Júniusban, amikor az EU mérlegelte és végül megadta Moldovának az uniós tagjelölti státuszt, kisebb kormányellenes tüntetések kezdődtek el Moldova fővárosában, Chișinăuban a növekvő nyugtalanság és az emelkedő energiaköltségek miatti harag közepette, amelyet részben Oroszországnak a szomszédos Ukrajna elleni indokolatlan háborúja táplált.
A tüntetéseket egy populista moldovai politikai párt, a Shor Párt szervezte, amelynek alapítóját és vezetőjét, Ilan Shortot 2017-ben csalásért ítélték el, mivel 2014-ben három moldovai bankból összesen egymilliárd dollárt lopott, amit az „évszázad lopásának” neveztek.
Amellett hogy a botrányban érintett három bank egyikének, a Banca de Economiinak elnöki posztját töltötte be, Shor egykor az ország legnagyobb vámmentes árukat értékesítő cége, a Dufremol igazgatójaként volt ismert, amelyet még apja, a néhai Miron Shor alapított 1994-ben. Az idősebb Shor költöztette át a családot Izraelből Moldovába, amikor Ilan még kétéves volt. Apja vagyona révén vásárolt Shor helyi televíziós csatornákat, egy biztosítótársaságot és egy moldovai labdarúgócsapatot, az FC Milsami Orheit.
Míg Oroszország előző moldovai emberének, Igor Dodon volt elnöknek fogytán a szerencséje, addig a 35 éves Shor csillaga egyre magasabbra tör. A szórványos, de folyamatos tiltakozások közepette a hírek szerint nemcsak a Kremllel áll szoros kapcsolatban, hanem állítólag az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) fizetési listáján is szerepel, amely szívesen szítja a moldovai zavargásokat.
Visszaszorult orosz befolyás
Moszkva befolyása megcsappant, miután 2020-ban Maia Sandut választották elnökké, aki megfogadta, hogy a 2,6 milliós, elszegényedett országot Nyugat-barát pályára tereli, és megszabadítja a korrupciótól.
Amikor az orosz csapatok február 24-én megszállták Ukrajnát, még az is felmerült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megszállhatja a Moldovához tartozó, Kreml-barát, szakadár Dnyeszter menti régiót, ahol évtizedek óta mintegy 1500 orosz katona állomásozik, annak ellenére hogy Chișinău többször felszólította őket a távozásra.
Moszkva Moldova térdre kényszerítése érdekében kihasználta az ország orosz olajtól és gáztól való függőségét is. Október 1-jén Moldova közölte, hogy a Gazprom harminc százalékkal csökkentette a gázszállításokat.
Annak ellenére hogy a Kreml fokozta fortélyos kampányát, és szorosabbra vette a Moldovával szembeni energiaügyi szorítást, Sandu kitartott, és november 1-jei romániai látogatásán ígéretet tett arra, hogy Nyugat-barát úton tartja Moldovát, annak ellenére hogy – megfogalmazása szerint – küzd az orosz energetikai és politikai zsarolással.
Mély, gyanús zsebek
Ha a politika kedveli a vákuumot, akkor megérett az idő Shor számára. Dodon 2016-tól 2020-ig volt elnök, amikor is elvesztette az elnökválasztást Sanduval szemben. Egy évvel később, 2021-ben Dodon kommunistákból és szocialistákból álló választási szövetsége rosszul szerepelt a parlamenti választásokon, 2022 májusában pedig hazaárulás gyanújával házi őrizetbe helyezték.
Dodon „elvesztette a hatalmát” a Moldovai Köztársaság Szocialista Pártján belül – magyarázza Cristian Vlas politikai elemző, hozzátéve, hogy a mély és gyanús zsebekkel rendelkező Shor sokkal többet kínál. „A Kreml tudja, hogy Shor végig tudja vinni a destabilizáló akciókat, mivel van rá pénze, és van egy olyan szavazóbázisa, amely nem kérdőjelezi meg a pénz forrását” – mondta Vlas a Szabad Európának. Shor politikai nézetei homályosak és nehezen behatárolhatók.
Szeptemberben a Shor-párt parlamenti képviselői Moszkvába utaztak, ahol találkoztak Leonyid Szluckijjal, az orosz Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnökével, aki Short és pártját Oroszország „megbízható partnereként” méltatta, ami további találgatásokra adott okot a Kreml lehetséges szerepéről a moldovai tüntetésekben.
