Az MNB adatai szerint a vártnál kevesebb érintett érdeklődik a hitelmoratórium harmadik meghosszabbítása után, bár sokan az utolsó pillanatra hagyhatják. A többségnek az MNB szerint sem is éri meg bennmaradnia.
A vártnál kevesebben akarták meghosszabbítani eddig a hiteltörlesztési moratóriumot, mondta el Kandrács Csaba MNB-alelnök az MTI-nek. Szerinte jellemzően sokan az utolsó pillanatra hagyják ilyenkor az ügyintézést.
Ami ebben az esetben extra nehézséget okozhat, hiszen október 31-ig adhatják le erről a formanyomtatványt az érintettek. Csakhogy az vasárnapra esik, így praktikusan a legtöbb bankfiókban ez csak október 29-ig lesz lehetséges.
A kormány ősszel harmadjára is meghosszabbította a hitelmoratóriumot, a jelentkezőknek ebben a körben 2022. június 30-ig nem kell fizetniük a törlesztőrészleteket. A lépés papíron csak a rászorulókra lett volna célozva, de végül tízből hét adós részt vehet benne. Például a nyugdíjasok, noha a nyugdíjakra semmilyen hatással nem volt a koronavírus-járvány.
„A másfél éve tartó moratórium legkártékonyabb hatása az, hogy az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy nem kell törleszteni. A korábban törlesztésre fordított havi összeg bekerült a családi büdzsébe mint szabadon elkölthető jövedelem. Ez a legnagyobb morális kockázatuk a bankoknak” – mondta egy neve elhallgatását kérő banki vezető a Szabad Európának.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a moratórium lakossági hitelekre vonatkozó meghosszabbítása politikai kérdés is lehet. Jövő tavasszal választások lesznek, és ha a havi részletek az emberek zsebében maradnak, azt a hamis illúziót kelti, mintha a választópolgár ennyivel jobban élne.
A többségnek butaság többletterhet vállalnia rövid távú előnyökért
A tavaly év elején indult hitelmoratórium jól jött az államnak, mert nem kellett pénzt adnia senkinek, az emberek mégis többet költöttek, hiszen sokan abbahagyták a törlesztőrészletek fizetését.
A bankoknak sem jött rosszul, mert a moratórium alá tartozó adósságok nem szűntek meg, tovább kamatoztak, csak kamatos kamatot volt tilos kiszabni rájuk. A felgyülemlett extratartozással az ügyfelek törlesztőrészletét is tilos volt megemelni, így egy lehetőség maradt: a futamidőket kellett kitolni. Azaz az ügyfeleknek egyre tovább kell fizetniük a fix törlesztőrészletet.
Nagyon sokan azonnal abbahagyták hiteleik fizetését, 2020 végén a lakossági hitelállomány 54 százaléka, míg a vállalati hitelek 39 százaléka nem fizette már törlesztőrészleteit a moratóriumra hivatkozva.
Csakhogy messze nem mindenkinél volt ez jó döntés, amivel legkésőbb akkor szembesültek, amikor kiderült, hogy a 19 hónapnyi nem fizetés után több millió forinttal és akár jó pár évnyi extratörlesztéssel nőtt meg a hitelük.
„A rendszeres havi jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek – azaz a fogyasztók döntő többségének – ezért célszerű kilépniük a fizetési stopból, és megkezdeni a törlesztést, különben fölösleges többletterhet vállalnak magukra. Az MNB idén júniusi Stabilitási jelentése szerint a lakáshitelesek bő felének tíz százalékkal, a személyi hitelesek szintén felének körülbelül negyven százalékkal nőne meg a teljes visszafizetendő hitel összege, ha a moratórium 2022 közepéig tartana, és végig benne maradnának” – írta nemrég az MNB. Ugyanakkor ez a jelentés azt is kimondja, hogy nem lehet sokkal tovább húzni az általános hitelmoratóriumot, mert az már érdemben ronthatná a teljes magyar gazdaság lehetőségeit.
Kandrács Csaba most azt is hozzátette, az MNB adatai szerint jelenleg a lakossági ügyfelek mintegy tíz százaléka tartozik jövedelme, élethelyzete alapján a sérülékeny körbe, akinek valóban komoly gondja lehet most a törlesztőrészletek kigazdálkodásával. Ez a jegybank korábbi információi szerint nagyságrendileg 160 ezer embert jelenthet.
