A magyar műgyűjteményt, és ezáltal a magyar művészettörténetet a legnagyobb veszteség azzal érte, hogy a szovjetek elrabolták a banki trezorokban őrzött zsidó vagyont, amit a mai napig nem adtak vissza. Erről nem lehet lemondani - mondja Molnos Péter művészettörténész.
A beszélgetést itt tudja megnézni:
A beszélgetést itt tudja meghallgatni:
A beszélgetés fontosabb gondolatai:
- A műkereskedelemben megjelenő magas ár csalogatott elő rengeteg rejtőzködő képet, amikről évtizedekig vagy nem is tudtunk, vagy csak fényképről ismertük.
- A magyar műgyűjteményt, és ezáltal a magyar művészettörténetet a legnagyobb veszteség azzal érte, hogy a szovjetek elrabolták a banki trezorokban őrzött zsidó vagyont, amit a mai napig nem adtak vissza. Amióta Putyin hatalmon van, a közelébe se lehet menni, kutatni sem lehet. Csontváry tizenhárom képe is köztük van, amely a teljes életmű több, mint tíz százaléka.
- A műgyűjtés felelősséggel is jár, és a gyűjtők is felismerték, hogy azt illik időről időre a nyilvánosságnak is megmutatni.
- Kellene egy olyan múzeum, amely bemutatja a XX. századi magyar magángyűjtést. Oda lehetne felajánlani olyan nagy presztízsű, magántulajdonban lévő képeket, amelyeket az államra hagyna a tulajdonos.
- A világon a leghíresebb magyar festő Moholy-Nagy László, akinek egyetlen képe sincs magyar közgyűjteményben, ami nonszensz.
- Trump mögött egy magyar festő, László Fülöp Roosvelt-portréja lóg. "Az ovális irodában látható műtárgyakat azért elemeztem ki, hogy feldolgozzam azt a traumát, amit a Zelenszkij-találkozó okozott."
- A magyar történelem és a XX. századi traumák azt okozták, hogy komplett életművek tűntek el.
