Az MTI szerint nem kötelesek lehozni a közmédia jó hírét sértő közleményeket, a MÚOSZ szerint viszont köteles lehozni az MTI a közérdekű közleményeket, és nem a közlemények, hanem a közmédia működése sérti a jó hírnevet.
Miután az MTI többször is megtagadta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) közleményének kiadását, az újságíró-szervezet beperelte a hírügynökségért felelős Duna Médiaszolgáltatót.
„Eddig három közleményünk kiadását tagadta meg az MTI, mindhárom a közmédia működésével volt kapcsolatos” – mondta a Szabad Európának a MÚOSZ elnöke. Kocsi Ilona azt is hozzátette, hogy a MÚOSZ egyéb közleményeit rendre közli az MTI az Országos Sajtószolgálaton (OS) keresztül.
Szeptemberben a Szabad Európa cikkére reagált egy olyan állásfoglalásban a MÚOSZ, amelyet nem volt hajlandó leközölni az MTI OS. Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy senki nem vállalja a felelősséget a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni. A Médiatörvényt betartani köteles Duna Médiaszolgáltató ugyanis teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak a műsorgyártásban, az MTVA viszont nem köteles betartani a közszolgálati médiára vonatkozó szabályokat. A MÚOSZ ezért felszólította az illetékes hatóságokat „a törvényesség helyreállítására, illetve betartására, a Duna Műsorszolgáltatón és az MTVA-n belül az ellenőrizetlen és átláthatatlan viszonyok megszüntetésére”.
De nem ez volt az első MÚOSZ-állásfoglalás, amelynek közlését megtagadta az MTI.
Az MTI először a MÚOSZ egy 2021 novemberében kiadott állásfoglalását nem hozta nyilvánosságra. Ebben azt kritizálták, hogy a Kossuth rádió Jó napot, Magyarország! című műsorában a műsorvezető tényként közölte az Elkxrtuk című film egyik állítását Dobrev Klárával kapcsolatban. A MÚOSZ szerint ezzel törvényt sértett a közmédia. (A Kossuth rádió később elismerte, hogy valótlanságot állítottak Dobrevről.)
Idén februárban egy olyan állásfoglalást nem közölt az MTI OS, amelyben a MÚOSZ Koltay Andrásnak, a Médiatanács akkor megválasztott elnökének kijelentéseire reagált. Ebben egyebek mellett azt írták, hogy Koltay egy nyilatkozata „nyíltan és durván sérti a demokratikus nyilvánosság alapelveit, a polgároknak a pártatlan és sokoldalú tájékozódáshoz fűződő alapvető jogát”.
Arról, hogy az MTI rendszeresen megtagadja egyes közlemények OS-en keresztüli közlését, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az MTI jellemzően saját szabályzatának két pontjára hivatkozik a közlések megtagadásakor. Az egyik szerint „a közlemény nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy annak munkavállalója ellen”. A másik eset, mikor valakit (például Tiborcz Istvánt) az MTI nem tart közszereplőnek, így a vele kapcsolatos közlemények kiadását megtagadja. Ugyanis szerepel az MTI szabályzatában, hogy a kiadott közlés „nem vonatkozhat közéleti szereplőnek nem minősülő természetes személyre, kivéve a személyében érintett reagálását”.
Ahogy akkor írtuk, a Médiatörvény „a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai” között kifejezetten említi, hogy biztosítani kell a „hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez”, valamint „közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában”. A köz tájékoztatása tehát törvényi feladat, a közmédia saját jó hírnevének őrzéséről nincs szó a törvényben.
Kocsi Ilona szerint hibás az MTI érvelése, hogy közleményeik sértenék a közmédia jó hírnevét. „Nem az állásfoglalás sérti a közmédia jóhírnevét, hanem azok a történések, amikről a közleményeink szólnak”.
A MÚOSZ által indított perben a Duna Médiaszolgáltató (az MTI a Duna Msz. alá tartozik) a jó hírnevet sértő közlemények megtagadására vonatkozó szabályokon túl arra is hivatkozik, hogy a Duna „az általa kiadott közlemények tekintetében teljes szerkesztői felelősséggel tartozik helytállni”. A MÚOSZ szerint viszont ez az OS keretében kiadott közleményekre nem igaz, az OS szabályzata kifejezetten a felhasználókra teszi át a szerkesztői felelősséget. Az MTI Országos Sajtószolgálatának felhasználási szabálya szerint ugyanis az „OS-közlemények tartalmáért harmadik személy felé Felhasználót terheli a jogi felelősség”. Egy másik pont szerint pedig „az OS felhasználására jogosult felhasználó tartozik mentesíteni a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t minden anyagi helytállási kötelezettség vagy jogi felelősségre vonás alól olyan jogsértés, veszteség vagy kár miatt, amelyek az OS-közleményben szereplő tévedés, hiányosság vagy pontatlanság, jogsértés, különösen a személyhez fűződő jogok esetleges megsértése következtében harmadik felet érik”.
A MÚOSZ emlékeztet, hogy az OS célja saját szabályzata szerint is a felhasználók közérdekű, a közélet eseményeivel összefüggő közleményeinek a sajtó részére történő továbbítása. Ha viszont az MTI megtagadhatja bizonyos közlemények kiadását a szerkesztői felelősségre hivatkozva „lényegében kiüresedne” az MTI vállalása.
Kocsi Ilona azt is elmondta, hogy hasonló perekben rendre a közmédia javára ítélnek a bíróságok, de szerinte a nyilvánosság miatt érdemes bírósághoz fordulni.
