesztin területek megvédéséért harcoló felszabadító csoport, az amerikai kongresszus 47 tagja arra kérte a kormányt, hogy vonja felelősségre Törökországot a Hamász támogatásában játszott szerepéért.
A Hamászt többek közt az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősíti.
