Az előzetes eredmények szerint a Nyugat-barát Maia Sandu államfő nyerte a moldovai választás első fordulóját, az európai uniós tagságról szóló népszavazás viszont még nem dőlt el, ugyanis az ellenzők egyelőre hajszálnyival vezetnek az orosz beavatkozási kísérletekkel tarkított kampány után.
A hivatalban lévő elnök hétfő reggel arról számolt be, hogy a választást „példa nélküli” támadások érték „bűnözői csoportok” részéről, amelyek több százezer szavazatot próbáltak megvásárolni, hogy ezzel is „aláássák a demokratikus folyamatot”.
A tizenegy induló közül Sandu nyerte az államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többséget nem tudta megszerezni, így szükség lesz második fordulóra is, a tervek szerint november 3-án.
Ehhez kapcsolódóan: A moldovai rendőrség Oroszországban kiképzett provokátorokat tartóztatott le
A voksok több mint 98 százalékának feldolgozottsága mellett Sandu 41,84 százalékon áll, míg a második helyre befutó, oroszbarát Alexandr Stoianoglo 26,34 százalékon. A referendumon ennél is jóval szorosabb az állás: az EU-csatlakozásra 50,1 százalék szavazott nemmel, 49,9 százaléka igennel.
Számos szakértő kulcsfontosságúnak nevezte a kettős választást az ország jövőbeni irányvonalának meghatározását illetően. A fő kérdés, hogy Moldova a szorosabb kapcsolatokat választja-e a Nyugattal, vagy inkább Oroszország felé fordul.
Az elnök szerint bizonyítékok van arra, hogy bűnözői csoportok és külföldi erők próbáltak beleavatkozni a választásokba. Konkrét országot nem nevezett meg. „Moldova ma és az elmúlt hónapok során is példa nélküli támadásokkal nézett szembe a szabadság és a demokrácia ellen (…) Ezek a külföldi erőkkel együttműködő bűnözői csoportok több tízmillió euróval, hazugságokkal és propagandával támadták országunkat, hogy bizonytalanságban és instabilitásban tartsanak. – Kitért arra, hogy bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy e bűnözői csoportok akár háromszázezer szavazatot is próbálhattak megvásárolni. – Várjuk a végleges eredményeket; határozott intézkedésekkel fogunk reagálni” – mondta.
A választási bizottság bejelentette, hogy még október 21-én közzéteszik az eredményeket.
A nemek győzelme a népszavazáson önmagában még nem zárná ki a jövőbeli EU-tagságot, de súlyos csapást jelentene Sandura és Európa-párti szövetségeseire, megnehezítve a csatlakozási törekvéseket.
Ehhez kapcsolódóan: Moldova orosz finanszírozású összeesküvést tárt fel a választás megbundázására
A mostani, harmadik közvetlen elnökválasztáson a részvételi arány több mint 51,4 százalékos volt, azaz 1,56 millió voksot adtak le. Hosszú sor alakult ki több szavazóhelyiségnél bel- és külföldön egyaránt. Tucatnyi országból érkeztek választási megfigyelők az országba.
A szavazás értékes tanulságokkal szolgálhat Sandu szövetségesei és az ellenzék számára is a jövő évben esedékes parlamenti választások előtt, amelyen az emberek ítéletet mondhatnak az államfő által nyolc éve alapított, liberális Cselekvés és Szolidaritás Pártjának (PAS) négy éve tartó kormányzásáról.
Moldovában az elnöki tisztség korlátozott közvetlen hatalommal jár, Sandu mindazonáltal a befolyását és a népszerűségét latba vetve képes volt bizonyos reformokat elérni, és előremozdítani hazája európai integrációs folyamatát. Egyik legambiciózusabb lépése az volt, hogy az ukrajnai háború kitörése óta felszámolta a tengerparttal nem rendelkező Moldova függőségét az orosz földgáztól, viszont ez az infláció megugrásához és egyéb gazdasági nehézségekhez vezetett a 2,4 millió lakosságú országban.
A helyi hatóságok és a nyugati országok azzal vádolják Oroszországot, hogy különböző eszközökkel befolyásolni próbálja a választásokat Moldovában. Ezt a Kreml tagadja.
A napokban az illetékes szervek bejelentették, hogy négy embert letartóztattak, miután lelepleztek egy több mint száz főből álló hálózatot, amelynek legfőbb célja zavargások szítása volt a választás után. Az érintettek oroszországi és balkáni kiképzését a külföldre emigrált Moszkva-párti oligarcha, Ilan Shor finanszírozta, akit tavaly távollétében tizenöt év börtönbüntetésre ítéltek csalás és pénzmosás miatt, miután három helyi bankból összesen egymilliárd dollárt sikkasztott, amit az évszázad lopásának neveznek. Pártját betiltották, ő maga pedig Izraelbe menekült. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada is szankciókat rendelt el a Shor Párt ellen, amiért a vád szerint Oroszország érdekeit képviselve megpróbálta destabilizálni Moldovát.
A referendum arról szól, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova EU-csatlakozási szándékát, vagyis belefoglalják-e az alaptörvény preambulumába a lakosság európai identitását, az ország európai útjának visszafordíthatatlanságát, valamint az integrációt mint nemzeti stratégiai célt. A módosítás lehetővé tenné a belépést a 101 tagú moldovai parlament többségi szavazata alapján.
Ehhez kapcsolódóan: Moldova pajzsnak tekinti az EU-tagságot az orosz agresszióval szemben
A volt szovjet tagköztársaság 1991-es függetlenné válása óta katonailag semleges. Területén jelenleg is több mint ezer orosz katona állomásozik a Dnyeszter Menti Köztársaságban látszólag békefenntartó műveletek és egy hatalmas, a szovjet érából maradt lőszerraktár őrzésére.
Maia Sandu 2020-as hatalomra kerülése után Moldova igen határozott Nyugat-párti fordulatot hajtott végre. Az ország 2022 júniusában EU-tagjelölti státuszt kapott, és bár egyelőre nem kíván csatlakozni a NATO katonai szövetséghez – hiszen alkotmányban rögzítették a semlegességet –, a külügyminiszter 2022-ben azt mondta, hogy ennek nem kell feltétlenül elszigetelődést, demilitarizációt és a világ dolgai iránti közömbösséget jelentenie.
Moldova közös történelmen és nyelven osztozik a NATO- és EU-tag Romániával, amelynek a második világháborúig része volt.