Erre az amerikai pénzügyminisztérium is felfigyelt. Shor, aki a hírek szerint jelenleg Izraelben él, felkerült egy kilenc személyt és tizenkét szervezetet tartalmazó listára, amelyet a pénzügyminisztérium október 26-án szankciókkal sújtott, hogy fellépjen Oroszország „tartósan rosszindulatú befolyásolási kampányai és rendszerszintű korrupciója ellen Moldovában”.
A listán szerepel Shor felesége is, Sara Lvovna Shor orosz popsztár, valamint Vladimir Plahotniuc, egy másik kétes hírű moldovai üzletember, aki szintén érintett a 2014-es banki csalásban.
Miért állítják, hogy Moszkva pénzeli?
Shor azonban félresöpörte a friss amerikai szankciókat, Facebook-posztjában azt írta, hogy azok inkább Sandu imázsának megmentését célozzák. Kent Logsdon amerikai nagykövetet pedig azzal vádolta, hogy beavatkozik Moldova belügyeibe.
Alig két nappal azután, hogy az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette a szankciókat, október 28-án a The Washington Post arról számolt be, hogy Shor nemcsak az FSZB fizetési listáján szerepel, hanem a moldovai Kreml-barát oligarchák csoportjának kulcsfontosságú láncszeme is.
„Az FSZB több tízmillió dollárt folyósított Oroszország néhány legnagyobb állami vállalatának kasszájából, hogy moldovai politikusok hálózatát ápolja és az országot Moszkva felé orientálja” – írta Catherine Belton, megjegyezve, hogy a Kreml Shorra fogadott, és nagyrészt elhagyta régi szövetségesét, Dodont.
Az amerikai pénzügyminisztérium Igor Csajkát is szankcionálta, aki Dmitrij Peszkovval, a Kreml szóvivőjével dolgozott együtt. Igor Csajka Jurij Csajka fia, aki az orosz Biztonsági Tanács tagja, és akit Washington áprilisban szankciókkal sújtott.
A RISE Moldova és a Dossier Center – a Mihail Hodorkovszkij száműzetésben élő orosz mágnás által finanszírozott oknyomozó újságírói csapat – által készített jelentés szerint Igor Csajka közvetítése mellett jött létre a szövetség Shor és Dodon támogatói között. Ő most a Moldovai–Orosz Üzleti Szövetség vezetője, azé a csatornáé, amelyen keresztül állítólag orosz pénzeket juttatnak el az erre hajlandóságot mutató moldovai politikusoknak és pártoknak. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint Oroszország Csajka cégeit is fedőszervként használta a pénz átirányítására.
A The Washington Post jelentése nyomán a moldovai főügyészség október 31-én bejelentette, hogy a hírszerző és biztonsági szolgálattal együtt kivizsgálja azokat az állításokat, amelyek szerint az FSZB dollármilliókat költött arra, hogy ápolja a Moszkva-barát oligarchák hálózatát, és Moldovát Oroszország felé orientálja.
Akkor merültek fel a szankciók és a vádak Shor és a többi, állítólag Moszkva szolgálatában álló moldovai oligarcha ellen, amikor az Oroszország és Moldova közötti feszültség újabb kiéleződése tapasztalható, mivel a két ország október 31-én kölcsönösen diplomatákat utasított ki. Ez a lépés mindössze néhány órával azután történt, hogy az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta egy észak-moldovai falura zuhant. Naslavcea lakói elmondták, hogy megrázta őket a robbanás, amely károkat okozott, de nem voltak személyi áldozatok.
Orosz titkosszolgálati aktivitás
Az FSZB ügynökei évek óta aktívak Moldován belül, különösen a Krím félsziget 2014 márciusában történt elfoglalását követően – állapította meg a RISE Moldova és a Dossier Center jelentése.
„Az FSZB fő regionális központja a Moldovai Köztársaság által ellenőrzött területen kívül, a Dnyeszter mentén található. Itt képzik ki és koordinálják az ügynököket a régióban, különösen az Ukrajna déli részén végzett illegális munkára. Mivel ez a szeparatista régió a moldovai és az ukrán biztonsági szolgálatok számára tiltott terület, lehetőség van adatokat gyűjteni a régióról, és felkészíteni a szabotázscsoportokat. Lehetőség van arra is, hogy mozgósítsanak embereket arra az esetre, ha Putyin csapatai sikerrel járnak a mikolajivi és az odesszai régióban” – mondta a moldovai titkosszolgálat egyik tagja a RISE Moldovának és a Dossier Centernek.
