Rengeteg pénzt keres a Mol az ukrajnai háborún. Hernádi Zsolt vezérigazgatónak több mint egymilliárd forintnak megfelelő fizetést adott tavaly a cég.
Az olajiparban működő, magyarországi központú multinak, a Molnak tavaly is kiugróan nyereséges éve volt. Ezt döntően annak köszönheti, hogy – leegyszerűsítve – az oroszországi olaj szankcionálásában Magyarország kivételt kapott, miközben az orosz olaj ára a korábbiaknál is jobban bezuhant az irányadó brent olaj árához képest.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan keres százmilliárdokat a háborún a Mol és a magyar állam?
Bár a tavalyelőtti elképesztő rekordidőszakhoz képest – amikor jó ideig a normál időszakhoz viszonyítva durván napi hárommilliárd forinttal nagyobb üzemi nyereséggel működött a vállalat – 2023-ban kissé visszaesett a cég nyereségessége, a tulajdonosoknak így sem lehetett okuk panaszra.
„Eddig is csörgött a kassza, most is csörög, és később is jó lesz. Lehet, hogy nem volt jó az optikája a Mol kommunikációjának, de a részvényeseknek egy szavuk sem lehet” – jelezte előre egy befektetési szakértő 2022 decemberében.
A vállalat vezetői sem panaszkodhatnak, már ami a tavalyi javadalmazásukat illeti. A 444 nézte meg a Budapesti Értéktőzsde honlapjára feltöltött jelentésükben, hogy
Hernádi Zsolt vezérigazgató például hivatalosan tavaly 1,081 milliárd forintot keresett a cégnél.
Ebből 986 millió forintot igazgatóként kapott, 94,8 milliót pedig az igazgatóság tagjaként. Hernádi Zsolt jövedelme nagyobb részét Mol-részvények formájában kapta meg.
A többi igazgatósági tag közül például
- Világi Oszkár 475 millió forint,
- Molnár József 342 millió forint,
- Bacsa György 295 millió forint és
- Simola József Farkas 251 millió forint
éves javadalmazásnak örülhetett.
A felügyelőbizottság átlagos tagjai közül például Lánczi András, Kaderják Péter, Izer Norbert vagy Dorkota Lajos 20–25 millió forint közötti éves javadalmazást kapott, Pandurics Anett alelnök nagyjából harmincmilliót, Áldott Zoltán FB-elnök pedig több mint 43 millió forintot keresett ezzel.
Ehhez kapcsolódóan: A szakértő szerint a Mol piaci cég, de „baráti kezek által védett, kormányközeli társaság”
A Mol nem állami cég, de korábban jelentős állami részvényvásárlások történtek, amelyek után az állam odaadta ezeket a Mol-részvényeket az általa kiszemelt alapítványoknak. Így a közvetlenebb állami befolyás sem feltétlenül múlt el.
A Mol tevékenysége nem csak a benzinkutak miatt lehet ismerős, a cég ugyanis lényegében verseny nélkül átvehette a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét is, immár kilenc hónapja működteti az új rendszert, egyelőre gyenge újrahasznosítási eredményeket felmutatva.
