Moszkvába érkezett Bassár el-Aszad szíriai elnök és családja – jelentette az orosz állami média, miközben a lázadók átvették az irányítást a szíriai fővárosban, Damaszkuszban, véget vetve az Aszad család fél évszázados, kegyetlen uralmának.
Korábban az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Aszad „a fegyveres konfliktus számos résztvevőjével” folytatott tárgyalások után úgy döntött, hogy lemond, és elhagyta hivatalát, miután „utasításokat adott a békés hatalomátadásra”. „Oroszország nem vett részt ezeken a tárgyalásokon” – tette hozzá a tárca.
Oroszország régóta Szíria szövetségese, jelentős katonai és politikai támogatást nyújtott Aszad rendszerének, különösen a 2011-ben kezdődő szíriai polgárháború idején. Az orosz külügyminisztérium azután tette közzé nyilatkozatát, hogy a szíriai felkelők az állami tévében azt mondták: Damaszkusz „most Aszad-mentes”. Az Aszad család 1971 óta irányította vaskézzel az országot.
Mohammed Gázi al-Dzsaláli miniszterelnök egy videóban bejelentette, hogy a kormány „kész együttműködni a nép által választott bármely vezetéssel. (…) Hisszük, hogy Szíria minden szíriaié, hogy összes fiának az országa, és hogy ez az ország normális állam lehet, amely jó kapcsolatokat épít a szomszédjaival és a világgal anélkül, hogy belépne bármilyen regionális szövetségbe vagy tömbbe” – mondta.
Később felfegyverzett férfiak kíséretében elhagyta otthonát, hogy találkozzon a Hajat Tahrir as-Sám (HTS), az Aszad-rezsim elleni offenzívát vezető szunnita lázadócsoport vezetőivel.
A HTS-t az Egyesült Államok és az EU terrorszervezetnek nyilvánította. Az utóbbi években az iszlamista fegyveres csoport megszakította kapcsolatait az al-Kaidával, és a szíriai kormány pragmatikus alternatívájaként próbálta feltüntetni magát, de továbbra is aggodalomra adnak okot állítólagos jogsértései és terroristacsoportokhoz fűződő kapcsolatai.
Abu Mohammed al-Golani, a HTS vezetője igyekezett megnyugtatni a síita alavitákat és más szíriai kisebbségeket, köztük a keresztényeket.
Washingtonban a Fehér Ház sajtóirodája közölte a Szabad Európával, hogy Joe Biden amerikai elnök és csapata „szorosan figyelemmel kíséri a rendkívüli szíriai eseményeket, és folyamatos kapcsolatban van a regionális partnerekkel”.
Kudarc Oroszország számára
Oroszországnak több katonai létesítménye van Szíriában, köztük a hmejmimi légi támaszpont, illetve stratégiai haditengerészeti létesítmények Tartuszban, amelyeket a Kreml afrikai akcióinak támogatásához is használnak a kontinens északi részén és a szubszaharai övezetben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem válaszolt az orosz támaszpontok sorsát firtató kérdésekre. Azt mondta, hogy „nem megy bele találgatásokba”.
Konsztantyin Koszacsjov, az orosz parlament felsőházának alelnöke december 8-án arról beszélt, hogy a szíriaiaknak egyedül kell megbirkózniuk egy teljes körű háborúval, de hozzátette, hogy Moszkva bizonyos körülmények között kész támogatni Szíria népét.
Ruszlan Szulejmanov orosz Közel-Kelet-szakértő azt mondta a Szabad Európának, hogy Moszkva „együtt fog működni a felkelőkkel”, ha átveszik a hatalmat Damaszkuszban. A HTS is „azt állította korábban, hogy kész tárgyalni” a Kremllel. „Putyin meg akarja őrizni katonai jelenlétét a térségben. Ehhez mindenképpen engedményeket kell tennie – mind a dzsihadistáknak, mind pedig a felkelőket támogató Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek” – tette hozzá.