Shor a jelek szerint már bebizonyította, hogy szívesen jár Moszkva kedvében. A 2021-es parlamenti választásokat megelőzően „Shor orosz magánszemélyekkel együttműködve politikai szövetséget hozott létre a moldovai parlament irányítására, amely az Orosz Föderáció érdekeit szolgáló jogszabályok elfogadását kívánta támogatni” – állítja az amerikai pénzügyminisztérium.
Bár a 2020-as és 2021-es moldovai választások befolyásolására tett erőfeszítések nem hozták meg a kívánt eredményt, a Kreml továbbra is szervezi az oroszbarát kormány hatalomba történő visszatérését célzó erőfeszítéseket – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
A pénzügyminisztérium szerint júniusra Shor „orosz támogatást” szerzett, és „más oligarchák képviselőivel egyeztetett arról, hogy politikai zavargásokat idézzen elő Moldovában”.
Chișinău bekeményít
Június 13-án Iulian Rusu, a moldovai Nemzeti Korrupcióellenes Központ igazgatója bejelentette, hogy Shor összes, az országban lévő vagyonát lefoglalták. „A Bűnügyi Vagyonvisszaszerzési Ügynökség által végrehajtott lefoglalások értéke elérte a 1,5 milliárd lejt (mintegy 78 millió dollárt). Ezek moldovai ingatlanok” – mondta Rusu a moldáv televíziónak.
Rusu szerint Shornak külföldön is volt vagyona „több száz millió lej értékben”, hozzátéve, hogy a moldovai korrupcióellenes tisztviselők együttműködnek külföldi kollégáikkal e vagyontárgyak lefoglalása kapcsán is.
Energetikai gondok
A lefoglalt vagyonok, szankciók és az FSZB ármánykodása miatt Moldova energiagondjai november 1-jén tovább mélyültek, amikor a Dnyeszteren túli régió leállította Moldova többi részének áramellátását.
A Moszkva által támogatott szeparatista régióban található a Cuciurgan erőmű, amely Moldova legnagyobb gázüzemű erőműve, és amely az ország áramszükségletének mintegy hetven százalékát biztosítja.
Az áramellátás szüneteltetése azután történt, hogy Andrei Spînu moldovai infrastrukturális miniszter korábban bejelentette, hogy az állami energiavállalat, az Energocom nem volt képes novemberben szerződést kötni az erőművel, mivel az orosz földgázszállítások negyven százalékkal csökkentek.
Sandu november 1-jén Bukarestben a román törvényhozók előtt azt mondta: „Az ország villamosenergia-ellátása napi szintű kihívás (…) A moldovai családok ma már jövedelmük mintegy 75 százalékát költik energiára (…) Azt kockáztatjuk, hogy a következő télen gáz és áram nélkül maradunk.”
Sandu azzal is vádolta a moldovai oroszbarát politikai erőket, hogy „cinikusan kihasználják az emberek nehézségeit és az elégedetlenséget (…) hogy káoszt generáljanak, és visszafordítsanak minket az európai útról”.
Románia már eddig is nyújtott energetikai mentőövet Moldovának, októberben beleegyezett, hogy Moldova havi villamosenergia-szükségletének harminc százalékát biztosítja, kiváltva Ukrajnát, amely energetikai infrastruktúrája nagy részét érő orosz bombázások miatt kénytelen volt leállítani a szállításokat.
November 2-án Románia vállalta, hogy fedezi Moldova villamosenergia-importjának kilencven százalékát.
„A legrosszabb része már megtörtént. Moldova többé nem importál áramot Ukrajnából – magyarázta Dionis Cenusa, a vilniusi székhelyű Kelet-európai Tanulmányok Központjának vendégkutatója. – A következő kihívás a gázellátás lesz. Ha Oroszország elzárja a szállításokat Ukrajnának, Moldovának gyorsan Romániához és más európai szállítókhoz kell fordulnia” – mondta a Szabad Európának.
Moldova kettős kihívással néz szembe: meg kell szüntetnie „az orosz gáztól és a [Dnyeszter menti] szeparatista régióból származó villamos energiától való függőségét” – mondta Cenusa.
Amennyiben nem szakítja meg a Moszkvához fűződő kapcsolatát, Cenusa szerint az utcai tiltakozások növekedhetnek, mivel a számlák emelkedni fognak. Hozzátette, hogy a felbátorodott ellenzék – a Shorhoz hasonló populisták, de azok is, akik nem szeretik a Kremlt – ismét aktívabbá válhatnak.
